Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai és hallgatója 2026 júniusában részt vettek az International Pig Veterinary Society Congress, vagyis az IPVS 2026 világkonferencián, amelyet Vietnámban, Ho Si Minh-városban rendeztek meg. Az IPVS a sertésegészségügy egyik legjelentősebb nemzetközi szakmai fóruma, ahol a világ számos országából érkező kutatók, gyakorló állatorvosok, egyetemi oktatók, diagnosztikai szakemberek és iparági szereplők osztják meg legújabb eredményeiket.
A konferencia központi témái között szerepeltek a sertésállományokat érintő fertőző betegségek, a járványügyi monitoring, az antimikrobiális rezisztencia, a takarmányozási és menedzsmentmegoldások, a hőstressz, a bélrendszeri egészség, valamint az állomány-egészségügyi beavatkozások gazdasági és gyakorlati jelentősége. A szakmai program jól mutatta, hogy a modern sertésegészségügy ma már nem kizárólag egy-egy kórokozó kimutatásáról szól, hanem komplex rendszerszintű megközelítést igényel, amelyben a diagnosztika, a telepi menedzsment, a takarmányozás, a vakcinázás, a biosecurity és az antimikrobiális szerek felelős alkalmazása egyaránt meghatározó szerepet kap.
A konferencia előadásai több fontos, a hazai állatorvosi gyakorlat szempontjából is releváns területet érintettek. Szó esett többek között a Lawsonia intracellularis fertőzések kórfejlődéséről és gazdasági jelentőségéről, a választás körüli időszak bélrendszeri kihívásairól, a postbiotikumok és fitogén takarmánykiegészítők lehetséges szerepéről, valamint a hőstressz hatásairól a malacok oxidatív státuszára és teljesítményére. Kiemelt figyelmet kaptak az újonnan felismert vagy újra előtérbe kerülő sertéskórokozók is, így például a Getah-vírus, továbbá a diagnosztikai adatokra épülő járványügyi előrejelző rendszerek és a szállító járművek tisztításának, fertőtlenítésének és szárításának biosecurity jelentősége.
Az Állatorvostudományi Egyetem kutatói a konferencián több poszterrel is képviselték az intézményt, különös tekintettel az antimikrobiális rezisztencia One Health szemléletű vizsgálatára a hazai sertéságazatban. Dr. Kerek Ádám egyetemi adjunktus posztere a magyarországi sertéstelepekről származó, ESBL-termelő, multirezisztens Escherichia coli törzsek genomikai jellemzését mutatta be. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a nagyüzemi sertéstartásban jelen lévő E. coli populációk összetett rezisztómmal rendelkezhetnek, amelyben mobilis genetikai elemek és kromoszómálisan kódolt adaptív mechanizmusok egyaránt szerepet játszanak. Az ilyen eredmények különösen fontosak, mivel az antimikrobiális rezisztencia nemcsak állategészségügyi, hanem élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi szempontból is kiemelt jelentőségű.
Dr. Nemes-Terényi Melinda posztere szintén a sertéstelepi eredetű Escherichia coli törzsek antimikrobiális érzékenységi mintázatait mutatta be. A minimális gátló koncentráción alapuló vizsgálatok alapján több, az állatorvosi gyakorlatban jelentős antibiotikumcsoporttal szemben is figyelemreméltó rezisztenciaszintek voltak megfigyelhetők. A munka jól illeszkedik azokhoz a nemzetközi törekvésekhez, amelyek célja az antibiotikum-felhasználás ésszerűsítése és a célzott, laboratóriumi eredményeken alapuló terápia erősítése a haszonállat-gyógyászatban.
Különösen fontos eredmény volt, hogy az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói kutatása is megjelent a világkonferencián. Urbán Zoltán, negyedéves állatorvostan hallgató posztere a nagyüzemi magyarországi sertésállományokból izolált Streptococcus törzsek antimikrobiális érzékenységét vizsgálta. A munka kiemelten fontos témát érint, mivel a Streptococcus fajok a sertésállományokban gyakori opportunista kórokozók, egyes képviselőik zoonotikus jelentőséggel is bírhatnak, és kezelésükben az antimikrobiális rezisztencia egyre nagyobb kihívást jelent. A hallgatói részvétel nemcsak szakmai siker, hanem kivételes lehetőség is: egy ilyen rangú nemzetközi eseményen való megjelenés jelentősen hozzájárul a fiatal kutatók tudományos fejlődéséhez, eredményeik nemzetközi disszeminációjához és szakmai kapcsolatrendszerük építéséhez.
Az IPVS 2026 konferencia összességében megerősítette, hogy a sertésegészségügyben a fertőző betegségek, az antimikrobiális rezisztencia, a biosecurity és a telepi menedzsment kérdései szorosan összefüggenek. A nemzetközi előadások és szakmai eszmecserék rávilágítottak arra, hogy a hatékony állomány-egészségügyi munka ma már csak több szakterület együttes szemléletével, korszerű diagnosztikai módszerekkel és folyamatos adatgyűjtéssel képzelhető el.
Az Állatorvostudományi Egyetem részvétele a konferencián hozzájárult ahhoz, hogy a hazai sertésegészségügyi és antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos kutatások nemzetközi színtéren is láthatóvá váljanak. Az esemény értékes szakmai tapasztalatot, nemzetközi kapcsolatépítési lehetőséget és fontos visszajelzést jelentett mind az oktatók, mind a hallgatók számára, egyúttal erősítve az Egyetem szerepét a One Health szemléletű állatorvosi kutatásban és képzésben.