Már az ókorban is hizlaltak libát: fügével tömték, amitől bőséges zsír rakódott le a bőre alatt és a mája is tetemes méretűre hízott, de mit ünneplünk Márton napon és miért eszünk libát?

Szent Márton a mai Magyarország területén, Savariaban, a mai Szombathelyen született, 316-ban és 397. november 8-án hunyt el. 3 nap múlva, november 11-én Tours-ban temették el. A legenda szerint a neki tulajdonított csodás események miatt már életében köztiszteletnek örvendett, de szerény ember lévén, püspökké választásakor a hírt hozó követek elől elbújt egy libaólba, hogy így odázza el az előléptetést. A libák azonban akkora ricsajt csaptak, hogy csakhamar megtalálták Mártont, akit végül 371-ben püspökké is szenteltek. Nem csak Mártonnak kellett viszont a gágogás következményeivel szembenéznie, a libák ugyanis a Szent elárulásáért kerülnek főfogásként az ünnepi asztalra.

Érdekesség, hogy Márton napkor szokás volt a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldeni a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

Ha már tudjuk, hogy november 11-én miért esszük, összegyűjtöttünk néhány tényt a libákról, amit talán nem tudtál róluk:

1. Amikor kibújnak a tojásból, az első mozgó ingerhez kötődnek, függetlenül attól, hogy libáról, személyről vagy akár tárgyról van szó.
2. Nagyon hűségesek, egy életre választanak párt, védik partnerüket és utódiakat.
3. A liba az intenzíven kotló baromfik közé tartozik. A mai, modern fajták évente akár 50 tojást is képesek lerakni, míg ősük, a nyári lúd 4-6 tojáson megül. A tojók megszokott fészkükhöz ragaszkodnak, számukra fontos ilyenkor a teljes nyugalom. Némelyik lúd évente többször is kotlik: kora tavasszal, nyáron, esetleg ősszel is. A keltetés ideje 28-30 nap.
4. Szociális és empatikusak állatok. Ha egy liba megbetegszik vagy megsebesül, társai segítik, megvédik őt. Amikor elveszítik partnerüket vagy tojásukat, gyász viselkedés jeleit mutatják. Ha más állatállomány körül nevelkednek, általában jól kijönnek velük.
5. A többi baromfifajtól eltérően a libának nincs begye. A nyelőcső alsó része egy kissé öblösebb, így a takarmány a nyelőcsőből szinte előkészítés nélkül jut a mirigyes gyomorba, ahonnan fokozatosan a zúzógyomorba kerül.
6. Erőteljes felépítésű csőre éles csőrkörömmel ellátott, így a legrövidebb fűszálat is le tudja csipkedni. Naponta akár 1-2 kg zöldet is megeszik. A legelés önmagában azonban nem ad elegendő tápanyagot számára.
7. Bár a lúd vízi szárnyas és a teste jól alkalmazkodott a vízi életmódhoz, nem tud jól úszni. Nem szeret hosszabb ideig a mély vízben maradni, a vizet leginkább csak fürdésre és ivásra használja.
8. A költöző ludak mindig „V” alakban repülnek, mivel így minimálisra csökkentik a légellenállást és ez kb. 71 %-kal nagyobb repülési távolságot tesz lehetővé számukra. Amikor az első liba elfárad, egy másik liba veszi át a pozíciót, így az első pihenhet. A vándorlás során navigáláskor a földrajzi jellemzőkre és az égitestekre hagyatkoznak.
9. A nyári lúd hazánkban költ, míg a vetési lúd és a nagy lilik ősszel érkezik, nagy csapatokban  telelni hozzánk. Mindhárom vadlúdfajtát vadásszák, így Márton napon bármelyik az ínyencek asztalára kerülhet.