Rio de Janeiro adott otthont az állatorvoslás egyik legnagyobb világkonferenciájának.  A World Small Animal Veterinary Association (WSAVA) éves világkongresszusa az állatorvosi közösség egyik legrangosabb nemzetközi eseménye, amely évről évre több ezer kisállatgyógyászatban dolgozó szakembert vonz. A 2025-ös konferenciát Rio de Janeiro-ban, Brazíliában rendezték meg, ahol a legújabb kutatási eredmények, terápiás újdonságok és globális szakmai trendek kerültek bemutatásra. A kongresszus lehetőséget kínált a kutatók, klinikusok és oktatók számára, hogy megosszák egymással tudományos eredményeiket, és előmozdítsák a kisállat-egészségügy fejlődését a One Health szemlélet jegyében.

Dr. Nemes-Terényi Melinda, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék mesteroktatója előadás formájában számolt be a kereskedelmi forgalomban kapható, társállatoknak szánt probiotikumok antimikrobiális rezisztenciagén (ARG) tartalmának vizsgálatáról.

A kutatás során újgenerációs szekvenálást (NGS) alkalmazva azonosították a jelen lévő rezisztenciagéneket, ezek elhelyezkedését (pl. plazmidokon, fágokon) és mobilitását, valamint vizsgálták a gének és a fenotípusosan megjelenő rezisztencia korrelációját. A probiotikumokban lévő Enterococcus faecium törzsek kifejezett rezisztenciát mutattak többek között gentamicinnel, fluorokinolonokkal és potenciált szulfonamidokkal szemben, de a Lactobacillus és Pediococcus törzsekben is többféle rezisztencia fejeződött ki. A vizsgált probiotikus termékekben összesen 19 különböző rezisztenciagént találtak, melyek közül több mobilis genetikai elemekhez kapcsolódott – ez pedig felveti a horizontális géntranszfer kockázatát.

A kutatás rávilágított arra, hogy a kisállatoknak szánt probiotikumok is hozzájárulhatnak az antimikrobiális rezisztencia terjedéséhez, így rutinszerű ellenőrzésük elengedhetetlen a One Health szemléletű megközelítésben.

Dr. Szilasi Anna, a Patológiai Tanszék egyetemi adjunktusa poszter formájában mutatta be kutatásának eredményeit a macskák daganatos megbetegedéseiben megjelenő NF-kappa B transzkripciós faktor szerepéről. A vizsgálat célja a NF-kB jelenlétének és sejtmagba történő transzlokációjának kimutatása volt.

Különféle, macskákból származó daganattípusokat vizsgáltak. Immunhisztokémiai módszerekkel, digitális képelemzéssel több mint 200 minta feldolgozása történt. Az eredmények alapján egyes daganattípusok szignifikáns hányadában (lágyszöveti szarkómákban, limfómákban, adenokarcinómákban) a sejtmagok több mint 5%-a pozitív festődést mutatott, ami arra utal, hogy ezek a tumorok érzékenyek lehetnek az NF-kB gátlását célzó daganatellenes kezelésekre.

A kutatás új irányokat nyithat a macska-onkológia célzott terápiás lehetőségeinek fejlesztésében.

Dr. Kerek Ádám, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék egyetemi adjunktusa poszter formájában mutatta be kutatási eredményeit, amely során a társállatoknak szánt probiotikumokban található Enterococcus faecium törzsek rezisztenciáját és virulenciafaktorainak egyidejű jelenlétét vizsgálta.

A kutatás célja a fenotípusos rezisztencia és a mögötte álló genetikai háttér összehasonlítása volt, különös tekintettel a mobilis genetikai elemekre és a virulenciafaktorokra. A kilenc vizsgált kereskedelmi forgalomban kapható termékből izolált törzsek többsége több hatóanyaggal szemben is rezisztenciát mutatott, és olyan géneket hordozott, amelyek horizontális génátvitellel is terjedhetnek. Az eredmények alapján a törzsek közül több közepes vagy magas közegészségügyi kockázatúnak minősült.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fenotípusos vagy genotípusos vizsgálatok önmagukban nem elegendőek, csak komplex megközelítéssel ítélhető meg a probiotikumok valódi biztonságossága.