Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vezetésével a közelmúltban alakult meg az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (EBNL) Invázióbiológiai Divíziója. A részt vevő szakemberek fő küldetése, hogy felmérjék az inváziós fajok általi fenyegetettség mértékét, a probléma kezelésére egy egységes ökológiai keretrendszert dolgozzanak ki, és a tudományos eredményekre támaszkodva hatékony gyakorlati javaslatokat fogalmazzanak meg a döntéshozók számára az invázió elleni védekezési stratégiák kidolgozásához. A projekt további konzorciumi tagjai a Pécsi Tudományegyetem (PTE), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) és az ELKH Állatorvostudományi Kutatóintézet (ÁTKI).

Napjainkban a földi ökoszisztémákat a klímaváltozás és a biodiverzitás rohamos csökkenésének kettős krízise fenyegeti. A biodiverzitás-csökkenés egyik legfőbb oka – az élőhelyek módszeres pusztítása és feldarabolása mellett – az inváziós fajok térnyerése. Az inváziós jelenségek alapesete, amikor a gazdasági vagy esztétikai megfontolásból betelepített növény- vagy állatfaj kikerülve a tenyésztés vagy termesztés körzetéből „özönfajjá” válik, eluralja a korábban változatos őshonos ökoszisztémát. Erre példa a méhlegelőként telepített selyemkóró (Asclepias syriaca) vagy a magas aranyvessző (Solidago gigantea), amelyek mára a védett és természetközeli gyepterületeink súlyos leromlását, pusztulását okozzák.

Az inváziós jelenségek köre azonban ennél sokkal szélesebb. Ma már sok példát ismerünk arra, hogy a betelepített vagy spontán betelepült fajok vektorként (hordozóként) olyan új kórokozókat hoznak magukkal, amelyek az adott területen korábban nem létező új betegségeket, potenciálisan járványokat okozhatnak. A közelmúltban például több inváziós csípőszúnyog- és kullancsfaj is megjelent Európában, amelyek számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót – többek között vírusokat és fonálférgeket – terjeszthetnek, amelyek többféle emberi betegséget és például a kutyák szívférgességét okozzák. A mezőgazdaság számára új kihívást jelent az inváziós növények hatása a beporzóközösségekre vagy az inváziós szipókás kártevők, atkák, poloskák megjelenése és kártétele például szőlőkben, gyümölcsösökben, ami jelentősen csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

A biológiai invázióhoz kapcsolódó jelenségeket különböző szakterületek képviselői is intenzíven kutatják, köztük ökológusok, virológusok, növényvédelmi szakemberek, orvosok, azonban az egyes részterületeken még számos megválaszolatlan kérdés van. Ma még nem lehetséges az inváziós folyamatok olyan jellegű előrejelzése, mint ahogy például a különböző klímaszcenáriók eltérő feltételek esetén mutatják a várhatóan bekövetkező állapotokat.

Forrás és további információk: https://www.elkh.org/hirek/a-biologiai-invazio-hazai-kutatasanak-uj-kozpontjakent-az-ok-vezetesevel-megalakult-az