A XXIIIrd World Veterinary Poultry Association Congress (WVPAC) 2025. október 6-10. között került megrendezésre a malajziai Borneó szigetén, Kuching városában, valódi nemzetközi találkozópontot adva a baromfi-egészségügyi szakembereknek. Az eseménynek a Borneo Convention Centre adott otthont, a Konferencia több, mint 1 500 résztvevővel zajlott, és a világ közel 70 országa képviseltette magát. A konferencia jelmondata a „Sustainable Healthy Poultry for a Healthier World” volt, amely jól tükrözi a jelen kor egyik legégetőbb kihívását – hogyan lehet fenntartható, egészséges baromfitermelést folytatni az állatjóllét, az élelmiszerlánc-biztonság és a közegészség közös metszéspontjában.

Ez a kongresszus nem pusztán tudományos fórum volt, hanem globális platformja az ismeretek, az innovációk és a jó gyakorlatok cseréjének, a baromfi-egészségügyért világszinten dolgozó szakemberek között. A konferencia helyszíne – Kuching – ráadásul nemcsak kulturálisan gazdag, hanem környezeti sokszínűsége révén is kiemelt turisztikai és természeti érték. A WVPAC kiváló lehetőség volt az egyetemi oktató-kutatók, állatorvosok és ipari szakemberek számára, hogy bemutassák eredményeiket és kapcsolatokat építsenek, továbbá stratégiai mérföldkő is egyben a baromfiágazat globális trendjeinek formálásában.

Az Állatorvostudományi Egyetem három oktató-kutatója képviselte Magyarországot a rangos 23. Baromfi-egészségügyi Világkongresszuson. A résztvevők – Dr. Kovács László, Dr. Kerek Ádám és Dr. Farkas Máté – összesen hat poszterrel járultak hozzá a baromfi-egészségügy aktuális kihívásairól és kutatási irányairól szóló nemzetközi párbeszédhez. Az eddig megrendezett 20 világkongresszus egyikén sem jelent meg korábban a budapesti Állatorvostudományi Egyetem ilyen kutatási eredményekkel, így ez egy nagyon jelentős mérföldkő Egyetemünk nemzetközi mozgásterében. Tovább növeli jelentőségét a nemzetközi fórumon történő megjelenésünknek, hogy a kutatási eredmények mindegyike a manapság egyik legfontosabb szemléletmód, a One Health koncepció köré épült: antimikrobiális rezisztencia, telepi járványvédelem és állatjóllét.

Fókuszban a biobiztonság és állatjóllét kapcsolata

Dr. Kovács László egyetemi tanársegéd két poszter keretében foglalkozott a biobiztonság – azaz a járványvédelmi intézkedések – hatékonyságával. Az egyik vizsgálatukban 24 magyar pulykatelep biobiztonsági protokolljait és állatjólléti mutatóit értékelte, megállapítva, hogy a magasabb szintű higiénés és szervezési gyakorlatok szignifikánsan jobb állatjólléti eredményekkel társulnak. A másik vizsgálatban a baromfitartó gazdaságok tisztítási és fertőtlenítési gyakorlatainak felmérése történt, különös tekintettel a felhasznált hatóanyagokra és költségekre. Kiderült, hogy tenyésztelepeken kétszeres az egy állatra jutó fertőtlenítőszer-költség a végtermék baromfi-telepekhez képest.

Antibiotikum-rezisztencia: figyelmeztető jelek a baromfi-ágazatban

Dr. Kerek Ádám egyetemi adjunktus két poszterével az Escherichia coli törzsek antibiotikum-rezisztenciáját vizsgálta hazai házityúk- és pulykatelep mintákban, összevetve azokat európai és humán kórházi adatokkal. Bár a multirezisztens (MDR) törzsek aránya a hazai mintákban elmaradt az EU-átlagtól, a kolisztin- és cefalosporin-rezisztencia aggasztóan magas volt. A β-laktamáz termelő gének (pl. CTX-M, TEM, SHV) gyakori előfordulása rámutat a további célzott kutatás és a One Health-alapú monitoring fontosságára.

Stressz és immunválasz, illetve magas patogenitású madárinfluenza hazai epidemiológiája

Dr. Farkas Máté PhD-hallgató vizsgálataiban azt tanulmányozta, milyen hatása van a tartási környezet módosításának – magasabb hőmérséklet, nagyobb fényintenzitás, zsúfoltság – a hízópulykák viselkedésére, stressz-szintjére és immunológiai profiljára. A 18 hetes kísérlet során nyert eredmények egyértelműen jelezték, hogy különösen a hőmérséklet-emelkedés és a zsúfoltság rontja az állatjóllétet és befolyásolja az immunrendszer működését. A kutatás egyedülálló módon vizsgálta a kortizol-szint és a limfocitaszám változását, amelyek új szempontokat kínálnak a pulykák tartásával kapcsolatos döntésekhez.

Az általa prezentált másik kutatásban a magas patogenitású madárinfluenza hazai epidemiológiai helyzetét vizsgálta. Eredményei rávilágítottak a baromfi-állományok közötti országos különbségekre, járványvédelem fontosságára és a felmerülő hiányosságokra.

Közös cél: fenntartható, biztonságos baromfitermelés

A bemutatott kutatások jól példázzák, hogy az Állatorvostudományi Egyetem elkötelezett a modern, tudásalapú állattenyésztés és állategészségügy fejlesztése iránt.

Az antibiotikum-rezisztencia, az állatjóllét és a biobiztonság kérdései nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági jelentőségűek is, különösen a globális élelmiszerbiztonsági kihívások tükrében.

Gratulálunk a kutatóknak, hogy hazánkat magas színvonalú kutatási eredményeikkel eredményesen és sikeresen képviselték ezen a rangos nemzetközi szakmai fórumon, és hozzájárultak a baromfi-egészségügy és -termelés fenntartható fejlődéséhez.