Az elmúlt években számos nemzetközi felmérés hívta fel a figyelmet arra, hogy az állatorvosi hivatás jelentős átalakuláson megy keresztül, amelyet az állatorvos-képzésre jelentkezők motivációinak változása és a női hallgatók számának növekedése idéz elő. Az Állatorvostudományi Egyetem által végzett kutatások Magyarországon is feltárták, hogy kik szeretnének állatorvosok lenni.

Az elsőéves állatorvostan-hallgatók motivációit vizsgáló 2023-as kérdőíves felmérés szerint a legfőbb ösztönző erő továbbra is az állatok iránti szeretet, az állatgyógyítás iránti elköteleződés és a társadalmi szerepvállalás igénye. A válaszadók több mint 90%-a már gyermekkorától kezdve vágyott az állatorvosi pályára, és közel 70%-uknak személyes élmény (például saját állat betegsége) is meghatározó volt a pályaválasztásban.

A középiskolai pályaválasztás során leginkább a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségek, a gyakorlatorientált képzés, valamint a hallgatói élet sokszínűsége számított. A család és a barátok véleménye, valamint az intézmény jó hírneve szintén fontos szempontok voltak, bár kisebb súllyal.

Tájékozódási forrásként a Felvi.hu és az univet.hu oldalak domináltak, de az egyetemi kiadványok és a személyes tapasztalatok is fontos szerepet játszottak, azonban válaszadók szerint a barátoktól (már itt tanuló hallhatók) származó információk bizonyultak a leghasznosabbnak. Habár azok, akik részt vettek az egyetemi nyílt napokon vagy az Educatio kiállításon, magas szintű elégedettségről számoltak be a tájékoztatás tekintetében. Nem meglepő, hogy a hallgatók körében az e-mailes és a közösségi médián keresztüli kommunikáció bizonyult a legnépszerűbb kapcsolattartási formának.

Az orvosi egyetemekhez hasonló fizikai és mentális terhelés egyáltalán nem tántorította el a jelentkezőket, sokan tudatosan készülnek az állatorvosi pálya kihívásaira. Az elsőéves hallgatók száma továbbra is növekszik, köszönhetően, hogy az Állatorvostudományi Egyetem folyamatosan fejleszti oktatási kapacitásait és programjait.

Az állatorvosi pálya nemi arányainak változása szintén figyelemre méltó változásokat mutat. Az 1970-es években a hallgatók többsége férfi volt, mára az állatorvostan-hallgatók mintegy 75%-a nő. Ez a tendencia világszerte megfigyelhető – nem csak az állatorvostan-hallgatók, de globálisan a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők esetében, – Magyarországon azonban a női hallgatók arányának látványos növekedése a rendszerváltás után vált igazán érezhetővé. Az Állatorvostudományi Egyetemen a hallgatói arány a 2000-es évekre fordult meg: 2004-ben először szereztek többen diplomát nők, mint férfiak. 2011 és 2016 között az állatorvosként végzett férfiak aránya átlagosan 23% volt, azóta azonban ez az arány némileg emelkedett.

Fontos hangsúlyozni, hogy a nemi arányok változása világszintű, komplex társadalmi és gazdasági tényezők eredménye. A pályaválasztásban a jövedelmi elvárások, a munka-magánélet egyensúlyának igénye, valamint a szakma presztízse mind szerepet játszanak.

A nők arányának növekedése több területen pozitív változásokat hozott, például az ügyfélkapcsolatokban és a szakmai kommunikációban, ugyanakkor a nemek arányának eltolódása a megkérdezettekben kérdéseket vetett fel, – például, hogy hogyan viszonyulnak a különböző fizikumú állatorvostan-hallgatók a fizikailag megterhelőbb vizsgálatokhoz, vagy hogy hogyan tudják összeegyeztetni majd a családalapítást és a karriert – az aggodalmakat azonban – ahogyan más szakmák esetén sem – nem igazolja az élet. A kutatások sem találtak különbözőséget a férfi és női hallgatók szakmai elkötelezettsége vagy teljesítménye között. A pálya elnőiesedése tehát inkább csak strukturális változás.

Az Állatorvostudományi Egyetem elkötelezett amellett, hogy minden hallgató számára magas színvonalú, befogadó és támogató oktatási környezetet biztosítson, és továbbra is arra törekszik, hogy minden hallgatója sikeresen helytálljon majd a hivatás sokszínű követelményei között.

A kutatások alapján kirajzolódó kép egy fejlődő, alkalmazkodóképes és elhivatott hallgatói közösséget mutat, amely szilárd alapot teremt a jövő állatorvoslásához és hosszú távon is erősíti a hazai állategészségügyi ellátás fenntarthatóságát és szakmai kiválóságát.