A nyugat-nílusi vírust 1937-ben azonosították először Afrikában egy lázas humán páciens véréből. A kórokozót a 90-es évek végéig minimális kockázati besorolásuként tartották számon, hiszen csupán az afrikai kontinensen okozott kisebb járványkitöréseket. Ezt azonban az 1996-os román, majd az 1999-es amerikai járványkitörés több ezres nagyságrendű humán és ló idegrendszeri megbetegedés alapjaiban megváltoztatta. Hazánkban a nyugat-nílusi vírust elsőként 2004-ben azonosították madarak és emberek neurológiai tüneteinek hátterében. Napjainkban a nyugat-nílusi vírust az egyik legfontosabb agyvellőgyulladást okozó ágenseként tartják számon világszerte.
A kórokozó a Flaviviridae víruscsalád Orthoflavivirus nemzetségébe tartozik. Az ide sorolt vírusok közös jellemzője, hogy ún. vektorok (szúnyog, kullancs) útján terjed. A nyugat-nílusi vírus a természetes fertőzési ciklusában szúnyogok és a madarak között cirkulál. A szúnyogok aktivitásának megfelelően a nyugat-nílusi vírus fertőzések augusztus és november között jellemzőek. A megfertőzött emberekben és a lovak vérben a kórokozó azonban annyira rövid ideig és olyan alacsony koncentrációban (viraemia) jelenik meg, hogy nem képesek átadni a vírust az őket megcsípő további szúnyogoknak. Járványtanilag tehát a lovakat és emberket a ún. fertőzési zsákutcának nevezzük. Ennek ellenére, a nyugat-nílusi vírus fertőzés a humán páciensek 20 %-ában influenzaszerű, illetve 1 %-ban súlyos idegrendszeri tünetekkel jár. Lovak esetében, a fertőzött állatok 10-20 %-ánál is kialakulhat enyhébb-súlyosabb neurológia kórkép.
A fertőzések diagnosztizálása emberekben és lovakban komoly kihívásokkal járhat, hiszen a vírus vérben történő rövid idejű és alacsony koncentrációjú jelenléte, illetve a fertőzés relatív hosszú lappangási ideje (a fertőzés és a tünetek megjelenése között eltelt idő) miatt a direkt víruskimutatás (pl. reverz transzkripciós polimeráz láncreakció – RT-PCR) módszerei gyakorta nem vezetnek eredményere. Emiatt az ún. indirekt víruskimutatási müdszerek alkalmazandóak a nyugat-nílusi vírus fertőzések diagnosztizálására. Ennek során a páciens immunrendszere által termelt vírus-specifikus ellenanyagokat (antitesteket) detektálják. A fertőzések diagnosztizálása mellett az ellenanyagok mennyiségéből a vírus elleni védelem mértékére is lehet következtetni: a szakirodalom szerint, a vírus-specifikus antitestek szintje határozza meg a kórokozóval történő újbóli fertőződés valószínűségének mértékét. Minél magasabb a vírus-specifikus ellenanyagok szintje, annál valószínűtlenebb az újrafertőződés. Más, Orthoflavivirus nemzetségbe sorolt vírus esetén a fertőzést követően a túlélőkben életre szóló immunvédelem alakul ki a kórokozó ellen, azonban ezt a nyugat-nílusi vírus esetén még soha nem vizsgálták. Az Állatorvostudományi Egyetem PhD hallgatója, dr. Tolnai Csenge és témavezetői, Dr. Kutasi Orsolya és Dr. Forgách Petra, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék csapatának segítségével a nyugat-nílusi vírus fertőzött lovak hosszútávú immunvédelmét vizsgálták hiánypótló tanulmányukban.
Kutatásukban 25 tünetmentes nyugat-nílusi vírus fertőzött ló vírus-specifikus ellenanyagszint változását követték nyomon 5 éven keresztül. A vizsgálati időszak minden évében a vírusszezon előtt vérmintákat gyűjtöttek a kutatásban résztvevő állatoktól. A minták feldolgozását követően, azokból a nyugat-nílusi vírus-specifikus ellenanyagok jelenlétének igazolására ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay), majd a vírus-specifikus ellenanyagok mennyiségi meghatározására vírusneutralizációs próbát végeztek. Eredményeik szignifikáns ellenanyagszint csökkenést igazoltak a vizsgálat 4. évétől kezdve. Mivel jelenleg a nyugat-nílusi vírus-specifikus ellenanyagok szintje a meghatározó a vírus elleni védelem mértéke szempontjából, eredményeik ismeretében javasolják a korábban igazolt, tünetmentesen fertőződött lovak esetében az évi rendszerességgel végzett ellenanyagszint mérést, illetve szükség esetén a vakcinázást.
Eredményeiket június 6-án Minneapolisban ismertették az American College of Veterinary Internal Medicine (ACVIM) Forum-on. Ez az évente megrendezett esemény a legnagyobb és legnevesebb állatorvosi belgyógyászati konferencia a világon. Idén kb. 3500 résztvevő 4 napon át bővíthette ismereteit a belgyógyászat témaköreiben.
Dr. Tolnai Csenge számára a bemutatkozás PhD hallgatóként rendkívüli szakmai elismerés és lehetőség volt, hiszen ezen a rendezvényen csak abban az esetben van lehetőség a kutatási eredmények prezentálása, amennyiben előzetesen egy összefoglaló alapján a szakmai zsűri a kutatást a rendezvény színvonalának megfelelőnek ítéli. A nyugat-nílusi vírus világszerte évi rendszerességel okoz járványkitöréseket, komoly kihívások elé állítva a humán- és állategészségügyet, ennek megfelelően a kutatás eredményeit, illetve az ezek alapján tett javaslatokat nagy érdeklődés övezte, hiszen ez a világon az első olyan tanulmány, amely hosszabb távon vizsgálja a vírus elleni immunvédelem mértékét.
Dr. Tolnai Csenge úgy fogalmazott: “Mérhetetlenül hálás vagyok témavezetőimnek, Dr. Kutasi Orsolyának és Dr. Forgách Petrának a folyamatos támogatásért és szakmai iránymutatásért, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék valamennyi munkatársának a vizsgálatok kivitelezésében, és szervezésében nyújtott segítségért, illetve az Egyetemnek, hogy optimális körülményket teremtve lehetőséget biztosít a nemzetközileg is elismert kutatási tevékenységek végzésére. Továbbá, köszönettel tartozunk a lovak tulajdonosainak és kezelőállatorvosainak, akik a kutatás teljes ideje alatt együttműködésükkel segítették a vizsgálatainkat.”
