Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai, dr. Vetter Szilvia, Szilassi Beáta és dr. Ózsvári László nemrégiben egy 1753 ember részvételével készült meghökkentő tanulmányt publikáltak, amely a zoofil cselekmények magyarországi megítélését vizsgálta. Az eredmények nemcsak az állatvédelem, hanem a társadalmi normák és a jogalkotás szempontjából is fontosak.

A felmérés szerint a magyar lakosság 98,3%-a elfogadhatatlannak tartja a zoofil cselekményeket, főként egészségügyi és állatjólléti aggályok miatt. A megkérdezettek 98,9%-a egyetértett abban, hogy az állatoknak van „méltóságuk”, és 84,7%-uk úgy vélte, hogy a zoofil cselekmények sértik ezt a méltóságot. Az eredmények megmutatták, hogy sokan nincsenek tisztában a kapcsolódó jogszabályokkal: a megkérdezettek 38,9%-a nem tudta, hogy Magyarországon az ilyen cselekmények jogkövetkezménnyel járnak, mert sértik az állatvédelmi törvényt, ugyanakkor a többség, 98,2%, támogatná a létező szankciók szigorítását.

A felmérés adatai azt is megmutatták, hogy a zoofíliával kapcsolatos ismereteket leggyakrabban az interneten keresztül szerzik az emberek (56%). A válaszadók 14%-a számolt be arról, hogy hallott vagy tudomást szerzett olyan esetről, amelyben állatokkal szembeni szexuális visszaélés történt. Áldozatok tekintetében a köztudatban elsősorban a kutyák szerepelnek, az esetek 38,9%-ában ők érintettek, de emellett kecskék (15%), lovak (10,7%), valamint baromfik, sertések, juhok és szarvasmarhák is szerepeltek a listán.

A nemek közötti különbségek kiemelkedőek a kutatás szerint, az ilyen cselekményekben részt vevők többsége férfi. A nők nagyobb valószínűséggel ismerik a jogi tilalmakat és támogatják a szigorú szankciókat. A városokban élők szintén nagyobb arányban tájékozottak a témában, szemben a kisebb településeken lakókkal. Az eredmények rámutatnak továbbá a közoktatás és a társadalmi párbeszéd fontosságára.

A zoofil cselekmények egyelőre önmagukban nem számítanak bűncselekménynek Magyarországon. A kutatás eredményei azonban azt sugallják, hogy a társadalom jelentős része szigorúbb jogi fellépést tartana indokoltnak.

A kérdés társadalmi jelentősége miatt elengedhetetlen a szakmai és társadalmi vita folytatása. Az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak célja, hogy munkájukkal rávilágítsanak a téma komplexitására és arra, hogy további kutatások és jogi reformok szükségesek az állatok védelmében.

A teljes anyag itt olvasható: https://www.mdpi.com/2076-2615/15/4/465