Kétségtelenül veszélyes ellenség lappanghat a takarmányokban – Az Állatorvostudományi Egyetem doktorandusza, Vörösházi Júlia kutatása Dr. Mátis Gábor témavezetésével segít megérteni a fuzárium gomba által termelt, emberre is potenciálisan veszélyes T-2 toxinnal kapcsolatos tudnivalókat.
A mikotoxinok a gombák, köztük a fuzáriumok által termelt másodlagos anyagcseretermékek, melyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a trichotecénvázas mikotoxinok csoportjába tartozó T-2 toxin.
Kezdjük azonban az elején: Mi az a fuzárim?
A fuzárium egy fonalasgomba, amely a mezőgazdaságban dolgozó gabonatermesztők között jól ismert gombanemzetség tagja, és amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. Ezek közül számos faj jelentős élettani hatású anyagokat, úgynevezett mikotoxinokat termel, amivel a fenntartható gazdálkodás egyik nagy ellenségeivé váltak. A gombák a gabonaszem külső felületén kezdik a fertőzési folyamatot, az általuk termelt toxin pedig lerakódik a takarmányban. A mikotoxinok a természetben, és egyben a mezőgazdaságban előforduló legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. A termelt toxin ugyanis akár a gomba eltűnését követően is kimutatható a szemekben.
Az elmúlt években a gabonafélék termesztése és feldolgozása során felbukkanó Fuzárium gomba által termelt T-2 toxin okozta megbetegedések Európában a minimumra csökkentek, de nem tűntek el, azonban a fejlődő országok mezőgazdaságára napjainkban is nagy hatással vannak a fuzárium okozta kihívások. A T-2 toxin, mely a trichotecénvázas mikotoxinok egyik legveszélyesebb képviselője, különösen aggasztó a baromfiiparban.
A T-2 toxin az elfogyasztott takarmányba kerülve nem csupán az étvágyat és a testsúlyt csökkenti, hanem komoly károkat okoz az emésztőrendszerben, az idegrendszerben és a reproduktív rendszerben is. Ezeken túlmenően a toxin képes befolyásolni az immunrendszer működését is, így gyengítve az állatok védekezőképességét a más betegségek ellen.
A legújabb vizsgálatok azonban a kifejezetten a sejtszintű hatásokat egy széleskörű kísérlet keretében vizsgálták, melyben a toxin hatását csirkemáj sejttenyészeteken mérték fel. Megfigyelték, hogy a toxin a sejtekben beindított oxidatív stressz folyamatán keresztül idézheti elő számos szervrendszer károsodását. A háromdimenziós (3D) sejttenyészetek létrehozásával, melyek megfelelően utánozzák a valódi máj szövetének struktúráját, a szakemberek azt is képesek voltak megfigyelni, hogy a toxin milyen eltérő hatást vált ki a sejtek különböző rétegeiben.
De miért olyan veszélyes ez a toxin az emberek számára? A kutatók szerint toxikus takarmánnyal táplált baromfit nagy mennyiségben fogyasztva a tünetek akár az emberre is súlyos veszélyt jelenthetnek. Vörösházi Júlia úgy fogalmazott: „A T-2 toxin hatásmechanizmusának pontos és átfogó megismerése, lehetőséget adhat különféle védekezési módszerek kifejlesztésére a negatív hatásokkal szemben.”
Elengedhetetlen tehát, hogy megértsük a T-2 toxin hatásmechanizmusát ahhoz, hogy hatékony védekezési stratégiákat fejlesszünk. Ezért a kutató további vizsgálatainak fókuszpontját a toxin ellensúlyozására alkalmas takarmánykiegészítők, növényi hatóanyagok adják.
Publikáció a témában: Nature Scientific Reports
Vörösházi, J., Mackei, M., Sebők, C. et al. Investigation of the effects of T-2 toxin in chicken-derived three-dimensional hepatic cell cultures. Sci Rep 14, 1195 (2024). https://doi.org/10.1038/s41598-024-51689-1