Újabb kiemelt nemzetközi elismertségnek örvendő konferencián mutatkoztak be az Állatorvostudományi Egyetem kutatói. A FENS (Federation of European Neuroscience Societies) az egyik legjelentősebb nemzetközi idegtudományi konferencia Európában, kétévente szervezi meg a közel 7000 résztvevőt magába foglaló FENS Forumot. Az idén Bécsben tartott konferencia célja, hogy a kutatók az idegtudomány minden területéről megoszthassák legújabb eredményeiket és módszereiket a tudományos közösséggel. A konferencia programja az idegtudomány széles spektrumát lefedi, így mindenki a saját kutatásához kapcsolódó előadásokon és egyéb programokon vehet részt.
Idén az Állatorvostudományi Egyetem végzős biológus M.Sc. hallgató Maróthy Róbert Dániel, a végzős biológia B.Sc. szakos Kispál Réka Katalin, közös munkájával Fazekas Fruzsina másodéves biológia szakos hallgató és Dr. Berekméri Eszter Zoológiai Tanszék tudományos munkatársa, Dr. Puska Gina a Zoológiai Tanszék adjunktusa, valamint Balkó Eszter harmadéves állatorvostan hallgató és témavezetője Dr. Rácz Bence egyetemi tanár az Anatómiai és Szövettani Tanszék tanszékvezető helyettese mutatta be eredményeit.
Maróthy Róbert Dániel kutatását a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Transzlációs Magatartás Idegtudományi Kutatócsoportban végzi, ahol egy pszichiátriai zavar, a poszttraumás stressz zavar (PTSD) egy állatmodelljében vizsgálta a sérülékenység mögötti mechanizmuskat. Munkája során traumára emlékeztető helyzetben teljes agyi aktivitás feltérképezésével hasonlította össze a PTSD-szerű tüneteket mutató (sérülékeny) és nem mutató (ellenálló) állatok agyi hálózatainak eltéréseit. Eredményei között a szakirodalomban már leírt agyrégiók eltérő aktivitása mellett, PTSD-vel összefüggésbe még nem hozott területek is szerepelnek, valamint az agyi hálózatok kapcsoltságában is eltéréseket tapasztalt a két vizsgált csoport között. Eredményei nem csak a zavar hátterében lévő mechanizmusok megértéséhez, hanem a jövőben hatékonyabb terápiás beavatkozások kialakításához is hozzájárulhatnak.
A konferencia másik résztvevője Kispál Réka Katalin munkája során a jutalom predikciós hiba (kapott és a várt jutalom közti különbség) és a neuromodulátor (dopamin, acetilkolin, noradrenalin, szerotonin) felszabadulás összefüggését vizsgálja egerekben pavlovi kondicionálás során. Eredményei az elöregedő társadalmunkban kiemelt problémát okozó neurodegeneratív betegségekkel járó demenciák kialakulásának megértéséhez szükségesek, hiszen lehetséges, hogy ezek során az általuk vizsgált mechanizmusok is sérülnek.
Fazekas Fruzsina a hallás élettanát és kórélettanát kutatja, egészen pontosan a belső fül Deiters sejtjeinek Ca2+ dinamikájának feltérképezéséről a hallószervre jellemző frekvencia térkép figyelembevételével végzi kutatásait. Témavezetője, Dr. Berekméri Eszter Zoológiai Tanszék munkatársa, a halláskárosodások gyógyíthatóságán dolgozik. Idén bemutatott poszterével Eszter a sejttípusok különbségét vizsgálta, míg Fruzsina az egyik ilyen sejt (a Deiters féle-sejt) szerven belüli elhelyezkedését. A céljuk, hogy egy nehezen elvégezhető kísérletes megközelítés mellett számítógépes modellekkel is leírják a sejtek működését, ezzel könnyebben, energia- és költséghatékonyan, nem utolsó sorban pedig állat kísérletszám csökkentés mellett tanulmányozhassák és segítsék a szerv működésének megértését.
Dr. Puska Gina Zoológiai Tanszék másik munkatársa a rágcsálók szociális viselkedések kialakításában szerepet játszó agyterületek vizsgálatát végzi. A szociális viselkedések közé tartozik többek között a felnőtt egyedek közötti kooperatív társas interakció, az agresszív viselkedés, valamint egy mindannyiunk számára kiemelt szerepet játszó speciális viselkedés, az utódgondozás is. Kutatásai során azonosított és jellemezett egy olyan agypályát, amely az anyai gondoskodás szabályozásában vesz részt. Ezeknek az agypályáknak az ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerjük a napjainkra egyre gyakoribbá váló szülés után jelentkező kórkép, a gyermekágyi depresszió hátterében álló kóros idegrendszeri működéseket. Gina kísérleteit az ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoporttal való együttműködés keretében végezi.
Balkó Eszter és témavezetője Dr. Rácz Bence kutatása fontos új szempontot jelenthet a táplálkozás és egészséges öregedés kapcsolatának megértésében, illetve a különböző evésszavarok mögöttes mechanizmusainak felderítésében. A hypothalamusban található AgRP neuronok kulcsszerepet játszanak az éhségérzet kialakításában, a szervezet energiaháztartásának szabályozásában, valamint a negatív energiamérleggel összhangban koordinálják az erre adott megfelelő viselkedésbeli választ. A kalória restrikcióról számos tanulmány kimutatta, hogy sikeresen alkalmazható az öregedési folyamatok lassítására, az élethossz és egészségben eltöltött idő megnövelésére – a hátterében húzódó hatásmechanizmusok azonban továbbra sem teljesen tisztázottak. Kutatómunkájuk során egy újszülött kortól csökkent AgRP neuronszámmal rendelkező transzgénikus egérmodellt vizsgálnak ad libitum (korlátlan) és kalória csökkentett diéta mellett. Kísérleteikben azt a hipotézist vizsgálják, hogy az éhségért felelős AgRP neuronok elengedhetetlenek a kalória restrikció kedvező élettani és élethosszt növelő hatásának megjelenéséhez. Céljuk, hogy jellemezzék a csökkent AgRP neuronfunkcióval rendelkező állatok viselkedését és tanulási teljesítményét ad libitum és kalória csökkentett diéta mellett. Most bemutatott eredményeik az AgRP neuronok egy korábban ismeretlen ivarspecifikus szerepére utalnak az állatok testtömeggyarapodásának és felderítő viselkedésének szabályozásában.
Az Állatorvostudományi Egyetem büszke fiatal kutatói eredményeire és támogatja hallgatóit a tudományos életpályán.
