Magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban – hol tartunk? címmel rendezett tanácskozást november 4-én a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és az Állatorvostudományi Egyetem intézményünk aulájában. Az eszmecsere számba vette a felsőoktatási modellváltás eredményeit is.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, a tanácskozás fővédnöke bemutatta, hogy a versenyképesség növelését és a tehetséggondozás javítását megcélzó felsőoktatási reform eredményeként a modellt váltó egyetemek mind jobb helyezést érnek el a nemzetközi rangsorokban. A hallgatói létszámok dinamikus emelkedésnek indultak, és további növekedésre van tér. A nemzetközi elismertséget is jelző minőségi publikációk száma szintén emelkedik. A modellváltás eredményeit, az intézmények teljesítményét részletesen monitorozza és értékeli a minisztérium. Az új rendszer bizonyított, a teljesítmények folyamatosan javulnak.
Az Országgyűlés a tanácskozás napján fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek része a hatéves finanszírozási időszakhoz igazodó határozott idejű kuratóriumi tagság és a személyi összeférhetetlenség szabályozása. A tárcavezető elmondta, hogy a törvényjavaslatot olyan hatályba léptetési rendelkezéssel látták el, hogy csak akkortól hatályos, ha Brüsszel „visszaengedi” a magyar fiatalokat az Erasmus és Horizont programokba.
Szászi István, aki a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, elmondta, hogy hazánkban működik a cég egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központja. Olyan projekteken dolgoznak, amely a járműgyártás következő nyolc-tíz évét határozhatja meg. A cég abban érdekelt, hogy ne csak önállóan, hanem partnerekkel közösen – ökoszisztémában – legyenek sikeresek. Kifejtette, innovációról akkor beszélhetünk, ha az társadalmilag és gazdaságilag is hasznos ötletből ered. A Bosch korai fejlesztései, mint az irányjelző és az ablaktörlő még házon belüli innovációk voltak, de a fejlesztések komplexitása miatt már szélesebb körű ökoszisztémára van szükség, beleértve a startup cégeket, az egyetemek jelenlétét és a kormányzattal való együttműködést.
Zaránd Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy intézménye a brit QS 2024-es tudományterületi világrangsorában a mérnöki tudományok területén a 243. helyet foglalja el. Céljuk az első százba kerülés. Amikor az ezredfordulót követően a magyar felsőoktatás kilépett a nemzetközi piacokra, voltak olyan intézmények, akik ilyen tapasztalatokkal már rendelkeztek, másoknak kellett egy lórúgás, hogy felébredjenek, hangsúlyozta. A felsőoktatás iránti igény emelkedik, a rangsorokban elfoglalt hely egyre inkább motiválni fogja a jelentkezőket. Az intézmények előre lépéséhez anyagi források mellett dinamikus belső folyamatok is kellenek. A tehetséges hallgatókat már a középiskolában fel kell karolniuk az egyetemeknek, ha fenn akarják tartani az innovációs és kutatási ökoszisztémájukat.
A tanácskozás a Mit kívánnak a felsőoktatás ügyfelei? című kerekasztalbeszélgetéssel folytatódott, amit Lukács Eszter, a Széchenyi Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese vezetett be, s amin Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezetője, Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgató-helyettese, valamint Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke vett részt. A beszélgetést Kristóf Péter, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület képviselője moderálta.
A fórum harmadik részében Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke ismertette, hogy intézménye miként tud versenyképes maradni a tudományos élet élvonalában. Horváth Bianka, az Óbudai Egyetem adjunktusa, az UniSpace Programot mutatta be, amely célja, hogy Magyarország helyet kapjon az űrverseny globális térképén.
Süth Miklós stratégiai rektorhelyettes, intézetigazgató az Állatorvostudományi Egyetem önállóságának 2016. évi visszanyerése óta eltelt fejlődéséről számolt be. A Szent István Egyetemből történő kiválással az intézmény visszanyerte oktatási, kutatási és pénzügyi önállóságát. 2020-ban zajlott le a modellváltás, az egyetem fenntartója a minisztérium helyett a Marek József Alapítvány lett. A tanácskozás résztvevőivel megismertette az ezt követő szervezeti változásokat és a kimagasló béremelés tényeit. Az új tanszékek létrejöttével új tantárgyakat vezettek be. Megújították a mintatantervet, megerősítették a klinikai gyakorlati képzést, létrehozták a Marek József Ösztöndíjat a haszonállatgyógyászat és élelmiszerlánc-biztonság iránt érdeklődő hallgatók számára. Lényegesen emelkedett a magyar és a nemzetközi hallgatók száma, utóbbiak a világ 69 országából érkeznek. Az önállósodás és a modellváltás eredményei a tudományos tevékenységben is megmutatkoztak, amit jól jelez az impakt faktor alakulása és a folyóiratcikkek számának emelkedése. Mindezek nyomán az egyetem 2023-ban negyedszer nyerte el az Európai Állatorvos-képző Intézmények Egyesületének akkreditációját.
Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke, a Marek József Alapítvány kuratóriumának elnöke a tanácskozást zárva elmondta, nagyon izgalmas előadások és beszélgetések hangoztak el a nap során. Örömmel látták, hogy tucatnál több magyar egyetem szerepel a különböző nemzetközi rangsorokban. A jövőben is az a feladat, hogy nemcsak a modellváltó intézmények, hanem a teljes magyar felsőoktatás igyekezzen a teljesítményét javítani, mert ez szükséges a nemzetközi versenyképesség megőrzéséhez, fokozásához. Kiemelte, külföldi hallgatók oktatása nélkül nemigen tud hosszabb távon megélni egyetlen egyetem sem.
Fotók és szöveg: Balázs Gusztáv
Képek MPEE
