A most népszerű Yellowstone sorozat mellékszálként, de komplex módon mutatja be a nagyragadozók és emberek közötti ellentmondásos kapcsolatot. Grizzly támadás, megzavart csorda, lelőtt védett farkasok, elejtett borjak…
Bár Magyarországon nincsenek grizzlyk, az olyan nagyragadozók, mint a farkasok visszatérése hasonló dilemmákat vet fel. De vajon milyen hatással vannak ezek az állatok a hazai élelmiszertermelésre és a vadgazdaságra? Az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat-, Vad-, Hal- és Méhegészségügyi Tanszék munkatársai, Dr. Tóth Tamás vadgazda mérnök, a tanszék docense és Dr. Marosán Miklós tanszékvezető helyettes, kutató professzor együtt segít eligazodni a témában.
Milyen nagyragadozók élnek Magyarországon? Valóban visszatértek a farkasok és medvék erdeinkbe?
Hazánkban négy nagyragadozó faj van jelen: a szürke farkas, az aranysakál, a barna medve és az eurázsiai hiúz. A farkasok az 1980-as években a Szlovákiában felszaporodó állomány miatt kezdtek visszatelepülni Magyarországra, főként az Északi-középhegység területére. Becslések szerint jelenleg 30-60 egyed él az országban, elsősorban a Bükkben, a Zempléni-hegységben és az Aggteleki-karsztban. A hiúz és a medve szintén visszatérő fajok, bár populációik kicsik és szórványosak. A medvéből legfeljebb 10-12 példány fordul elő alkalmanként, hiúzból pedig legfeljebb 10-30 egyed élhet Magyarországon.
Az aranysakál helyzete azonban egészen más. Ez az alkalmazkodó ragadozó mostanra egyes becslések szerint több mint 17 ezer egyedet számlál Magyarországon. Az aranysakál nemcsak a vadállományt, hanem a mezőgazdasági haszonállatokat is fenyegeti, különösen az ország déli régióiban: Baranya-, Somogy- és Bács-Kiskun vármegyében.
Hogyan hat ez a mezőgazdaságra?
Ellentmondásos a helyzet, hiszen a nagyragadozók (medve, farkas) fokozottan védettek Magyarországon, ami azt jelenti, hogy nem vadászhatók. A szabályozás frusztrálja az állattartókat, akik úgy érzik, emiatt tehetetlenek a veszélyekkel szemben, így komoly viták övezik a nagyragadozók státuszát. Ez pedig konfliktushoz vezet a gazdák és a természetvédelmi szakemberek között is. A konfliktus gyökere, hogy míg a természetvédők örülnek a fajok visszatérésének, addig a gazdálkodók érthetően aggódnak állataik biztonságáért. A biodiverzitás megőrzése szempontjából örömteli folyamatok a vad- és mezőgazdaság szemszögéből jelentős kárt is eredményezhetnek.
Hogy kitérjünk konkrétumokra: a farkasok akár szarvasmarhákat is megtámadhatnak, az aranysakál képes birkákat is zsákmányolni. Egy-egy támadás jelentős kárt okozhat a gazdálkodóknak. Az érintett gazdák jellemzően villanypásztorokkal és pásztorkutyákkal próbálják védeni állataikat. Bár ezek a módszerek hatásosak, fenntartásuk költséges, és nem nyújtanak teljes körű védelmet. Ráadásul a helyi közösségek számára a ragadozók jelenléte a gazdasági mellett pszichológiai terhet is jelenthet.
A helyzet komplexitásához meg kell értenünk azt is, hogy Magyarország erdeiben egytől-egyig vad- és erdőgazdálkodás folyik akkor is, ha az természetvédelmi terület. A különbség annyi, hogy a természetvédelmi területeken az erdő- és a vadgazdálkodás mellett természetvédelmi prioritások is érvényesülnek. Így világossá válik, hogy a nagyragadozók a külterjes tartású szarvasmarhák, juhok, kecskék és baromfik zsákmányolása mellett a vadállomány elejtésével is jelentős hatást gyakorolnak.
Az aranysakál robbanásszerű szaporodása és opportunista viselkedése olyan komoly problémát jelent hazánkban a vadászatra jogosult szervezetek számára is, hogy bár egész évben vadászható faj, a vadászok mégsem tudják fenntartani a populáció egyensúlyát.
Mi a helyzet Európában, szomszédaink hogyan birkóznak meg a helyzettel?
Magyarország nincs egyedül ezzel a kihívással. A nagyragadozók nem ismernek határokat, így Európa számos országában küzdenek hasonló problémákkal. Romániában vagy Szlovákiában például jóval nagyobb számban vannak jelen a nagyragadozók, így az ottani tapasztalatokból sokat tanulhatunk, azonban mindenki számára egyformán megnyugtató megoldás egyelőre náluk sem körvonalazódik ki.
Az Európai Parlament többek között 2022-ben állásfoglalásban hangsúlyozta az együttélés elősegítésének fontosságát. Emellett az EU közvetlen támogatásokat nyújt a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok ösztönzésére, de ezek megítélése is finoman szólva vegyes.
Magyarországon a természetvédelem és az élelmiszertermelés közötti egyensúlyt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az EU Élőhelyvédelmi Irányelve biztosítja. A jogszabályok előírják a védett fajok, így a nagyragadozók megóvását, ugyanakkor teret engednek a gazdák és vadgazdálkodók érdekeinek figyelembevételére is, illetve az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) és a Natura 2000 kompenzációs kifizetések kiemelten támogatják a gazdálkodókat.
Mindezek ellenére a nagyragadozók visszatérése Magyarországon valós kihívásokat jelent. A szakemberek szerint fontos lenne, hogy az állam tovább támogassa a gazdálkodókat. Bár jelenleg is vannak pályázati lehetőségek, de ezeket bővíteni kellene. Emellett a kártérítési rendszert is fejleszteni kell, hogy a gazdák ne maradjanak magukra a ragadozó-problémával.