2025. szeptember 23–27. között Koppenhágában rendezték meg a 49. Apimondia nemzetközi méhészeti kongresszust és expót, a méhészet tudományos, gazdasági és környezetvédelmi kérdéseit középpontba állító legnagyobb globális fórumot. A rendezvényen több mint 8000 résztvevő képviseltette magát a világ 124 országából, köztük méhészek, kutatók, iparági szakemberek és döntéshozók, hogy megosszák egymással az iparág jövőjével kapcsolatos legújabb ismereteket.

Egyetemünket a rangos eseményen az Élettani és Biokémiai Tanszék Biokémiai Osztályának három kutatója képviselte.

Dr. Mackei Máté, egyetemi adjunktus adta a konferencia peszticidekkel foglalkozó szekciójának nyitóelőadását, melynek témája a tebukonazol, mint mezőgazdasági fungicid szer redox rendszerre kifejtett hatásainak vizsgálata volt mézelő méhek repülőizmaiban.

Az eredmények szerint a tebukonazol-kezelés gyengítette a glutation-rendszer működését, ugyanakkor növelte a repülőizmok antioxidáns kapacitását, miközben csökkent a hidrogén-peroxid és a malondialdehid szintje.

Ezek az eredmények jelentősen eltérnek a kutatócsoport korábbi megfigyeléseitől, ahol a tebukonazol súlyos oxidatív károsodást okozott a méhek agydúcában, ami arra utal, hogy a különböző szövetek eltérő érzékenységet és alkalmazkodóképességet mutatnak a fungicid expozícióval szemben és a repülőizmok hatékony adaptációt mutatnak a stresszorral szemben, ellentétben a központi idegrendszerrel.

Dr. Huber Fanni Sára PhD hallgató poszter formájában mutatta be legújabb kutatási eredményeit, amelyek a mézelő méhek központi idegrendszerének zsírsavprofil-változásait vizsgálták acetamiprid-expozíció hatására.

A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy ez a széles körben használt neonikotinoid típusú rovarölőszer miként befolyásolja a méhek idegrendszerében található zsírsav-összetételt, és ezeken keresztül az idegrendszer működését és integritását.

Az eredmények alapján az acetamiprid-kezelés kimutatható változásokat idézett elő a zsírsavprofilban, ami a sejthártyák szerkezetére és az idegsejtek anyagcseréjére is hatással lehet.

A kutatás új ismeretekkel szolgál a neonikotinoidok idegrendszeri hatásmechanizmusairól, valamint hozzájárul a méhek neurotoxikus stresszre adott biokémiai válaszainak jobb megértéséhez.

Dr. Kámán-Tóth Evelin egyetemi adjunktus szintén poszterként mutatta be kutatási eredményeit, melyek a házi méhek különböző hősokk (HSP) és antimikrobiális fehérjéiket (AMP) kódoló gének expressziós változásait célozta.

A kutatás célja olyan potenciális citoprotektív hatóanyagok hatásának megállapítása volt, mint a kurkumin és kvercetin, melyek az említett gének expressziójának befolyásolásán keresztül segíthetnek a házi méheket ért abiotikus és biotikus stresszfaktorok tolerálásában.

Az eredmények alapján a vizsgált hatóanyagok közül a kurkuminnak génexpressziót fokozó hatást állapítottak meg a hősokkfehérjékre nézve, míg a kvercetinnek inkább gátló hatást.

A kutatás új eredményekkel szolgál a háziméhek HSP és AMP termelődésért felelős gének működéséről, valamint a kurkumin és kvercetin hatóanyagok alkalmazhatóságának lehetőségeiről.