Mindenki tudja, hogy egy csomó jó gondolat, mély megfejtés vagy úttörő ötlet gyakran egy asztal körül, poharat szorongatva jut az ember eszébe. Nos, a PINT OF SCIENCE fesztivál pontosan erre épít: a tudomány bemutatását közvetlen távolságtartástól mentes közegbe, baráti légkörbe, laza hangulatba helyezi. De mi is pontosan ez a fesztivál?
A PINT OF SCIENCE nem csupán egy tudományos esemény, hanem egy igazi közösségépítő tapasztalat, amit 2013 májusában Dr. Michael Motskin és Dr. Praveen Paul a Londoni Imperial College két kutatója hívott életre. Kutatók, tudósok és érdeklődők találkoztak, hogy megosszák vagy megismerjék a legújabb felfedezéseket és ütköztessék gondolataikat, kérdéseket tegyenek fel, tehát hogy együtt merültek el a tudomány világában egy pohár ital mellet. Az azóta világszerte terjedő fesztiválon nem számít, hogy mennyire vagy jártas a tudományterületekben, az esemény nyitott mindenki számára, hiszen a lényeg, hogy a szakterületük legnagyobb nevei közérthetően elmagyarázzák munkájuk lényegét legyen a hallgatóság laikus vagy szakértő.
Magyarország 2023-ban csatlakozott a kezdeményezéshez. Idén, 2024-ben május 13. és 15. között Budapesti a Stex Házban és a Hoff house-ban tartottak. Az Állatorvostudományi Egyetemet két kiváló ifjú tudósa, Dr. Kerek Ádám antimikrobiális rezisztencia kutató és Dr. Somoskői Bence szaporodásbiológus képviselte.
Az esemény beszámolót kezdjük egy döbbenetes adattal: a mai napig kb. 10.000.000 gyermek született világszerte az IVF („lombikbébi program”) eljárásnak köszönhetően. Ez a szám minden évben kb. 6-700.000-rel növekszik, vagyis, összességében több millió párnak ennek az 1978-ban sikerre vitt eljárásnak köszönhetően volt lehetősége gyermeket vállalni. Ezzel párhuzamosan pedig évente nagyjából 1.200.000 embrióbeültetést végeznek csak szarvasmarhában. Jól látható tehát, hogy a technológiának igen nagy gazdasági, illetve egészségügyi jelentősége van, az átlagember mégis igen keveset tud róla.
Dr. Somoskői Bence szaporodásbiológus ezért megragadta az alkalmat és összefoglalta az in vitro fertilizáció („lombikbébi program”) alapelvét, mik a folyamat fő technológiai lépései. Összegezte az eljárás célját a humán egészségügyben, illetve az állattenyésztésben. Sorra vett olyan eljárásokat is, amelyek a leginkább segítik, a legegészségesebb embrió kiválasztását, illetve lehetőséget biztosítanak a termékenység megőrzésére, akár egy kemoterápiás kezelés esetén is. Persze szó esetett a különböző kapcsolt eljárásokról, mint a preimplantációs géndiagnosztika, vagy a fejlődés time-lapse követése – melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az embriológus a legegészségesebb embriót válassza ki a beültetés (embrió transzfer) előtt – de a petefészek szövetfagyasztás – ami a termékenység megőrzését segítő eljárás, amely akár pubertás előtti lányok esetén is alkalmazható – valamint a preantrális follikulusok izolálása, tárolása és in vitro tenyésztése – ami lehetőséget nyújt hirtelen elhullott, nagy genetikai értékű nőstények petesejtjeinek megőrzésére – is sok kérdést generált a hallgatóság körében.
Dr. Kerek Ádám kutatási területe a jelenleg világszerte aggodalomra okot adó antimikrobiális rezisztencia. Ez a jelenség, ami az antibiotikumok hatékonyságának csökkenését jelenti, tehát komoly fenyegetés az állat- és a közegészségügy számára egyaránt. A Föld népességének robbanásszerű növekedése mellett az élelmiszerbiztonság egyre nagyobb kihívások elé állítja a szakembereket. Ennek eredménye az intenzív állattartás, ami pedig az antibiotikumok túlzott felhasználásához vezetett. A baromfiipar és más állattenyésztő ágazatok esetén korábban már a betegségek megelőzésére, nem csak a kezelés érdekében kezdtek el antibiotikumokat használni. A rossz gyakorlat nemcsak a környezetre, de az emberi egészségre is veszélyt jelentett, mert hosszú távon a kezelésnek ellenálló baktériumok, tehát az antimikrobiális rezisztencia kialakulását és széles körben történő terjedését eredményezte, közvetve pedig a halálos kimenetelű fertőzések számának folyamatos növekedéséért felelős a folyamat. A jelenlegi tendenciák mellett 2050-re az antimikrobiális rezisztencia válhat a világ vezető halálozási okává.
A megoldás nem egyszerű, de az Egy Egészség elvet követve a humán- és állatorvostudomány egyaránt központi szerepet játszik a probléma kezelésében. A rendszeres monitorozás és az antibiotikumok körültekintőbb, célzottabb felhasználása mellett az alternatív megoldások kutatása is fontos szerepet játszhat a rezisztencia visszaszorításában. Tehát mindenekelőtt közös gondolkodásra, lakossági ismeretterjesztésre és persze az ismeretek alkalmazására van szükség a mindennapokban.
Az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak célja a PINT OF SCIENCE fesztiválon való részvételében is az volt, hogy közvetlenül a közönséggel kommunikálva, segítsenek átláthatóvá tenni a tudományos eredményeket, megismertetni az embereket a valós kihívásokkal és az ezekre adott lehetséges válaszokkal.
És hogy mi a tanulság?
Légy kíváncsi a tudomány legfrissebb eredményeire, legyenek kérdéseid, keress válaszokat, kövesd az oldalunkat és ha idén lemaradtál, jövőre ne habozz és csatlakozz a PINT OF SCIENCE eseményeihez!
Fotók: Tóth Tamás
