Az élelmezésbiztonság globális és nemzeti szinten egyaránt stratégiai terület. Hazánk kiváló mezőgazdasági adottságokkal és erős élelmiszeripari hagyományokkal rendelkezik, képes az élelmiszer önellátás magas szintű biztosítására. A magyar eredetű élelmiszerek kiskereskedelmi részarányáról mégis csak elvétve állnak rendelkezésre tudományos módszertani megalapozottságú adatok, így Kasza Gyula, Oláh Judit, Popp József, Lakner Zoltán, Fekete László, Pósa Enikő, Widya Satya Nugraha, és Szakos Dávid frissen publikált tudományos eredményei hiánypótlóak a témában.

A 2020 második felében gyűjtött adatok alapján készült tanulmány 16 kulcsfontosságú termékkategóriában (amelyek az ország értékben mért teljes élelmiszereladásának nagyjából 67%-át képviselik) nyújt átfogó képet a 10 legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi lánc élelmiszerkínálatáról 60 üzlet felmérésén keresztül. A közel 40 ezer egyedi élelmiszertermék fizikai vizsgálatát magában foglaló vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy az elemzett élelmiszertermékek 70,85%-a magyar eredetű. A hazai tulajdonosi hátterű kiskereskedelmi láncok esetében magasabb volt a magyar termékek aránya (79,26%), míg a nemzetközi láncokban 66,79% volt ez az érték.

A hazai termékek aránya magasabb volt a friss élelmiszerek (hús, tej, túró-tejföl-kefir, tojás, gyümölcsök és zöldségek) és a méz kategóriákban, míg a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében az import áru volt túlsúlyban. Bár a magyar szállítók megőrizték, sőt bizonyos esetekben megerősítették jelenlétüket a friss termékek területén, a magas hozzáadott értékű termékek esetében csökkenés volt tapasztalható a korábbi időszakhoz képes. Mindez kijelöli a magyar élelmiszeripar és a döntéshozók számára, hogy mely területeken lehetséges és szükséges növelni a hazai termékkínálatot a magyar agrárium versenyképességének fejlesztéséhez, illetve a rövid ellátási láncok támogatásához.

A tanulmány eredményei fogyasztói megközelítésű pillanatképet mutatnak be a hazai vásárlók számára elérhető termékkínálatról. A kutatási módszertan a forgalmi adatok vizsgálatára nem terjedt ki. A vizsgálat azokra a termékkategóriákra fókuszált, amelyben hazánk földrajzi adottságai alapján képes lehet jelentős szintű önellátásra, így bizonyos árúkategóriák (például a trópusi gyümölcsök, vagy tengeri halak) nem képezték a kutatás tárgyát. Az élelmiszerkínálatban fontos tényező a szezonalítás, illetve a boltok készlete is dinamikusan változik. A kutatási eredmények értékelésekor az adatfelvétel időpontjában a Covid-19 járvány következtében tapasztalható keresleti és kínálati hatásokkal is számolni kell. Egy hosszabb időtartamot felölelő forgalmi adatokat is tartalmazó vizsgálat a kiskereskedelmi láncokkal történő szoros együttműködés alapján lenne megvalósítható.

A tanulmány nemzetközi összehasonlításban is hiánypótló, az adatgyűjtés csak jelentős erőforrás-befektetésen keresztül lehetséges, illetve többnyire piaci megközelítésű, nyílt tudományos formában nem elérhető vizsgálatokat folytatnak le a kiskereskedelmi kínálat elemzésekor.  A tanulmány azon keresztül, hogy betekintést nyújt Magyarország élelmiszer-kiskereskedelmi szektorának kínálatába, támogatja a hazai fogyasztók tudatos döntéseit, illetve ösztönzi és az élelmiszerlánc professzionális szereplőit is a versenyképes és fenntartható agrárium előmozdítására. A piaci változások nyomonkövetése és az eredmények közzététele a kutatás rendszeres végrehajtásán, illetve az adatfelvételi módszertan fejlesztésén keresztül hosszú távon is támogathatja ezeket a célkitűzéseket.

A tanulmány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerkínálati felmérésének adatai alapján készült, a szerzők köszönetüket fejezik ki az eredmények tudományos célú felhasználásához fűződően.