A tudományos életpálya fontos fórumai a szakkonferenciák. A fiatal kutatók számára azért is bírnak kiemelt jelentőséggel a DOSZ (Doktoranduszok Országos Szövetsége) szervezésében létrejövő, kifejezetten a doktoranduszok számára létrehozott események, mert nem csak bemutathatják eredményeiket, és előadói rutint is szerezhetnek, de más kutatóműhelyekkel is kapcsolatot teremthetnek. Ilyen kiemelt esemény volt a 2024. május 3. és 5. között megrendezett Tavaszi Szél konferencia is. A nagymultú rendezvény – ahogy évről évre – idén is számos szekcióval fedte le a hazai tudományos élet meghatározó területeit.
Az Állatorvostudományi Egyetem Doktori Iskolája 2024-ben az előadásokon három témában képviseltette magát. Dr. Wermer Kata Alina a Kannabidiol (CBD) farmakokinetikai vizsgálata connemara pónilovakon című munkáját mutatta be. Kutatási területe a CBD készítmények hatékonyságának vizsgálata lovak esetében. A friss vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a CBD hatékonyan alkalmazható a lovaknál, ráadásul mellékhatásokat sem tapasztaltak. A CBD készítmények használata lovaknál terjed, de jelenleg még kevés kutatás támasztja alá hatékonyságukat. A friss eredmények segíthetnek a lovak számára ajánlott adagolás pontosításában és további hatékonysági vizsgálatok előkészítésében. A hatékonysági vizsgálatok szerepe különösen a ló- és lovas sportok tekintetében fontos, mivel jelenleg a CBD doppingszernek minősül.
Dr. Kerek Ádám az In vitro evolúciós és koszelekciós antimikrobiális rezisztencia vizsgálatok MEGA-plate segítségével Escherichia coli baktériumon: florfenikol antibiotikum hatása témában adott elő. Az antimikrobiális rezisztencia terjedése komoly globális probléma, amely éppen úgy érinti a humán- mint az állatgyógyászatot, ezért a bakteriális rezisztencia kialakulásának mechanizmusait vizsgáló tanulmányban az antibiotikumok hatékonyságát befolyásoló tényezőket a kutatók az Egy Egészség elv jegyében elemezték. A kutatás során a florfenikol hatóanyag különböző koncentrációinak hatását vizsgálták az Escherichia coli baktériumokon. Az eredmények azt mutatták, hogy a nagy koncentráció rezisztenciát váltott ki más antibiotikumokkal szemben is. Újgenerációs szekvenálás segítségével 44-féle antimikrobiális rezisztencia gént azonosítottak, amelyek az összes mintában azonosak voltak. A mutációk számos génben aktiválták a multidrug efflux pumparendszert, ami csökkentette a baktériumok érzékenységét. Az eredményeik rávilágítanak az antibiotikum-rezisztencia genetikai hátterének fontosságára és az antibiotikumok felelős felhasználásának jelentőségére. Kutatásának súlyát jól mutatja, hogy előadásával az állatorvos és állattenyésztési tudományok szekciójában első helyezést ért el.
Nem kevésbé fontos kutatási terület az élelmiszerpazarlás kérdése. Az élelmiszerhulladék csökkentése olyan világméretű kihívás, amelyet az ENSZ 12.3 Fenntartható Fejlődési Célja is hangsúlyoz. Az Európai Unió is komoly erőfeszítéseket tesz a cél elérése érdekében és jogszabályi intézkedéseket tervez az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésére. Kunszabó Atilla kutatása az élelmiszerhulladék mérésére és csökkentési lehetőségeinek feltárására összpontosított. Az élelmiszerpazarlás elleni harcban ugyanis a háztartások is kiemelkedő szerepet játszanak. Az Élelmiszerpazarlás a magyar háztartásokban – elkerülhető? című szombati előadásának részletesebb tartalmáról az itt elérhető korábbi anyagunkban olvashat. A kutatás során közvetlen élelmiszerhulladék-mérést végeztek a háztartásokban és rámutattak arra, hogy a valós mennyiség jelentősen eltér a fogyasztók becsléseitől. A felmérés eredményei alapján pedig javaslatokat fogalmaztak meg a jogszabályi szintű megkülönböztetésre az elkerülhető és a nem elkerülhető élelmiszerhulladékok között. Ennek alapja az, hogy a két kategória különböző okokból származik, és eltérő megközelítést igényel a csökkentésük.
Az elkerülhető élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentése érdekében javasolják a tudatosságot népszerűsítő lakossági kommunikációt és edukációt. A nem elkerülhető élelmiszerhulladékok kezelésére pedig a megfelelően elkülönített gyűjtés bevezetését és népszerűsítését javasolják.
Az előadásokon túl a konferencia lehetőséget nyújtott a kutatások poszteres formában történő bemutatására is, Egyetemünk ebben a kategóriában több oklevelet is szerzett.
- Dr. Farkas Máté, témája: Bacillus licheniformis baktériumot és zeolitot tartalmazó alomkezelő készítmény hatásának vizsgálata bak hízópulyka állományban
- Dr. Pintér Krisztina, témája: Pasteurella multocida törzsek genotípusos jellemzése
- Pollák Boglárka Dóra, témája: Az antibiotikum rezisztencia változása pulyka eredetű Ornithobacterium rhinotracheale izolátumokban
A díjak átadására a szombaton egy ünnepélyes eredményhirdetés során az Európa hajón került sor.
Az idei Tavasz Szél konferenciára az Állatorvostudományi Egyetem képviseletében részt vevő doktoranduszok kutatási területei ugyan merőben eltérőek voltak, de kétségkívül elmondható, hogy jelentős, aktuális területeken értek el úttörő eredményeket, amelyek bemutatására ez a konferencia különösen fontos fórum volt. Az eseményen résztvevők nemcsak a saját eredményeik bemutatására kaptak lehetőséget, hanem számos előadást is hallhattak a társterületek legfrissebb kutatási eredményeiről, ami inspirálhatja és előre viheti saját tudományos munkájukat.
