Paraziták és vector-borne kórokozók az antropocénben: az érem két oldala címmel március 11-én tartotta meg székfoglaló előadását a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében Dr. Hornok Sándor, az MTA levelező tagja, az Állatorvostudományi Egyetem professzora.
BALÁZS GUSZTÁV
A megjelenteket Dr. Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, az Agrártudományok Osztályának elnöke köszöntötte, majd Dr. Fodor László, az Állatorvostudományi Egyetem professzora mondott laudációt.
Hornok Sándor 1987-ben nyert felvételt az Állatorvostudományi Egyetemre (ÁTE). Már egyetemi hallgatóként megnyilvánult tudományos érdeklődése és elkötelezettsége a parazitológia szakterülete iránt, amit a Parazitológiai és Állattani Tanszék akkori vezetője, Kassai Tibor professzor is felismert, és támogatta, hogy immunparazitológiai kutatásban vegyen részt a hollandiai Utrechti Egyetem Állatorvosi Karán. Hornok Sándor 1994-ben diplomázott. Végzést követően az ÁTE Parazitológiai és Állattani Tanszékén megkezdte PhD tanulmányait a tanszékvezető, Varga István professzor és Albert Cornelissen professzor, az utrechti Parazitológiai és Trópusi Állatorvoslástani Tanszék vezetőjének irányításával. 1998-ban mint magyar állatorvos elsőként védte meg PhD fokozatát az Utrechti Egyetem Állatorvosi Karán.
Hornok Sándor 1994-től tanít és kutat az ÁTE Parazitológiai és Állattani Tanszékén. Az MTA doktora fokozatot 2020-ban szerezte meg. Disszertációjának címe „Kullancsok, óvantagok és általuk hordozott kórokozók rendszertani, öko-járványtani és földrajzi vizsgálata” volt. Ugyanebben az évben egyetemi tanári kinevezést kapott.
Hornok Sándor legfontosabb posztdoktori kutatómunkáját a vérszívó ízeltlábúak és az általuk terjesztett egysejtű élősködők és bakteriális kórokozók molekuláris vizsgálata, rendszertana, ökológiai és földrajzi vizsgálata témakörökben végezte.
Nyolc tudományra új kullancsfajt fedezett fel, egyet Magyarországon, egyet Görögországból, hármat Vietnámban és hármat Japánban. A kullancsok 18 csoportjának egyikét ő emelte nemzetség rangra, és visszaállította egy korábban leírt, de feledésbe merült kullancsfaj önálló faji státuszát. Leírt egy vérszívó poloskafajt és azonosított egy új rickettsiát, amelyet Candidatus Rickettsia hungarica fajnak nevezett el. Molekuláris illetve morfológiai bizonyítékokkal egy új bolha alfaj, és több egysejtű élősködő és ízeltlábúak által terjesztett baktériumfaj felfedezésében játszott vezető szerepet. Újonnan ismerte fel több vektor-terjesztette kórokozó esetében a háziállatok eddig nem ismert fertőződési módjait és fertőzési forrásait. Tisztázta a madarakon, denevéreken és a ragadozó emlősökön vért szívó kullancsok, valamint a denevérpoloskák egy csoportjának és a denevér babesiáknak a rendszertanát.
Dr. Hornok Sándor PhD kutatói munkájának elismeréseként 1999-ben Szent-Iványi Ifjúsági Díjat kapott. 2010-2013 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Kutatói Ösztöndíjában részesült. Posztdoktori kutatásának kiemelkedő színvonaláért 2014-ben az MTA odaítélte számára a Bolyai-Plakettet. 2023-ban megkapta a Magyar Parazitológusok Társasága emlékérmet.
Dr. Hornok Sándor nős, egy 18 éves leánygyermek édesapja. Legfontosabb szellemi szabadidős elfoglaltságaként kilenc vallásfilozófiai könyvet fordított magyarra 1996 és 2004 között, főként a tibeti buddhizmus témaköréből. Ezek több kiadást is megéltek.
Előadása végén megemlékezett Kőrösi Csoma Sándorról, akit 1833-ban választottak az MTA tagjává és aki az 1834-ben megjelent szótára segítségével gyakorlatilag megvetette a modern tibetológia alapjait.
