Honnan kerülhetett Magyarországra a ragadós száj- és körömfájás nevű, veszedelmes állatbetegség vírusa? Milyen fajokat és fajtákat veszélyeztet? Mekkora a baj? Emberre veszélyes? Milyen tünetekkel jár? Hogyan terjed? Volt már arra példa a járványok történetében, hogy szándékosan terjesztettek el egy ilyen kórokozót? Szóba jöhet a bioterrorizmus? Milyen típusai vannak? Lehet „laborszökevény” is? Mi történik akkor,

Április 3-án tizenkettedik alkalommal adott otthont az Állatorvostudományi Egyetem „A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései” című országos konferenciájának. A rendezvény az elmúlt évekhez hasonlóan most is bizonyította: a magyar vadgazdálkodás és vadegészségügy nemcsak naprakész, de világszínvonalú tudományos és szakmai alapokon áll. A nap során a tudomány, az állategészségügy, a természetvédelem és a vadászkultúra képviselői

Öt évig terjedő együttműködési keretmegállapodást írt alá április 2-án, Budapesten, Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és Prof. Dr. Imre Kálmán, a temesvári I. Mihály király Élettudományi Egyetem kutatásért, innovációért és technológiatranszferért felelős rektorhelyettese. A két intézmény megállapodott abban, hogy együttműködnek a kutatásfejlesztés és innováció, a projektek végrehajtása, a folyamatos szakmai képzés és

Április 3-án újra összegyűlnek a szakemberek az Állatorvostudományi Egyetemen, hogy megvitassák a hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás legfontosabb kérdéseit. Az esemény fővédnökei Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Prof. Dr. Sótonyi Péter, az egyetem rektora, míg a védnökséget olyan neves szakemberek vállalták, mint Dr. Nagy István agrárminiszter, Dr. Kovács Zoltán, államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, Dr. Simicskó