Az Állatorvostudományi Egyetem három új kutatási projektje első pillantásra egészen különböző területeket érint: a konyhai élelmiszerbiztonságtól a lógyógyászati diagnosztikán át a vadon élő madarak viselkedéséig. Ami mégis közös bennük, az a kiinduló kérdés: hogyan lehet pontosabb tudással olyan döntéseket hozni — a mindennapi életben, az állatorvosi gyakorlatban vagy a természetvédelemben —, amelyek hosszú távon mérhetően javítják az állatok és/vagy az emberek életminőségét. A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program támogatásával induló három projekt ezt a kérdést közelíti meg különböző léptékeken, de azonos tudományos logikával: először megérteni a jelenségeket, majd erre alapozva javítani a gyakorlatot.
A legközvetlenebben módon talán Dr. Szakos Dávid, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet munkatársának kutatása kapcsolódik a mindennapokhoz, amely a háziállattartó háztartások élelmiszerbiztonsági kockázatait vizsgálja. A kutatás abból a jól ismert, mégis ritkán elemzett helyzetből indul ki, hogy a kutyák és macskák ma már a legtöbb családban közös élettérben élnek az emberekkel. Ez a közelség érzelmi szempontból természetes, közegészségügyi szempontból viszont kérdéseket vet fel, hiszen tudjuk, hogy egyes kórokozók állatról emberre is átjuthatnak. A nemzetközi adatok szerint az élelmiszer-eredetű megbetegedések jelentős része nem az élelmiszeripar mulasztásai, hanem a háztartásokban rögzült kockázatos szokások miatt. A projekt ezért nem laboratóriumi modellhelyzeteket vizsgál, hanem valódi fogyasztói gyakorlatokat: kérdőíves felmérések, interjúk és videós megfigyelések segítségével elemzi, hogyan főznek, tárolnak élelmiszert és hogyan vonják be — tudatosan vagy észrevétlenül — a háziállatokat ezekbe a folyamatokba a háztartások. Mikrobiológiai mintavételek is készülnek annak feltárására, hogy bizonyos rutinok valóban hordoznak-e fertőzési kockázatot. A kutatás jelentősége éppen abban áll, hogy a mindennapi viselkedés és a kockázat közötti kapcsolatot próbálja mérhetővé tenni. Jó példa erre az a gyakori helyzet, amikor főzés közben az állat hozzáfér a konyhai felületekhez. Hogy ez valójában mennyire lehet problémás, csak adatvezérelt vizsgálatokkal dönthető el. A projekt célja nem a háztartások riogatása, hanem olyan, bizonyítékokon alapuló jó gyakorlatok kidolgozása, amelyek segítenek, hogy kedvenceikkel való együttélés az öröm és ne az egészségre ártalmas kockázatok tárháza legyen.
Egészen más léptékben, de hasonló logika mentén vizsgál Dr. Nagy Annamária a Lógyógyászati Tanszék és Klinika munkatársa egy régóta fennálló gyakorlati problémát, amely a lovak patatájéki sántaságának diagnosztikáját elemzi. A sport- és hobbilovak esetében a sántaság az egyik leggyakoribb oka a teljesítménycsökkenésnek vagy a pályafutás idő előtti befejezésének, és az elülső végtag fájdalmának forrása sokszor a patában található. A képalkotó diagnosztika fejlődése ellenére a pontos ok meghatározása sokszor nehéz, mert a különböző módszerek eltérő típusú elváltozásokat mutatnak meg. A kutatás középpontjában az álló helyzetben is alkalmazható modern komputertomográfiás (CT) vizsgálat áll, amely új lehetőséget kínál a patán belüli struktúrák részletes feltérképezésére. A projekt egyik kulcskérdése, hogy a CT milyen többletinformációt ad a korábban „arany standardnak” számító MRI-hez képest, illetve hogyan egészíti ki azt. A vizsgálatok során nemcsak sánta, hanem tünetmentes lovak patáját is elemzik, mert a diagnózis pontosságához elengedhetetlen annak megértése, milyen elváltozások számítanak még normális variációnak. Ez hasonló ahhoz, ahogyan az emberi sportorvoslásban sem minden képalkotó eltérés jelent betegséget: a lelet értelmezése csak akkor pontos, ha ismert az egészséges állapot természetes változatossága is. A kutatás várható eredményei segíthetnek abban, hogy az állatorvosok célzottabb kezelést válasszanak, ami közvetlenül befolyásolhatja a lovak életminőségét és akár sportkarrierjük hosszát is.
A harmadik projekt már ökológiai léptékben vizsgál egy hasonlóan alapvető kérdést: hogyan reagálnak az állatpopulációk a gyors környezeti változásokra. Dr. McDonald Grant Colin, a Zoológia Tanszék munkatársa kutatásával szeretné megérteni miként hatnak együtt az állatok viselkedésére és szaporodására ma a biodiverzitás csökkenésének két meghatározó tényezője az éghajlatváltozás és az emberi zavarás együttesen. A kutatás az utódgondozást állítja középpontba, mert sok faj esetében ez a szaporodási siker egyik kulcsa. Ha a szülők viselkedése megváltozik — például gyakoribb zavarás vagy hőstressz miatt —, az nemcsak az adott költési időszakot befolyásolhatja, hanem hosszabb távon a populáció fennmaradását is. A projekt globális összehasonlító elemzéseket, terepi kísérleteket és részletes populációszintű vizsgálatokat kombinál különböző madárfajok esetén annak feltárására, hogyan módosítja a klíma és az emberi jelenlét együtt az utódgondozási stratégiákat. A kutatás gyakorlati jelentősége jól érzékelhető például, amikor egy népszerű kirándulóhely közelében költő madarak rendszeres zavarásnak kitettek. A hatás nem feltétlenül azonnali pusztulásban jelenik meg, hanem a fiókák túlélési arányának apró csökkenésében, amely évek alatt válik látható populációszintű problémává. A kutatás célja éppen az, hogy ilyen összefüggésekhez szolgáltasson adatokat, amelyek konkrét természetvédelmi döntéseket alapozhatnak meg.
A három projekt különböző területeken, mégis ugyanazt a tudományos szemléletet képviseli: a feltételezések helyett mérhető bizonyítékokra épít. Legyen szó a konyhai szokásokról, egy ló patájában zajló kórfolyamatokról vagy egy madárpopuláció alkalmazkodóképességéről, a közös cél annak megértése, hogy a látszólag apró tényezők hogyan vezetnek hosszú távú, akár visszafordíthatatlan következményekhez. Az Állatorvostudományi Egyetem olyan tudományos eredményekre törekszik, amelyek végül nemcsak tudományos publikációkban jelennek meg, hanem megalapozzák akár a szakmai, akár a hétköznapi döntéseket.
A projektek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) kezelésében 2025. március 14-én meghirdetett Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) keretében zajlanak.