A tehetség egyéni érdem, de kibontakoztatása nemzeti ügy. Az Állatorvostudományi Egyetemnek nagyon fontos, hogy gondoskodjon oktatói és kutatói utánpótlásáról, hangsúlyozta Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor az idei tudományos diákköri konferencia díjátadó ünnepségén, november 19-én. A tehetség támogatásának sikeres elősegítője hazánkban közel 70 éve a tudományos diákköri mozgalom. A diáktudósok intézményi versenyén az alaptudományi, az alkalmazott tudományi és a paraklinikai szekciókban 85 dolgozatban számoltak be kutatási eredményeikről a hallgatók.
A szekcióelnökök szerint mindegyik tagozatban értékes előadások hangoztak el, sőt, véleményük szerint ilyen magas színvonalú munkát még nem produkált a hallgatóság. A témák érdekességét és fontosságát a feltett kérdések magas száma is igazolta. A szorgalom jutalma sem maradt el, a szekciók minden résztvevője díjat kapott, ami a támogatók egyetem iránti elkötelezettségét is mutatja. Azzal is nyert mindenki, tette hozzá az intézmény vezetője, hogy az előadó hallgatók olyan rutinra tettek szert – nemcsak ezen a napon, hanem a dolgozat elkészítésének folyamatában is – amit pályájuk során kamatoztatni tudnak.
A díjátadón jelentette be Prof. Dr. Sótonyi Péter, hogy az egyetem a világ egyik legrangosabb felsőoktatási rangsorán, a Shanghai Ranking szakterületi listáján csaknem 100 helyet javított 2025-ben. Tudományágát tekintve a világ legjobb 51-75 egyeteme között csak két magyar intézmény szerepel. Az Állatorvostudományi Egyetem az állatorvosi tudományok szakterületen, a Semmelweis Egyetem pedig a gyógyszerésztudományi szakterületen. Összpontszámát illetően az állatorvosi megelőzi az orvosi egyetemet, joggal mondhatjuk tehát, hogy az István utcai campuson Magyarország legjobb felsőoktatási intézménye működik.
A két év múlva 240 éves Állatorvostudományi Egyetemen a diákköri munka azért is kiemelt terület, mert a hallgatók témavezetőin túl a zsűrizésben 60 oktató vett részt. Hangsúlyt ad e tehetséggondozási formának az is, hogy egyedüli felsőoktatási intézményként az ÁTE-n a rektor a Tudományos Diákköri Tanács elnöke.
Az eseményen, amin a hallgatók, a tanárok, a támogatók és a diákkörösök hozzátartozói megtöltötték az aulát, rektor úr köszöntötte Dr. Hornung Erzsébetet. A Zoológiai Tanszék professor emeritája a közeli napokban az Országos Tudományos Diákköri Tanács díjátadó ünnepségén a mozgalom egyik legjelentősebb elismerését, a Máriás Antal Emlékérmet veheti át a Magyar Tudományos Akadémián.
A konferencia megszervezéséért és lebonyolításáért Prof. Dr. Sótonyi Péter külön köszönetet mondott Prof. Dr. Rácz Bencének, az egyetemi Tudományos Diákköri Tanács alelnökének, Kováts Adrien főmunkatársnak, a TDK titkárának és Szopkó Dorina hallgatónak.
A diákköri munkán felül jó tanulmányi és közéleti tevékenységéért a Dr. Kovács Ferenc emlékdíjban idén Sin Attila részesült. Dolgozatának címe Szibériai tok herpeszvírus fertőzés hazai vágótok és szibériai tok állományban. Témavezetői Dr. Hoitsy Márton és Dr. Doszpoly Andor voltak. A kutatás rávilágít arra, hogy a hazai halgazdaságokban elengedhetetlen a rendszeres állategészségügyi monitoring, a karantén-időszakok betartása, valamint a szigorú járványvédelmi intézkedések bevezetése.
Az emlékdíjat az egyetem egykori rektora, Kovács Ferenc akadémikus, az állathigiénia létrehozója ajánlotta fel, és lánya, Dr. Kovács Melinda akadémikus továbbra is fenntartja.
A Ceva-Phylaxia Kutatási és Fejlesztési Különdíját Keleti Laura nyerte a Magyarországon előforduló BVDV szubtípusok összehasonlító vizsgálata című munkájával. Témavezetői Dr. Kollár Anna és Dr. Kiss István voltak. A vizsgálatok során 29 szarvasmarhatartó telepről származó vérmintát használtak fel, hogy feltérképezzék, a BVDV-1 vírus mely szubtípusai és biotípusai fordulnak elő Magyarországon. Az így gyűjtött információk hasznos alapul szolgálnak későbbi vakcina hatékonysági vizsgálatokhoz.
A Ceva-Phylaxia Campus Különdíját vette át Gádor Lea Mária a Circovirusok felmérése vadmadarakban című dolgozatáért. Témavezetők Pataki Anna és Fehér Enikő voltak. A természetes élőhelyek területének csökkenése miatt az ember alkotta környezethez alkalmazkodott madárfajok veszélyt jelenthetnek a gazdasági haszonállatokra és a díszmadarakra a kórokozók hordozásával és terjesztésével. A vadon élő madarak monitorozása elengedhetetlen az állategészségügyi kockázatok időbeni felismeréséhez és kezeléséhez.
