A ló egészsége a szénával kezdődik. Ha a klímaváltozás miatt veszélybe kerül a megfelelő mennyiségű és minőségű szálastakarmány, akkor nem csupán egy mezőgazdasági problémáról beszélünk, hanem állategészségügyi, állatjóléti és hosszú távon az egész lóágazatot érintő kihívásról.
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy az aszály, a szélsőséges időjárás és a gyepek állapotának romlása közvetlenül befolyásolja a lovak egészségét. A gyengébb minőségű széna összefüggésbe hozható többek között légzőszervi betegségek, emésztőszervi problémák, izomvesztés, fejlődési rendellenességek és teljesítménycsökkenés gyakoribb előfordulásával. Mindeközben az idei évben Magyarország számos térségében a szénatermés az átlagos mennyiség felére vagy akár harmadára csökkent, miközben a jó minőségű széna egyre nehezebben elérhető.
Erre a helyzetre reagálva Kutasi Orsolya, az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszékének vezetője, valamint Rácz Imre, a Biofarmer Kft. ügyvezetője közös kezdeményezésére stratégiai szakmai műhely jött létre azzal a céllal, hogy egy asztalhoz ültesse mindazokat, akik a megoldás részesei lehetnek. A megbeszélésen gyepgazdálkodási szakemberek, növénytermesztők, laboratóriumi kutatók, gyakorló lótartók, ménesgazdasági szakemberek, valamint állatorvosok vettek részt.

A kezdeményezés alapját az Állatorvostudományi Egyetemen zajló kutatások adták. Tanszékünk néhány éve megkezdte a hazai lószénák laboratóriumi vizsgálatát, amelyek eredményei egyértelműen rámutattak arra, hogy a problémát nemcsak a széna mennyisége, hanem annak minősége is súlyosbítja. A vizsgálatok szerint számos hazai széna alacsony fehérjetartalmú, kedvezőtlen rostösszetételű, így hosszú távon nem képes megfelelően kiszolgálni a lovak táplálóanyag-igényét.
A műhelymunka célja ugyanakkor nem csupán a helyzet értékelése volt, hanem az is, hogy azonnali segítséget nyújtson a lótartóknak, miközben megkezdődik egy hosszú távú, országos klímaadaptációs stratégia kidolgozása.
Rövid távon a Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszék gyakorlati útmutatókkal, szakmai előadásokkal és folyamatos tájékoztatással kíván segítséget nyújtani a lovas közösségnek abban, hogyan lehet a jelenlegi takarmányhiány mellett is biztonságosan etetni a lovakat. Sok lótartó ma nem azt kérdezi, milyen szénát érdemes választani, hanem azt, hogy egyáltalán lesz-e elegendő, és hogyan tudja megfizetni. Erre a helyzetre szeretnénk tudományosan megalapozott, ugyanakkor a gyakorlatban is használható válaszokat adni. Emellett folytatódik a hazai szénák laboratóriumi vizsgálata, valamint a gyors, helyszíni minőségellenőrzési módszerek fejlesztése, hogy a termelők és a vásárlók objektív információk alapján dönthessenek.
Hosszabb távon a cél egy olyan országos együttműködési rendszer kialakítása, amely összeköti a kutatókat, a termelőket, a lótartókat, a természetvédelem, valamint az agrárirányítás szereplőit. A tervek között szerepel egy országos szénaadatbázis és minősítési rendszer kialakítása, klímaadaptációs kutatások indítása, szárazságtűrő takarmánynövények vizsgálata, valamint olyan digitális megoldások fejlesztése is, amelyek átláthatóbbá és biztonságosabbá teszik a szálastakarmány-piacot.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás okozta kihívásokra egyetlen szereplő sem tud önállóan megoldást adni. A takarmánytermesztés, a gyepgazdálkodás, az állategészségügy, a természetvédelem és az agrárpolitika közös ügyévé vált a jó minőségű szálastakarmány biztosítása.
Az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszéke ezért a jövőben is koordináló szerepet kíván vállalni ebben az együttműködésben. Célunk, hogy a kutatási eredményeket mielőbb gyakorlati megoldásokká alakítsuk, és hidat építsünk a tudomány, a termelők, a lótartók és a döntéshozók között. Mert hisszük, hogy a lovak jövője a jó minőségű szálastakarmánnyal kezdődik – ennek biztosítása pedig közös felelősségünk.