Az Állatorvostudományi Egyetem hat munkatársa szerepelt előadóként a 2026. szeptember 6–10. között Isztambulban megrendezett 33. World Buiatrics Congress tudományos programjában. A kérődző-egészségügy egyik legjelentősebb nemzetközi szakmai eseményén az egyetem kutatói meghívott workshop-előadással, három szóbeli prezentációval és hat poszterrel mutatták be legújabb eredményeiket.
A Lütfi Kırdar Kongresszusi és Kiállítási Központban megrendezett világkongresszus a kérődző állatok egészségvédelmével, a szaporodásbiológiával, a borjúneveléssel, az állatjólléttel, a precíziós állattartással, a fertőző betegségekkel, a takarmányozással és az állomány-egészségügyi menedzsmenttel foglalkozó szakembereket hozta össze. A négynapos tudományos programban párhuzamos szekciók, plenáris előadások, kerekasztal-beszélgetések, gyakorlati workshopok és több száz kutatási összefoglaló szerepelt. Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársainak előadásai jól tükrözték az intézmény klinikai és állományszintű kutatásainak sokszínűségét, valamint azok közvetlen gyakorlati alkalmazhatóságát.
Workshop az ellés körüli időszak állatorvosi menedzsmentjéről
Prof. Dr. Szenci Ottó John F. Mee ír és George Stilwell portugál kutatóval közösen vezette a „Veterinary periparturient management – An interactive world café workshop” című interaktív szakmai programot. A workshop középpontjában az ellés körüli időszak legfontosabb állatorvosi döntései álltak: mikor indokolt beavatkozni az ellésbe, hogyan értékelhető az újszülött borjú életképessége, valamint milyen újraélesztési és korai ellátási lépések javíthatják a borjak túlélési esélyeit. A program különlegessége az interaktív „world café” forma volt, amelyben a résztvevők nem csupán meghallgatták az előadókat, hanem saját gyakorlati tapasztalataikat is megoszthatták. A workshop a klinikai vizsgálat, az időben meghozott döntés és a megfelelő újszülöttellátás jelentőségére irányította rá a figyelmet. Szenci Ottó részvétele egyben annak a több évtizedes, nemzetközileg is elismert kutatómunkának a folytatását jelentette, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem az ellés, az újszülött borjak életképessége és a perinatális veszteségek területén végez.
A tejtermelés és a menedzsment hatása a szaporodásbiológiai eredményekre
Dr. Szelényi Zoltán egyetemi adjunktus „Cow-level and management factors affecting reproductive performance in Hungarian dairy farms” című szóbeli előadásában magyarországi tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai adatait elemezte. A kutatás azt vizsgálta, hogyan befolyásolja többek között a laktációk száma, az inszemináláskori tejtermelés, a szárazonállási idő hossza, a termékenyítési program kezdete és a szexált sperma használata a vemhesülést és a vemhesség elvesztésének kockázatát. Az eredmények szerint a többször ellett, különösen a negyedik vagy későbbi laktációjukban lévő tehenek vemhesülési esélye alacsonyabb volt. Az 55 kilogrammot meghaladó napi tejtermelés mellett a vemhességvesztés kockázata is emelkedett. A hosszú, 80 napot meghaladó szárazonállás kedvezőtlenül hatott a reprodukciós teljesítményre, míg a rövidebb szárazonállási idő és a szexált sperma alkalmazása kedvező eredményekkel társult. Az előadás fő üzenete az volt, hogy a szaporodásbiológiai teljesítmény nem egyetlen tényezőtől függ: az egyedi állatjellemzők és a telepi döntések együttes optimalizálása szükséges.
Precíziós állattartással kapcsolatos kutatások: Szenzoros ellésfelügyelet a gyakorlatban
Dr. Lénárt Lea egyetemi tanársegéd „Monitoring of calving using a tail accelerometer” c. szóbeli előadásában a farokra rögzíthető gyorsulásmérővel végzett ellésfelügyeleti vizsgálat eredményeit ismertette. A SmartVel rendszer a tehén viselkedésének változása alapján jelzi az ellés megindulását, így lehetőséget ad az állattartónak vagy az állatorvosnak az időben történő ellenőrzésre és szükség esetén a beavatkozásra. A három franciaországi szarvasmarhatartó gazdaságban végzett vizsgálatban a rendszer 111 esetben jelezte helyesen az ellés megindulását, ami 96,5 százalékos pozitív prediktív értéknek felelt meg. A pontosságot nem befolyásolta érdemben a fajta, a vemhesség hossza, az ellések száma vagy a megfigyelési idő. Az eredmények alapján az ilyen eszközök hatékonyan segíthetik az ellésfelügyeletet és a nehézellések korábbi felismerését, ezáltal hozzájárulhatnak a borjúveszteség csökkentéséhez és az állatjóllét javításához.
Állatjólléti kutatások: A tehenek viselkedési és genetikai tulajdonságainak összefüggései
Dr. Jurkovich Viktor tudományos főmunkatárs szóbeli előadása a Holstein-fríz szarvasmarhák személyiségjegyei és a dopaminreceptor D4 gén változatai közötti kapcsolatot vizsgálta. A kutatás során az újdonságkereső viselkedést, az agresszivitást, az impulzivitást, a félelmi reakciókat és az emberrel szembeni viselkedést értékelték.
A TT genotípusú állatok nagyobb újdonságkeresést és agresszivitást mutattak, mint a másik két vizsgált genetikai csoport egyedei. Az eredmények arra utalnak, hogy a DRD4 gén változatai összefügghetnek a szarvasmarhák temperamentumával és stresszkezelési stratégiájával. Az ilyen vizsgálatok hosszabb távon az állatjólléti és kezelhetőségi szempontok tenyésztési programokba történő beépítését is segíthetik.
Jurkovich Viktor emellett poszteren mutatta be a vérvételi hely metabolikus vizsgálatokra gyakorolt hatását. A 85 tejelő tehénből vett 255 vérminta elemzése alapján a nyaki és a farokvéna mintái között nem találtak klinikailag jelentős különbséget, a tejvénából vett minták értékei azonban több metabolit esetében eltértek. A vizsgálat gyakorlati jelentősége, hogy a megbízható állományszintű anyagcsere-vizsgálatokhoz egységes mintavételi eljárás szükséges.
Borjú-egészségügyi, anyagcsere és sebészeti eredmények
Dr. Vass-Bognár Barbara egyetemi adjunktus posztere a kolosztrum minősége, a passzív immunitás és a borjak légzőszervi betegségei közötti összefüggést vizsgálta. A születéstől hat hónapos korig követett harminc Holstein-fríz üszőborjú eredményei szerint a több kórokozóval szennyezett föcstej rontotta az immunglobulinok felszívódását. Az ilyen kolosztrumot fogyasztó valamennyi borjúban kialakult a szarvasmarhák légzőszervi betegségkomplexe. A súlyosabb, ultrahanggal kimutatott tüdőelváltozások kisebb választás előtti testtömeg-gyarapodással jártak. A kutatás a föcstej higiéniai minőségének és a korai tüdőultrahang-vizsgálatnak a jelentőségét emelte ki.
Dr. Csepreghy Anna PhD-hallgató egy súlyosan sánta tenyészkos sikeres sebészeti kezelését mutatta be. A distalis ujjpercízület előrehaladott gyulladása miatt a hátulsó láb mediális csülkének amputációját végezték el. Az állat egy héten belül teljes súllyal terhelte a végtagot, a seb szövődménymentesen gyógyult, és a kos még egy évig tenyésztésben maradt. Az eset azt igazolta, hogy megfelelő betegkiválasztás és gondos utókezelés mellett a csülökamputáció kiskérődzőkben is eredményes, gazdaságilag megfontolható beavatkozás lehet.
Dr. Jurkovich Viktor poszteren mutatta be a vérvételi hely metabolikus vizsgálatokra gyakorolt hatását. A 85 tejelő tehénből vett 255 vérminta elemzése alapján a nyaki és a farokvéna mintái között nem találtak klinikailag jelentős különbséget, a tejvénából vett minták értékei azonban több metabolit esetében eltértek. A vizsgálat gyakorlati jelentősége, hogy a megbízható állományszintű anyagcsere-vizsgálatokhoz egységes mintavételi eljárás szükséges.
Az isztambuli szereplés megmutatta, hogy az Állatorvostudományi Egyetemen folyó kutatások a genetikai alapkutatástól a precíziós állattartáson és az állomány-egészségügyi elemzéseken át a közvetlenül alkalmazható klinikai megoldásokig terjednek. A bemutatott eredmények közös jellemzője, hogy valós telepi és klinikai problémákra keresnek tudományosan megalapozott válaszokat, miközben egyszerre szolgálják az állategészségügyet, az állatjóllétet és a fenntartható állattenyésztést.