Magyarország édesvízi akvakultúra ágazata az Európai Unión belül is jelentős, ennek ellenére hazákban az édesvízi halakkal szemben egyre népszerűbb a tengeri halak fogyasztása. Az Állatorvostudományi Egyetem kutatói, Lámfalusy Tamás, Ózsvári László, Szakos Dávid, Kasza Gyula egy friss tanulmányban azt vizsgálták, milyen tényezők állnak ennek hátterében és milyen megoldások segíthetnek az édesvízi halfogyasztás növelésében.
Az 1001 fő részvételével készült felmérés megmutatta, hogy az EU 27 országához képest Magyarországon lényegesen alacsonyabb a halfogyasztás. Míg az EU-ban az éves halfogyasztás átlagosan 23,71 kg/fő, addig Magyarországon megdöbbentően kevés, mindössze 6,55 kg/fő.
A kutatás alapján elmondható, hogy bár az édesvízi halakat sok szempontból pozitívan ítélik meg a hazai fogyasztók, jelentős promóciós erőfeszítésekre és az életkor-specifikus preferenciákhoz igazított stratégiai reklámozásra van szükség ahhoz, hogy áthidalják a halfogyasztás marketing-szakadékát Magyarországon.
A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy bár a magyar fogyasztók az édesvízi halakat olcsóbbnak, biztonságosabbnak és környezetbarátabbnak tartják, mégis a tengeri halak népszerűbbek. Az egyik legfőbb fogyasztói ellenérv az édesvízi halak fogyasztásával szemben a túl sok szálka és az inkonzisztens minőség, de a tengeri halak praktikus, gyakran konyhakész csomagolása és könnyű feldolgozhatósága is befolyásolja a választásokat. Ahogyan az étkezési szokások is tényezők a vásárlás során. Az idősebb generációk nem meglepő módon a hagyományos recepteket kedvelik, ezért inkább az édesvízi halakat választják, míg a fiatalabb fogyasztók a kevés ráfordítást igénylő, akár előre elkészített, gyorsan fogyasztható termékeket részesítik előnyben, amik jellemzően tengeri halakból készülnek.
Az édesvízi halak népszerűsítésében a fenntarthatósági és gazdasági szempontok is kiemelt szerepet játszanak. Hazánk adja az EU pontytermelésének 16%-át és a helyben nevelt halak fogyasztása jelentősen csökkentheti az importfüggőséget, miközben támogatja a hazai termelőket. A hazai akvakultúra gazdasági jelentősége sem elhanyagolható: az ágazat munkahelyeket teremt, hozzájárul a vidéki közösségek fejlődéséhez, és elősegíti a fenntartható élelmiszer-termelést.
A kutatás eredményei alátámasztják, tehát, hogy a fogyasztói szokások a megfelelő stratégiával befolyásolhatóak, így a hazai akvakultúra-termékek versenyképessége javítható. A helyben termelt halak népszerűsítésével a magyar fogyasztók nem csak egészségesebb, de fenntarthatóbb és gazdaságilag is előnyösebb döntéseket hozhatnak az élelmiszer-fogyasztás terén.