Lezárult az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) által vezetett, ,,Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratórium” című, RRF-2.3.1-21-2022- 00001 azonosítójú kutatás-fejlesztési projekt, amelyben konzorciumi partnerek voltak a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar is. Az elmúlt négy évben a Nemzeti Laboratóriumban dolgozó kutatók azzal az új szemlélettel közelítettek az állati és humán betegségekhez, hogy ezek leküzdése, illetve az ellenük való eredményes védekezés csakis integrált és multidiszciplináris megközelítéssel lehetséges. A kutatásoknak számos szakcikk, szabadalmaztatott termék, illetve egy fejlesztés alatt álló humán gyógyszer lett az eredménye. Jerzsele Ákos laborvezetővel, az ÁTE rektorhelyettesével beszélgettünk.
Milyen alapötletből indult el a kutatás?
– A 21. századi állatorvosnak már nem csak az állatok gyógyítása a kizárólagos feladata, hiszen az állatokkal érintkezésbe lépő embereket is óvnia kell. Ez az ,,Egy egészség” szemlélet, az állatok és az ember összefonódó egészségének felismerése hatotta át a teljes projektet. A fertőző állatbetegségek, például a ragadós száj- és körömfájás, a madárinfluenza vagy az afrikai sertéspestis hatalmas gazdasági károkat okoznak. Hasonlóan súlyos helyzetet teremthet az antimikrobiális rezisztencia (AMR), hiszen a rezisztens baktériumok génjei az élelmiszerláncon keresztül eljuthatnak a fogyasztókhoz, ahol megtelepedhetnek, majd adott esetben nehezen kezelhető betegséget okozhatnak. E veszélyek ellen csak az állat- és humán egészségügyi kutatások összehangolásával lehet hatékonyan küzdeni.
Milyen kutatásokra került sor a projekt keretében?
– Innovatív fejlesztéseket végeztünk a fertőző állatbetegségek leküzdéséhez. Új típusú, környezetbarát fertőtlenítőszert dolgoztunk ki, számos vizsgálatot végeztünk az AMR-rel kapcsolatosan, ugyanis néhány évtizeden belül vezető halálokká válhatnak a minden ismert antibiotikumra rezisztens baktériumok által okozott fertőzések. Ezek, jelen tudásunk szerint, nem gyógykezelhetők. Elsődleges fontosságú lenne az e kórokozók megfékezésére alkalmazható alternatív stratégiák kidolgozása, mint például a bakteriofágok, amelyekkel kapcsolatosan szintén számos eredmény áll rendelkezésünkre. A téma fontosságára utal, hogy az utóbbi években az AMR-rel összefüggő médiamegjelenések megtekintései csaknem elérték a félmilliót, hiszen ez a veszély foglalkoztatja a közvéleményt.
Milyen fejlesztésekre volt szükség az antibiotikumokra rezisztens baktériumok vizsgálatához?
– Komoly adatelemző kapacitást kellett kiépítenünk. A hatalmas adatmennyiség (big data) elemzése a tudomány egy teljesen új ága. A legmodernebb szenzorok által gyűjtött nagy mennyiségű adat és a legújabb adatelemző módszerek segítségével olyan összefüggéseket tárhatunk fel, amelyeket korábban soha. Így tudtuk megvizsgálni például, hogy az állattenyésztő telepeken használt fertőtlenítőszerek, kesztyűk és más, fertőzés elleni intézkedések milyen hatást gyakoroltak az állati fertőző betegségek megjelenésére, terjedésére, illetve az AMR-re. A kutatásaink egyik legfontosabb innovatív eredménye egy olyan készítmény, amely ugyan állatgyógyászati szernek indult, végül azonban a humán orvoslásban alkalmazható termékké válik.
Milyen betegség ellen alkalmazható ez a készítmény?
– A cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye, a diabéteszes retinaelfajulás ellen alkalmazható szemcsepp lesz. A retinaelfajulás ellen egyelőre nem létezik igazán hatásos és költséghatékony gyógymód (az érintett betegeket a szembe adott injekcióval kezelik). E komplikáció ellen fejlesztettünk ki egy szemcseppet, amely, ha a klinikai vizsgálatok is sikerrel zárulnak, akkor remélhetőleg sokkal kíméletesebben és olcsóbban fogja javítani a betegek állapotát. De ez csak egyike a vizsgálataink révén létrejött innovációknak. Kifejlesztettünk egy olyan, állattartó telepeken alkalmazható fertőtlenítőszert is, amely a levegőben, aerogén állapotban képes elpusztítani a baktériumokat és a vírusokat.
Hogyan lehet küzdeni az egyre terjedő antibiotikum rezisztencia ellen?
– Sajnos be kell látnunk, hogy az antibiotikumok fejlesztése már régóta egy helyben topog, aminek az az oka, hogy a baktériumoknak már minden komponensét megtámadtuk antibiotikumokkal, és minden ilyen célpont ellen megjelent már a rezisztencia. Emiatt egyre fontosabbá válnak az új irányok, vagyis az antibiotikum-alternatívák fejlesztése. Ezek közé tartozik például a különféle illóolajok antimikrobiális hatásának vizsgálata és alkalmazása, illetve a bakteriofágok, vagyis a baktériumokat fertőző vírusok kihasználása. Ha a pályázat folytatódni fog, akkor a jövőben a bakteriofág-terápiák állategészségügyi alkalmazása lehet a kutatásaink egyik legfontosabb iránya.
Hogyan értékeli a Nemzeti Laboratórium eddigi általános eredményességét?
– A pályázat révén közel negyven hazai és nemzetközi együttműködést tudtunk kialakítani, így egy olyan hálózat tagjaivá váltunk, amiből nagyon sokat profitálhatunk a jövőben is. A számos tudományos publikáció mellett öt szabadalmat is bejelentettünk, és szeretnénk a jövőben a piacon is megjelenni ezekkel a termékeinkkel. Emellett intenzív tudományos ismeretterjesztő tevékenységet is végeztünk, például a helyes antibiotikum-használattal kapcsolatban mind az állatorvosok, mind a lakosság felé. A jövőbeli terveink között szerepel egy előrejelző rendszer kiépítése, amely az állattartó telepeken gyűjtött adatok segítségével meghatározza például, hogy ott milyen valószínűséggel fog antibiotikum-rezisztencia kialakulni, és ezt hogyan lehetne megelőzni. Továbbá tervezzük a két legnagyobb antibiotikum-felhasználó állattenyésztési ágazatban, a sertés- és baromfitartásban bevezetni a bakteriofágok alkalmazását, illetve a fertőtlenítés hatásosságának fejlesztését. Ha ezeket a célokat sikerül elérnünk, akkor remélhetőleg csökkenteni tudjuk majd a betegségek megjelenését, és közvetve az antibiotikum-használatot.
A cikk az Innotéka magazin július-augusztusi számában jelent meg. Online megjelenés: 2026. augusztus 5.
Szerző: Horváth Dániel
