Default view
Hírek A gyíkok ivarmeghatározásának úttörő kutatása az Állatorvostudományi Egyetemen

A gyíkok ivarmeghatározásának úttörő kutatása az Állatorvostudományi Egyetemen

A gyíkok sokak számára nem a legkedveltebb állatok közé tartoznak, azonban ezek az apró -vagy nem is annyira kicsiny – hüllők kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztéma fenntartásában. Természetes kártevőirtóként segítenek megőrizni a mezőgazdasági területek és kertek egészségét, ráadásul ők is táplálékul szolgálnak más (esetleg védett) állatok számára. Noha egyes fajok maguk is veszélyeztetettek, mégis megannyi módon segítik fenntartani az ökológiai egyensúlyt és a biológiai sokféleséget.

Fajgazdagságuk védelméhez azonban elengedhetetlen a tenyész-, illetve a repatriációs  (visszaengedés a természetbe) programokban résztvevő egyedek esetében az ivar pontos ismerete. A gyíkok ivarának meghatározása számos faj esetében viszont komoly kihívást jelent, hiszen sok esetben nincs látható eltérés a két ivar között, ami alapján egyszerűen megkülönböztethetők lennének a hímek és a nőstények. Az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszékén folyó kutatás éppen erre a problémára keres megoldást.

A Dr. Ziszisz Árisz, doktorandusz vezetésével zajló projekt célja, hogy altatás nélkül, a lehető legminimálisabb fizikai beavatkozás (nem invazív) technikával lehessen meghatározni a gyíkok ivarát. Ez a kutatás egyedülálló, hiszen eddig 22 különböző faj és alfaj egyedét vizsgálták pozitív kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal és közel 200 dokumentált esetet jegyeztek le. A módszer lényege, hogy kontrasztanyagot juttatnak a párzószerveket tartalmazó vakzsákokba, majd az így elkészített röntgenfelvételek alapján meghatározzák az ivart.

A kutatás jelentősége az állattenyésztés és az állatvédelem területén is hangsúlyos. A gyíkok ivarának pontos meghatározása altatás vagy invazív / nagyobb volumenű beavatkozás nélkül, nem csak az állatok jólétét és a tartástechnológiai standardeket szolgálja, hanem a kutatási és tenyészprogramok hatékonyságát is nagymértékben növelheti. A módszer alkalmazásával szerzett tudás egyben hozzájárulhat a hüllők védelméhez és a populációk fenntartásához, ami hosszú távon az ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében, a biológiai sokféleség fenntartásában is fontos szerepet játszik.

A kutatócsoport tervei között szerepel a módszer további finomítása és más képalkotó, illetve molekuláris módszerekkel való összevetése. Mindezek mellett különösen izgalmasak a molekuláris vizsgálatok, amelyeknek célja az ivarmeghatározást lehetővé tevő markerkészlet kifejlesztése. Ha ez a módszer sikeres, akár egy csepp vér, szájgaratüregi vagy kloáka törlet, esetleg vedlett bőrrészlet és tojáshéj darabka is alkalmas lehet az ivar meghatározására.

Az Állatorvostudományi Egyetemen folyó gyík ivarmeghatározási kutatás tehát jelentős előrelépést jelent az állatorvosi diagnosztika területén. A hosszú távú cél persze, hogy még nagyobb egyedszámú állományon és szélesebb fajskálán elvégzett vizsgálatokkal bővítve az összegyűjtött tudásanyaggal segítséget nyújtson – nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi állategészségügyi ellátásban – a hüllőkkel foglalkozó állatorvos kollégák és szakmai műhelyek számára.

A kutatás során használt pozitívkontrasztanyagos röntgenvizsgálat már elérhető az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék klinikájának szolgáltatásai közt bizonyos fajok esetében, ami a jövőben bővülni fog.