„A járványvédelem jövője” címmel rendezett szakmai fórumot szeptember 19-én az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon az Agrárminisztérium. Az eseményen az Állatorvostudományi Egyetem részéről előadást tartott Dr. Tenk Miklós, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, a kerekasztalbeszélgetésen részt vett Dr. Könyves László egyetemi docens, az Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika vezetője.

Megnyitójában Dr. Pásztor Szabolcs, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának vezetője 2025-öt történelmi évnek nevezte a járványvédelem szempontjából. A szarvasmarhák ragadós száj- és körömfájás járványának (RSZKF) megállítása több volt, mint kiemelkedő szakmai teljesítmény. Az állatorvos társadalmat váratlanul, de nem felkészületlenül érte az öt kitöréssel járó járvány. Mivel nézünk szembe, mit kell jobban csinálnunk? – ezekre a kérdésekre kell választ találni, s ebből a célból jött létre a vásárvárosi eszmecsere is.

Dr. Tenk Miklós egyetemi docens Felbukkanó- és újra-felbukkanó fertőző állatbetegségek – új kihívások Európában és Magyarországon címmel tartott előadásában a világra nyitott ablakot. Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor az urbanizációról beszélünk, akkor ne a hazaira gondoljunk, hanem az elképesztő ütemű kínai városiasodásra és amikor az égbolton áthúzó repülőgépet látunk, évi ötmilliárd légiutazásra gondoljunk.

Az előadásban elhangzott, hogy az ipari forradalom óta visszavonhatatlan, markáns emberi hatás érte a Föld ökoszisztémáját.

Napjainkban, a negyedik ipari forradalom korában Globalizáció 4.0 néven említjük a globális környezet alakítását. Ennek „ismertetőjegyei” megjelennek a mindennapok híreiben: globális repolarizáció, új háborús konfliktusok, a klímaváltozás hatásainak fokozódása, a természetes élőhelyek fogyatkozása, a biodiverzitás csökkenése, az urbanizáció extrém felgyorsulása.

A konfliktusos területeken az állategészségügyi igazgatási rendszer fenntartása sokadrangúvá válik, az állampolgári fegyelem és tudatosság csökken, gyakoribb a betegségek szándékos vagy véletlen tovább hurcolása.

A veszélyek és a védekezési lehetőségek széleskörű ismertetése után az előadó kitért arra is, hogy mit tanulhatunk Ausztráliától, ahol a járványvédelem szempontjából szerencsés földrajzi adottságok ellenére szigorú szabályozás és fokozott éberség a jellemző.

Ausztrália önellátó a mezőgazdasági termékek esetében. A termelés és a hazai ellátási láncok protekcionista támogatást élveznek. Állami állategészségügyi szolgálata az egyik legjobban szervezett szolgálat a világon.

Mit tehet ma Magyarország? – hangzott Dr. Tenk Miklós zárókérdése. Válasza: Növeli a mezőgazdasági szektorban az önellátást, szakembereket képez, megerősíti a hatósági állategészségügyi szolgálatot, életpálya modellel, autoritással, visszaépíti és megerősíti a nemzeti állategészségügyi diagnosztikai laboratórium hálózatot és ösztönzi a fertőző állatbetegségekkel kapcsolatos kutatásokat.

A kerekasztal-beszélgetésen Dr. Könyves László egyetemi docens elmondta, hogy az Állatorvostudományi Egyetemen a kitörést követően Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor RSZKF munkacsoportot hozott létre, a járványvédelem, az állathigiénia, a biobiztonság területén ismeretekkel bíró kollégákkal, akiknek gyakorlati tapasztalatuk is van.

Feladatuk többrétegű volt. Az elsődleges a járványügyi védekezés és az állategészségügyi szolgálat munkájának támogatása. Számos esetben tudott ez a bizottság a felmerülő kérdésekre válaszolni, szakvéleményt adni, együttműködni az állategészségügyi szolgálat képviselőivel és ezt nagy odaadással és örömmel tette.

A másik feladat az volt, hogy megszervezzék az egyetemi tangazdaság fogékony állatállományának és klinikáinak a védelmét. Az alapjáraton működő járványvédelmi protokollokat fel kellett frissíteni és az adott helyzethez igazítani. Ezt villámgyorsan meg kellett tenni, s végül is sikerült megvédeni ezeket az egységeket, hangsúlyozta az egyetemi docens.

A járványügyi védekezés támogatása céljából felhívást tettek közzé a hallgatók számára. Mintegy 150-en jelentkeztek, hogy önkéntesen részt vesznek az operatív védekezésben a járványügyi szakemberek kontrollja, irányítása mellett. Megkezdték és végrehajtották ezeknek a hallgatóknak a képzését. Gyakorlatokat szerveztek, hogy hogyan kell egy fertőzött területre bemenni, milyen higiéniai sorompókon kell áthaladni, konkrétan mit kell csinálni az állatok klinikai vizsgálata során. A képzést követően a hallgatók részt tudtak venni a területi munkában, mintavételezésben.

Ez azért is jó volt, mert a járvány nagy mértékben forgatta fel az oktatás és a kutatást, hiszen az egyetem széleskörű kapcsolatokat ápol a gyakorlattal. Az egyetem által nyújtott állományegészségügyi szolgáltatások, állományegészségügyi gondozómunka, az erre épülő állományegészségügyi gyakorlat megállt és újra kellett gondolni. Napjainkban rengeteg feladatot ad az elmaradt gyakorlatok pótlása, de ehelyett kaptak egy másik gyakorlatot a hallgatók, arról, hogy mit kell tenni, hogyan kell működni éles helyzetben.

A tanszékvezető hangsúlyozta, hogy az állategészségügyi hatósággal, a járvány elleni védekezésben részt vevő minden szereplővel nagyon jó és gördülékeny volt az együttműködés és most már van rá precedens, de ne legyen még egyszer rá szükség!

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőit arról is tájékoztatta Dr. Könyves László, hogy mivel tud hozzájárulni egy oktatási és kutatási intézmény a járványvédelem színvonalának emeléséhez a járványok elleni hatékonyabb védekezéshez.

Kulcsfogalmak a tudatosság és a képzés.

Az Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika szakmai szervezetekkel kooperálva közreműködött például a baromfitelepek járványvédelmi auditáló rendszerének fejlesztésében és szakmai felügyeletében. Ennek során több száz auditálás történt az elmúlt években.

A Baromfi Terméktanácsnál regisztrált baromfitartók járványvédelmi auditja egy több lépcsős folyamat. Az auditot vállaló termelő előnyhöz jut, ami egy esetleges járvány kitörése esetén az állami kártalanításnál jelent plusz pontokat.

Auditáló rendszer működik a sertéstartók számára is, de nem létezik a kérődzők esetében.

A tanszék a juh szakmaközi szervezettel közösen dolgozik egy auditáló rendszer kialakítására a kiskérődzők számára, hogy ezzel segítsék a fejlett járványvédelmi gyakorlat kialakulását.

Dr. Könyves László elmondta, hogy elsősorban az állatorvos képzés és állatorvos továbbképzés területén van feladatuk. A graduális képzés tananyagaiba folyamatosan építik be az új szakirodalmi ismereteket. A járványvédelem, állathigiénia, élelmiszerláncbiztonság multidiszciplináris területek, amelyek a parazitológiától a gyógyszertanig számot tudományt érintenek.

A kérődző egészségügyi szakállatorvosképzésben kiemelt szerepet kap a járványvédelmi ismeretek közvetítése a kollégák számára.

A tanszék részt vesz nem állatorvosok számára indított képzésekben is. Az egyetemi docens az egyetem és a Magyar Állathigiéniai és Környezetvédelmi Társaság által közösen kifejlesztett baromfi egészségügyi képzést említette, aminek az első online kurzusa elindult. Ez 8 modulból áll, mindegyik végén van egy kis vizsga, a végén pedig nagyobb számonkérés. Ezt is ki szeretnék terjeszteni kérődző és más állatfajokra is.