Az antibiotikumokra sokáig „csodaszerekként” tekintettünk – ma már tudjuk, hogy túlhasználatuk az antibiotikum rezisztencia kialakulásának gyorsulását hozta. A jövő a megelőzésről, a tartástechnológia javításáról és a prevenciós és alternatív megoldások okos kombinációjáról szól: vakcinázás, fágterápia, mikrobiom-támogatás, FMT, növényi kivonatok. Összefoglaltuk, hová tart a szakma.

Az antibiotikumok évtizedeken keresztül az állatgyógyászat alapkövei voltak. Gyorsan, hatásosan, megbízhatóan működtek, de mára egyértelművé vált, hogy a túl sokszor, túl széles körben és sokszor meggondolatlanul használt szerek miatt szembe kell néznünk azzal, hogy az antibiotikumok olykor már nem hatékonyak. Az antimikrobiális rezisztencia már nem a jövő problémája, hanem a jelen korunké. Egyre inkább szakmai, gazdasági, hatósági és végső soron társadalmi kérdés: sürgősen új eszközökre van szükség.

A technológiai fejlesztések, a telepítési sűrűség csökkentése, a megfelelő állathigiénia, a jó minőségű takarmány, az immunrendszer erősítése és a rendszeres vakcinázások mellett az antibiotikum-használat minimalizálható. Az egyik leghatékonyabb fegyverünk a vakcinázás. Ahol jól működnek a vakcinázási programok, ott kevesebb a fertőzés és alacsonyabb a gyógyszerhasználat is. Minden szakmai érv ellenére a vakcináknak az elmúlt évtizedekben egyre vegyesebb a társadalmi támogatottsága, ezért fontos, hogy e-téren edukáljunk társállat-tulajdonosokat és telepi állattartókat egyaránt. A jelen kor vakcinái rendkívül biztonságos, hosszú fejlesztésen és tesztelésen keresztül ment készítmények.

Ha mégis szükség van ezekre az értékes szerekre, akkor is rendelkezésre állnak hatékony alternatíváink. Az egyik leginkább ígéretesebb irány az antibiotikum kezelések kiváltására a fágterápia. A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek kifejezetten baktériumokat pusztítanak. Előnyük és hátrányuk is egyben, hogy működésük „túlságosan precíz”, nagyon specifikusak bizonyos kórokozókra. Egy adott faj vagy törzs ellen hatnak, és nem károsítják a hasznos baktériumokat, így célzott beavatkozásról beszélhetünk… Baromfitelepeken például emésztőszervi megbetegedések kezelésére alkalmazzák őket. A szűk hatásspektrum miatt viszont mindenképpen úgynevezett „koktélokban” kell gondolkodnunk. Egy-egy terméknek számos bakteriofágot kell tartalmaznia, hogy valóban eredményes legyen a kezelés. A kutatás gyorsan halad és ha a szabályozási kérdések is megoldódnak, a fágterápia remek alternatívát jelenthet majd. Ez is folytonos fejlesztést igénylő, de a hagyományos gyógyszerfejlesztésnél jóval olcsóbb megoldás.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a takarmányozás optimalizálása szintén kulcsszerepet játszik a házikedvencek és az élelmiszer termelő állatok esetén egyaránt. Nem csupán arról van szó, hogy az állat megkapja a számára megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt vagy rostot, hanem arról is, hogy az emésztőrendszere valóban jól működjön. Ma már egyre többet hallunk róla, hogy a bélmikrobiom egészsége közvetlen hatással van az immunrendszerre. Ez azt jelenti, hogy ha az emésztőrendszer stabil, kisebb az esélye a megbetegedésnek. Megfertőződés esetén pedig könnyebben legyőzi a szervezet a kihívást jelentő kórokozót, így kisebb az esélye annak, hogy az eset antibiotikumos kezelést igényeljen. Ezt támogatják a pro-, és prebiotikumok, valamint más takarmány-kiegészítők is.

Sokak számára talán idegen lehet, de a humán-orvoslásban már használt liofilizált, vagyis fagyasztva szárított széklet-transzplantáció is hatásos eszköz állatok esetén. Ez röviden azt jelenti, hogy egy egészséges állat mikrobiomját kapszula formában juttatják be egy bélflóra-zavarban szenvedő beteg emésztőrendszerébe. Jelenleg a humángyógyászat mellett főként társállatok kezelésében használják, de a haszonállat praxisban is vannak már kedvező tapasztalatok. A cél hasonló, mint a takarmánykiegészítők esetén: visszaállítani azt a bélflóra-egyensúlyt, ami önmagában képes megelőzni a kórokozók túlszaporodását – csak a probiotikumokhoz képest kicsit másképp.

Na, de mi a helyzet a „népi gyógyászattal”? Szintén a humángyógyászatból ma már tudományosan igazoltan is tudjuk, hogy a növényi kivonatok, például az oregánó, fokhagyma vagy szegfűszeg illóolajai természetes antibakteriális hatású kiegészítőként szolgálhatnak. Ezek sem helyettesítik a hagyományos gyógyszereket, de olyan környezetet teremtenek a bélrendszerben, amely kevésbé kedvez a kórokozók szaporodásának és bizony egyes esetekben ez is elegendő lehet. Érdemes tehát vizsgálni ezeket az állatgyógyászatban is. Ugyanakkor semmiképpen ne tegyük ezt állatorvosi konzultáció nélkül, mert súlyos mérgezést okozhatunk. A fokhagyma pl. igen toxikus a macskákra, de kutyáknál is okozhat súlyos tüneteket.

A jövő antibiotikum-mentes megoldásai tehát már itt vannak. A valódi előrelépést nem egy-egy csodaszer hozza majd el, hanem a gondolkodásmód átalakulása. Most az a feladatunk, hogy kutasokkal igazoljuk, és felelősen használjuk őket, hogy egy olyan rendszert építsünk fel, ahol eleve kevesebb a probléma.

Az Állatorvostudományi Egyetem célja, hogy hiteles, megalapozott információkkal segítse az állattartókat a felelős döntésben. A nyers etetés lehet egy lehetséges út – de csak akkor, ha tisztában vagyunk annak kockázataival, és képesek vagyunk kezelni őket. Mert egy jó szándékú döntésből is lehet baj, ha nem kíséri tudatosság és szakértelem.

A MEC_N 149276 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Tudományos Mecenatúra Tudomány-népszerűsítés, közösségi tudomány támogatása MEC_N_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.