Az információkeresésben a mesterséges intelligencia algoritmusai, nyelvi modelljei még nem tudnak feltétlenül jó eredményeket adni. Pedig épp a szakkönyvtár az az intézmény, amely csak egy jó választ fogad el – mondta a lapuknak adott interjúban PhD kutatásai kapcsán Winkler Bea a Hutyra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója, aki könyvek között nőtt fel, s napjainkra felismerte, hogy az írást össze lehet kötni a kutatással és ezt is lehet olyan jól és sikeresen művelni, mint a szépirodalmi alkotást. Beszélgetőtársam közel húsz éves munkáját az Egyetem Szenátusa az idei doktoravató ünnepségen Pro Universitate Arany Éremmel ismert el.

BALÁZS GUSZTÁV

A IV. kerületben születtem, de hamar Békásmegyerre költöztünk. Gábor Öcsémmel együtt – kis túlzással – egy könyvesboltban nőttünk fel, hiszen édesanyánk Winkler Károlyné Somlai Ágnes könyvesbolti eladó volt, majd boltvezető lett s persze otthon is rengeteg könyvünk volt. Meghatározó fotó a gyerekkoromból: 3-4 évesen állok az üzlet polcai előtt. Sokat olvastak nekünk a szüleink és a „másfél sarokra” eső könyvtárnak is rendszeres látogatója voltam. Édesapám Winkler Károly rendőrtiszti főiskolát végzett, később ott is oktatott hosszú ideig. Láttam, mennyit tanul, azután tanítja, amit tanult. Egész életében képezte magát. Mindez magyarázza, hogy szeretek új dolgokat felfedezni, a felfedezés egyik módjának pedig a tanulást tartom.

Érettségi után könyvesbolti eladónak képeztem magamat. A könyvszakma ismereteinek elsajátítása alatt is sok regényt olvastam és kacérkodtam az írás gondolatával. Nem voltam azonban biztos abban, hogy megvan bennem az a képesség, amitől valaki jó íróvá válik. A szakképesítés megszerzése közben támadt az ötletem, hogy jelentkezzek az ELTE informatikus könyvtáros főiskolai szakára, amit 2005-ben végeztem el.

Szerencsésnek tarthatja magát, hiszen pályaválasztása idején alakult ki az informatikus könyvtáros szak.

Ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik már kiskorától tévéjátékkal játszhatott, majd könnyedén átváltott számítógépre. A számítástechnika az általános iskolai oktatás részévé vált, mégis, csak a főiskolán derült ki számomra, hogy az informatika párban jár a könyvtárral. Az informatikus könyvtáros szak elnevezése azonban nem a legszerencsésebb, mert ez nem informatikusképzés. A tudományág angol elnevezése Library and Information Science. A hangsúly nem az informatikára, hanem az információra helyeződik. A könyvtárak mindig is információt tároltak. Az informatika esetünkben a könyvtári információk megbízható, pontos és gyors továbbadásának eszköze.

Választott-e magának példaképet?

Az édesanyám az egyik példaképem. Értelmiségi családban nőtt fel, a nevelésünkkel is ennek az életmódnak a folytatására készített fel. Zenei, művészeti és irodalmi általános műveltsége azt a példát állította elénk, hogy nem szabad csak egyetlen terület iránt érdeklődni. Színházba, kiállításra, a művelődés legkülönfélébb helyszíneire kell járni.

Most viszont egy elég specializált intézmény könyvtárát vezeti…

Állatorvosok is írnak regényeket – ezek jó részét nálunk is meg lehet találni -, muzsikálnak és festenek! Az én választásom úgy alakult, hogy főiskolai tanulmányaim alatt gyakorlatokat kellett teljesítenem, ennek során az Országos Mezőgazdasági Könyvtárral kerültem kapcsolatba. Nagyon megtetszett a hazánkban egyedülálló profilja. Gyűjteménye hatalmas, saját katalógusa, szakbibliográfiája van. Annak ellenére, hogy kertes házban laktunk és volt kutyánk, macskánk, futóegerünk, a termőfölddel nem kerültem kapcsolatba, mégis megszerettem a mezőgazdasági könyvtári szakterületet.

Éppen végeztem, amikor könyvtárost keresett az Állatorvostudományi Egyetem. Megpályáztam az állást és elnyertem. További tanulmányaim mind kötődnek a munkahelyemhez. Már a főiskolán tanultam HTML szerkesztést, majd sokáig az én feladatom volt a könyvtár honlapjának gondozása. A további technológiai lehetőségek iránti érdeklődésből teljesítettem Szegeden az egyetemi kiegészítő képzést, megismerkedve a programozás egyéb módszereivel is. Készítettem néhány weboldalt. Az ezt követően az ELTE Informatika Karán teljesített webprogramozó képzésem eredménye lett a Magyar Állatorvosi Pantheon megjelenítése a világhálón.

Mindezek után csúcstámadásra vállalkozott, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájába jelentkezett.

Így lettem az ottani Könyvtár és Információtudományi Intézet félállásos tanársegédje, ami heti néhány órányi oktatási feladatot ad és lehetőséget teremt a kutatásra. Az írás gyakorlására olyan formát találtam, ami örömet okoz nekem. Rájöttem, hogy az írást össze lehet kötni a kutatással és ezt is lehet olyan jól és sikeresen művelni, mint a szépirodalmi alkotást.

A doktori képzésre való jelentkezést Dr. Gálfi Péter professzor úr, akkori tudományos rektorhelyettes javasolta könyvtárigazgatói kinevezésem idején. Addig nem is jutott eszembe, hogy Egyetemünk ezt pártolná. Dr. Sótonyi Péter rektor úr támogatta az elgondolást, így nagy örömmel belevágtam.

Miben látja az állatorvosi egyetemi könyvtárának sajátosságát, különlegességét?

Mi vagyunk az egyetlen nyilvános állatorvosi szakkönyvtár Magyarországon, az állatorvosok alma materében. Elérhetők vagyunk bárki számára, aki tanulmányaihoz vagy kutatásához pontos és megbízható információt keres. Korunkban ez mind fontosabbá válik. Információval ugyanis tengert lehet rekeszteni, de a minőség egyenetlen. A hallgatók például egy-egy cikk elolvasásakor nem biztos, hogy felismerik a különbséget aközött, aki szakmájának a csúcsát képviseli és aközött, aki tegnapelőtt írt három cikket az internetre. Segítünk nekik megismerni, hogy mit használhatnak fel a szakdolgozathoz, vagy hol találnak lektorált információt a szakmai gyakorlaton felmerülő kérdéseikre.

Egyetemi tanulmányaikat végigkísérjük szolgáltatásainkkal. A gólyáknak szeptemberben másfél órás bevezető előadást tartunk. Negyedéven kétszer 90 percben a diplomamunka tartalmi és formai követelményeit mutatjuk be. Félévente magyar és angol nyelven hirdetünk választható kurzusokat. A biológusoknak is van kötelező könyvtári tárgyuk. Segítünk a PhD képzésben résztvevőknek és a szakállatorvosi tanulmányokat folytatóknak.

Munkánkat nagyon szép környezetben végezzük. Az 1881-ben elkészült épületünk olvasóterme hosszú évtizedeken át az egyetem díszterme volt. A könyvtár az 1980-as évek második felében költözött ide. A tervezőknek az lehetett a szándéka, hogy az épület a Rottenbiller utcáról nyíló tanintézet monumentális belépője legyen. Aki ide jön, érezze, nem akárhová érkezett.

Sokrétű feladataikat hány munkatárssal végzik?

Egy félállásos könyvtárossal együtt tízen. Könyvtáros végzettséggel hatan rendelkezünk, s a csapathoz tartozik egy levéltáros, egy muzeológus és egy könyvtáros asszisztens.

2018-ban „A világ sarkából is elérhető könyvtár, a könyvtár sarkából is elérhető világ” ars poeticának beillő címmel tartott előadást a Magyar Tudomány Napján. A mai könyvtáros tehát kilép birodalma falán?

A könyvtári szolgáltatások egy része ma már nem csak a falakon belülről érhető el, azokat távolról is tudjuk minden használónak biztosítani. Másrészt a szolgáltatásaink nem korlátozódnak a fizikai állományunkra, előfizetéseinkkel közvetlen hozzáférést kínálunk a világ másik végén elérhető adatbázisokhoz, cikkekhez.

Feladatunk az egyetemi adatvagyon jelentős részének gondozása is. Mi üzemeltetjük az egyetem repozitóriumát, ahová felkerülnek a szakdolgozatok. Különböző rendszerekben karbantartjuk az egyetemről megjelent publikációkat. A Magyar Tudományos Művek Tárába mi visszük fel a szakanyagot. Egyre fontosabb az egyetem számára az, hogy bármikor naprakész és pontos információkat tudjon adni a tudományos teljesítményéről. Komoly többletmunkát igényel a nemzetközi adatbázisokba esetlegesen rosszul felkerülő adatok javítása. Egyetlen példa, a magyar kereszt- és vezetéknevek sorrendjének cseréje.

Az itt tanuló hallgatóknak közismerten sokat tananyagot kell elsajátítaniuk. Nem veszi el ez a kedvüket más könyvek olvasásától?

Olyan generációt látunk felnőni, amely ismét felfedezte az olvasás élményét. Állíthatom, hogy egyre többen olvasnak. Elég régóta dolgozom itt, ezért azt is látom, hogy a hallgatók egyébként is nagyon megváltoztak majd két évtized alatt. Amikor idejöttem, akkor elsősorban a külföldiek töltöttek sok időt a könyvtárban. Ma már a magyar hallgatók is ugyanolyan részt képviselnek látogatóink között.

Hogyan halad a doktori értekezésével?

Házi védésre már beadtam a disszertációmat, várom az opponensi véleményeket. A végleges verziót augusztus 31-ig készítem el, s vélhetőleg a szeptemberben kezdődő félév vége felé fogok védeni.

Kutatásommal az információkeresést szeretném megreformálni. Nagyon sokat kutatnak és publikálnak Egyetemünkön, drága az idejük, jó lenne olyan informatikai megoldásokat találni, amelyek elősegítik, hogy minél kevesebb idő alatt minél jobb és pontosabb információhoz jussanak. A chatbotok könyvtári alkalmazása lehet az egyik eredményhez vezető út. A mesterséges intelligencia algoritmusai, nyelvi modelljei még nem tudnak feltétlenül igazán jó eredményeket adni. Pedig épp a szakkönyvtár az az intézmény, amely csak egy jó választ fogad el.

 Elképzelem, hogy szinte minden idegszálával az információs forrásokhoz kapcsolódik, de hogyan kapcsolódik ki?

Családi körben. Egy gyermekem van, ő most 13 éves, hetedikes általános iskolás, az édesapjával a középiskola óta alkotunk egy párt. Kétlaki életet folytatunk, mert van egy házunk Eger mellett egy pici faluban, Egerbocson. Ott töltjük a hétvégéket, nyaranta még több időt. Kertes házukban Bátor, a kutya szaladgál, aki imádja a labdát. Játszunk vele a kertben és ahol zöldségféléket és epret termesztünk. A kisfiam ráadásul baseballozik, nemzetközi meccsekre jár. Tavaly az U12-es EB-n szerepelt. Utazós, sietős életmódunkból fakad, hogy engem nagyon sok minden érdekel, és engem éltet az, hogy van mit csinálni.

Gyerekkorom könyvei közül Benedek Elek Magyar népmesék című művét emelem ki. Érdeklődési köröm nagyon tág lett, a sci-fi irodalomtól a matematikáig terjedt. Ez év elején Kate Thompson a Remény könyvtára című művére akadtam, amely II. világháború alatt Londonban játszódik és bemutatja, hogy egy könyvtár hogyan segítheti elő, hogy látogatói az embertelen helyzetben is emberek maradjanak. Ebből is látszik, mivel kevés a szabadidőm, próbálok olyan olvasmányokat választani, amik segítik a kikapcsolódást, simogatják a lelket és tanítanak.