Az agrár-, élelmiszer- és vidékgazdaság kihívásai címmel rendezték meg november 16-án a 39. Óvári Tudományos Napot a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai számos előadáson ismertették kutatási eredményeiket. Különlegesség volt, hogy intézményünk önálló szekcióval vett részt a nagy hagyományú eseményen. Az Egy egészség szekció valamennyi előadását munkatársaink tartották.
A társadalom figyelme egyre inkább az élelmiszerre, ezáltal a mezőgazdaságban dolgozók munkájára irányul, ez pluszforrásokat is eredményez a szektorban – fogalmazott a rendezvény megnyitóján dr. Nagy István agrárminiszter. Példaként említette, hogy az elmúlt évek piacot is érintő nehézségei kapcsán a kormány az európai uniós forrásokat a maximális, 80 százalékos mértékű nemzeti társfinanszírozással egészíti ki. Hozzátette, e lehetőség miatt is fontos a konferencia, ahol az ágazat szakemberei megvitathatják az új megoldásokat.
Prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kifejtette, egy egyetem, illetve egy kar hírnevét az összteljesítmény és a kiemelkedő értékek határozzák meg. Kiemelkedő értéknek pedig azt tekinthetjük, ha valamiben Európában, vagy a világon a legjobbak vagyunk. Maga a mosonmagyaróvári kar is ilyen érték, hiszen jogelődje 1818-ban Európa első agrár-felsőoktatási intézete volt.
A konferencia plenáris ülésén Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, Dr. Mesterházy Ákos Ferenc, az MTA r. tagja, Gyenei Ferenc, a Ceres Holding Zrt. igazgatósági elnöke és Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója tartott előadást, majd szekcióülések zajlottak.
Hazai élelmiszertermelő állatállományunk egészségvédelme, valamint az élelmiszerlánc-biztonság magas szintű garantálása nemzetgazdasági és közegészségügyi szempontból egyaránt kimagasló jelentőségű mutatott rá előadásában Dr. Sótonyi Péter, majd ismertette az Állatorvostudományi Egyetem, az Állatorvostudományi Kutatóintézet és a Széchenyi István Egyetem által létrehozott nemzeti laboratórium céljait.
A Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-Biztonság Nemzeti Laboratórium az egész élelmiszerlánc átfogó elemzésével segíti a haszonállatainkban előforduló vírusos és bakteriális bántalmak hatékony felismerésére szolgáló diagnosztikai, valamint kezelésükre alkalmas terápiás módszerek fejlesztését, így szolgálva a felmerült kórképek megelőzését és gyógykezelését. Ennek keretében a fertőző betegségek mélyreható tudományos szintű, részben adatelemzésen alapuló tanulmányozásával innovatív diagnosztikai, megelőző és terápiás lehetőségeket, termékeket is teremt.
A projekt kiemelt területként kezeli a jelentős humán vonatkozással bíró antimikrobiális rezisztencia kérdéskörét, annak állatról emberre történő átvitelének lehetőségeit, valamint az élelmiszerláncban betöltött szerepét. Az állatról emberre is terjedő betegségek (zoonózisok), valamint az állati eredetű élelmiszerekkel az ember által elfogyasztott káros anyagok, köztük gyógyszermaradványok kedvezőtlen hatása közismerten nemzetegészségügyi és -gazdasági jelentőséggel bír.
Az új prevenciós, diagnosztikai, illetve terápiás megoldások és termékek fejlesztése, valamint az antibiotikumrezisztencia jelenségére adott hatékony válaszok társadalmi, gazdasági és környezeti haszna kétségbevonhatatlan.
A projekt elvi alapját a humán- és állategészségügy kutatás-fejlesztés és innováció szempontú összekapcsolása (röviden „One Health”, azaz „Egy egészség” megközelítés), továbbá az állatorvosi közegészségügy koncepciója képezi. Ezek folyományaként nem csupán a haszonállatokból az állati eredetű termékeken keresztül a fogyasztóig eljutó kockázatokat kívánják elemezni, és csökkentésükre ajánlásokat adni, hanem a társállatokkal való együttéléssel kapcsolatos közegészségügyi veszélyek jelentőségére, valamint a környezeti tényezők hatására is fel kívánják hívni a figyelmet.
Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállattudományi Intézet intézetvezetője a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatójaként tartott előadásában ismertette, hogy a 1995-ben alapított szövetséget jelenleg 106 fajtát képviselő 40 tenyésztőszervezet alkotja, és mintegy 9 ezer tagot számlál. Törzstenyésztők, tenyészállat előállítók, árutermelők érdekeit képviseli.
A szövetség egyik fő küldetése a tenyésztés és árutermelés összhangjának elősegítése, a tenyésztési szuverenitás, az önellátás biztosítása állati termékekből, ami az élelmezésbiztonságunk alapját jelenti. Egy ország állattenyésztése akkor lehet erős, ha a tenyésztés-szervezési rendszer stabil lábakon áll.
A tenyésztési szuverenitás élelmezésbiztonságunk alapja.
A konferencia szekcióiban elhangzott vagy poszterként kiállított több mint 100 tudományos munka jelentős része megjelenik az Acta Agronomica Óváriensis lektorált tudományos folyóirat különszámában.
A képek a plenáris ülésen és az Egy egészség szekcióban készültek.
Fotók és szöveg: Balázs Gusztáv
