Mély fájdalommal tudatjuk, hogy az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszékének professzor emeritusa, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszékének professzora, a Magyar Szürkemarhatenyésztők Egyesülete és a Furioso North Star Lótenyésztő Egyesület tiszteletbeli elnöke, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének egykori elnökségi tagja és a két legrangosabb kitüntetésének birtokosa, a Rare Breeds International alapítója és egykori igazgatója, valamint a DAGENE alapítója és egykori elnöke, az Európai Állattenyésztők Szövetsége Lótenyésztési Osztályának egykori alelnöke, a Lipizzan International Federation Breeding Committee egykori elnöke 2023. december 18-án, életének 92. évében visszaadta lelkét Teremtőjének.
Dr. Bodó Imre élete 1932. október 4-én vette kezdetét Budapesten. Családi gyökerei életére és gondolkodására mélyen hatottak. Édesapja, Bodó Imre székely származású lovastanár, alezredes, a székely hadosztály tagja, a Ludovika Akadémia valamint az örkénytábori Magyar Királyi Lovaglótanár-képző és Hajtóiskola oktatója, a magyar díjugrató válogatott keret tagja, majd az olimpiai csapat edzője volt.
Az ifjú Bodó Imre Kőszegen kezdte tanulmányait a katonai reáliskolában. Második világháborús hadifogság után a piarista gimnáziumban tanult tovább, és 1951-ben érettségizett Jelenits István osztálytársaként. Kitüntetéses mezőgazdasági mérnök oklevelet szerzett Gödöllőn 1956-ban, majd 16 éven át mezőgazdasági üzemekben dolgozott Herceghalmon, Iregszemcsén, végül a Hortobágyi Állami Gazdaság főállattenyésztőjeként. Egyetemi doktori fokozatát 1967-ben szerezte meg, majd 1974-ben az Állatorvostudományi Egyetem adjunktusaként kezdett dolgozni. Kandidátusi címet 1977-ben vette át. 1984-től az ÁTE Állattenyésztési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára lett, 1991-től az MTA Doktora, 2013-tól az Egyetem professzor emeritusa. 1997-ben történt nyugdíjazását követően Debrecenben vállalt egyetemi tanári pozíciót.
Dr. Bodó Imre nevéhez fűződik a híres magyar szürkemarha megmentése. Tovább haladva az Anker Alfonz által lefektetett alapokon, olyan tenyésztési programot hozott létre, amellyel a pusztulás széléről sikerült a fajtát visszahoznia. Kilencvenedik születésnapjára jelent meg „A magyar szürke szarvasmarha” című kötet negyedik, javított és bővített kiadása. Számos szakkönyv szerzője és társszerzője, többek között az „Eleven örökség” c. könyvnek (Bodó I.), mely nívó díjat kapott, az Általános állattenyésztés (Bodó I), a „Lótenyésztők kézikönyve” (Bodó I. Hecker W.), a Lótenyésztés, lótartás, lóhasználat (Bodó I. Hecker W.), a „Színek és lovak” (Bodó I, Novotni P.),a „ A mezőhegyesi félvér, Furioso-north star”(Bodó I. Domokos G.) a „A magyar szürke szarvasmarha (the hungarian gray cattle breed (Bodó I. Gera.I. Koppány G)) ill. Régi magyar méneskönyv (Bodó I, Ernst J), vagy a Der Lipizzaner im Spiegel der Wissenschaft” (R.Achmann, I.Bodó, G.Brem at al) című könyveknek.
Hajdani diákjai nagy tisztelettel emlékeznek rá. Oktatói stílusát sziporkázónak, előadásait lebilincselőnek és rendkívül gyakorlatiasnak találták. Több éven át nyerte el a harmadik évfolyam legjobb előadójának járó címet. Nevéhez kötődik egyetemünk jelképe is, a campus bejáratát őrző Csatlós bika. Meggyőzte Kovács Ferenc rektor urat a szobor szükségességéről és időtlenségéről, majd felkérte Domokos Béla szobrászt a mű megalkotására.
Temetése katolikus gyászmise keretében 2024. január 11-én 14 órakor lesz a Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia nagy templomában (Bp. XI. Bartók Béla út 149.).
Emléke örökké éljen. Nyugodjék békében.