Magyarországon ismét felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). A betegség hazánkban legutóbb 1973-ban fordult elő, ám idén márciusban Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kisbajcson újra megjelent a vírus. Rendkívüli fertőzőképessége miatt a hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be a járvány terjedésének megakadályozására. A járványgócot ennek köszönhetően sikerült felszámolni. Jelenleg úgy tudjuk, hazánkban nem regisztráltak újabb gyanús eseteket, de a szigorú ellenőrzések és szűrővizsgálatok az elkövetkező hónapokban még biztosan tovább folytatódnak.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül ragályos, vírusos betegség, ami a hasított körmű (párosujjú patás) állatokat (szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és kecskéket, őzeket, szarvasszarvasokat, vaddisznókat stb.) érinti. RSZKF fertőzés következtében az állatok lázas állapotba kerülnek és fájdalmas hólyagok jelennek meg a szájukban, valamint lábvégeken és a tőgybimbón. Az érintett állományok megsemmisítésre kerülnek annak ellenére, hogy a fertőzésben nem pusztul el a teljes állomány. A megbetegedés következtében ugyanis az élelmiszertermelő állatok hozama jelentősen csökken. – A tehén jóval kevesebb tejet ad, a húsmarha izomzata akár egyharmadával csökkenhet, valamint hosszú időre (évekre pl.: bivaly 5 év, szarvasmarha 3,5 év stb.) vírushordozó marad a fertőzött állat. Ugyancsak igaz, hogy létezik vakcina a megbetegedés ellen, de ez nem akadályozza meg a megfertőződést, csak csökkenti a tüneteket, ezzel is nehezítve a diagnosztikai munkát. A járványvédekezésben ott van szerepe a vakcinázásnak, hogy csökken a vírus ürítése az állatokból, de a végén azokat is leölik a mentes országokban. Ez pedig a gazdasági kár jelentős növekedésével jár. Fontos tényező, hogy a fenti okok összessége miatt létrehozott nemzetközi járványvédelmi szabályozás előírásainak megfelelően a fertőzéssel érintett országok teljes húsexportja ellehetetlenedik. Az exporttilalom és az állatforgalmi korlátozások további beláthatatlan anyagi veszteségeket eredményeznek a gazdálkodók és a húsipar számára, így a védekezés – és kitörés esetén a gyors és szakszerű járványvédelmi intézkedések szigorú végrehajtása – kulcsfontosságú nemcsak az állategészségügy, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is.
Az Állatorvostudományi Egyetem azonnal felismerte a helyzet súlyosságát, ezért március 10-én egy járványvédelmi munkabizottságot hozott létre, amely az intézmény szakértőinek bevonásával nem csak saját tangazdaságának megóvását tűzte ki céljául, de hallgatói felkészítését is, hogy szükség esetén a hatóságok munkáját segítve terepen bevethetőek legyenek. Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor március 10-én közzé tett felhívására az egyetem negyed- és ötödéves hallgatói, valamint a Haszonállat és Élelmiszerlánc-biztonsági Szakkollégium tagjai közül egyetlen éjszaka alatt közel 150 hallgató jelentkezett a járvány elleni védekezés segítésére. Ez jól mutatja, hogy a jövő állatorvosai nem csupán tanulmányi kötelességként tekintenek a szakmájukra, hanem valódi hivatásként élik meg azt.
Az egyetem az elméleti és gyakorlati foglalkozások mellett a felkészülés részeként március 19-én az egyetem Aulájában egy átfogó szakmai konferenciát szervezett a járványügyi intézkedések bemutatására. Az eseményen Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke, Dr. Ács Zoltán, Győr-Moson-Sopron vármegye főállatorvosa, Dr. Hercsel György korábbi GYMS megyei igazgató főállatorvos és Dr. Lorencz András az országos járványvédelmi központ igazgató főállatorvosa is előadást tartott a tapasztalatokról. A cél az volt, hogy a hallgatók pontos képet kapjanak a betegség felismeréséről, a fertőzés terjedésének mechanizmusairól, valamint a védekezési stratégiákról. Az előadások során bemutatták a telepeken végzett munka képi dokumentációját is, amely segítette a hallgatók felkészítését a gyakorlati feladatokra. Az esemény moderátora a járványvédelmi munkabizottság elnöke Dr. Süth Miklós stratégiai rektorhelyettes volt, aki kiemelte, hogy az ilyen járványok rámutatnak arra, miért elengedhetetlen az állategészségügyi oktatásban az elméleti és gyakorlati tudás egyensúlya.
A hallgatók március 22-én kezdték meg munkájukat a terepen. Az állategészségügyi hatóságok által kijelölt állattartó telepeken dolgonak, amelyek a megfigyelési zónában vannak. A fiatal állatorvosok szerepe kiemelten fontos, hiszen a második körös szűrővizsgálatok révén hozzájárulnak a betegség további terjedésének megakadályozásához. Ez az önkéntes munka nemcsak a járvány felszámolásában játszik kulcsszerepet, hanem rendkívül értékes gyakorlati tapasztalatot is nyújt a hallgatóknak, amelyet későbbi pályájuk során kamatoztathatnak.
A konferencia képekben:
