Az Állatorvostudományi Egyetem kutatói és hallgatói a 9. World One Health kongresszuson, Lisszabonban
A humán-, állat- és környezeti egészségügy összefüggéseit középpontba állító World One Health Congress 2026. szeptember 4–7. között, kilencedik alkalommal rendezte meg világkongresszusát Lisszabonban. Az Állatorvostudományi Egyetemet és az ÁTE által vezetett Nemzeti Laboratóriumot Dr. Kerek Ádám egyetemi adjunktus és négy állatorvostan-hallgató képviselte.
A One Health a tudomány és a szakpolitika nemzetközi találkozópontja
A World One Health Congress 2011-ben, Melbourne-ben indult azzal a céllal, hogy egy közös fórumon kapcsolja össze az emberi, állati, növényi és környezeti egészséggel foglalkozó kutatókat és döntéshozókat. A lisszaboni kongresszus a rendezvénysorozat eddigi egyik legnagyobb eseménye volt: a Global One Health Community záróközleménye szerint több mint 1300 szakértő érkezett 107 országból, közel 600 tudományos posztert mutattak be, és több mint 80 plenáris, tudományos, szakpolitikai és workshop-szekció zajlott. A kongresszus UNESCO-védnökség alatt állt, és 2015 óta először tért vissza Európába. A programban az antimikrobiális rezisztencia (AMR), a járványmegelőzés, a zoonózisok, a genomikai surveillance, az élelmiszerlánc-biztonság, a mesterséges intelligencia és a tudományos eredmények szakpolitikai hasznosítása egyaránt kiemelt szerepet kapott.
Az egyetemi delegáció részvétele szorosan kapcsolódott ezekhez a prioritásokhoz. A kutatások közös fókusza annak feltárása, hogyan alakul és terjed az antimikrobiális rezisztencia az állattartásban, az élelmiszerláncban és az állat–ember–környezet kapcsolódási pontjain. A lisszaboni részvétel egyszerre szolgálta a saját kutatási eredmények nemzetközi bemutatását, a legújabb módszertani irányok megismerését és a hallgatói tudományos utánpótlás nemzetközi tapasztalatszerzését.
Új tudományos eredmények: a rezisztenciagénektől a döntéstámogatásig
A kongresszus egyik legerősebb szakmai üzenete az volt, hogy az AMR vizsgálatában ma már nem elegendő kizárólag egy baktérium érzékeny vagy rezisztens voltát megállapítani. A leginformatívabb megközelítések a fenotípusos érzékenységvizsgálatot teljesgenom-szekvenálással, metagenomikával, környezeti mintavétellel és az antibiotikum-felhasználási adatokkal kapcsolják össze. Több bemutató rámutatott arra is, hogy a kimutatott rezisztenciagén és a tényleges laboratóriumi rezisztencia nem mindig esik egybe, ezért a genotípus–fenotípus eltérések kritikus értékelése alapvető. Külön figyelmet kaptak a gyors érzékenységvizsgálatok: egy bemutatott módszertan két órán belül szolgáltatott eredményt, 99,4%-os pontossággal a rutinmódszerhez képest. A mesterséges intelligencián alapuló AMR-predikcióknál ugyanakkor hangsúlyozták a független validáció szükségességét, mert egy algoritmus a rezisztencia helyett akár egy adott baktériumvonal helyi sajátosságait is megtanulhatja. Baromfi- és sertés-egészségügyi szempontból különösen relevánsak voltak a kolisztin-használat csökkentésének hosszú távú rezisztenciaviszonyait, a H5N1-monitoringot és a környezeti surveillance-t tárgyaló eredmények. A szélesebb One Health program egyik legfigyelemreméltóbb, még preklinikai eredménye a tünetes veszettség monoklonális ellenanyaggal történő kezelésének kísérletes vizsgálata volt, amely egérmodellben 80%-os túlélést ért el.
A sertéseredetű multirezisztens E. coli fenotípusos és genetikai vizsgálata
Dr. Kerek Ádám „Integrating phenotypes and genomes to map and quantify extended-spectrum β-lactamase (ESBL)-associated multidrug resistance in swine-associated Escherichia coli from Hungary” című posztere négy magyarországi nagyüzemi sertéstelepről származó 203 E. coli izolátum fenotípusos vizsgálatára, valamint 116 törzs teljesgenom-szekvenálására épült. A genomikai elemzés 82 különböző rezisztenciagént és összesen 5427 génelőfordulást azonosított. Az ESBL-hez társuló gének a szekvenált törzsek 43,1%-ában voltak jelen, ugyanakkor a fenotípusosan ESBL/β-laktamáz pozitív, klasszikus ESBL-gént nem hordozó izolátumokban a kromoszomális ampC/ampH rendszerek csaknem általános előfordulása más lehetséges β-laktám rezisztencia-mechanizmusokra is ráirányította a figyelmet. Plazmid által közvetített mcr-1 gént a törzsek 2,6%-ában mutattak ki. A kutatás fő üzenete, hogy a telepi AMR kockázatának megértéséhez a klasszikus érzékenységvizsgálat és a genomikai háttér integrált értelmezése szükséges.
Antioxidáns takarmánykiegészítés, enrofloxacin és a brojlercsirkék bélmikrobiótája
Hetyésy Máté posztere egy 1200 Ross 308 brojlercsirkével végzett vizsgálat eredményeit mutatta be, amelyben egy antioxidáns-komplex és az enrofloxacin önálló, illetve kombinált hatását elemezték a növekedési teljesítményre és a vakbél mikrobiótájára. Az antioxidáns-kiegészítést a harmadik élethéttől kapó csoport mutatta a legnagyobb testtömeg-gyarapodást, és ebben, valamint a teljes nevelési idő alatt kiegészített csoportban magasabb volt a Lactobacillaceae relatív abundanciája. Az antibiotikumot is kapó kombinációkban egyes opportunista baktériumcsaládok nagyobb arányban jelentek meg. A munka azt szemléltette, hogy az antibiotikum-alternatívák megítélésében a termelési mutatókat és a mikrobiom változásokat együtt, ugyanakkor egymástól elkülönített végpontként érdemes értékelni.
A mikrobiom- és a rezisztom
Tornyos Gergely Álmos kutatásának fókusza az antioxidáns vegyületeket tartalmazó takarmányadalék brojlercsirkék bélmikrobiom-összetételére gyakorolt hatása és annak riasztómmal való kapcsolata. A nemzetközi kongresszusi részvétel számára különösen értékes összehasonlítási lehetőséget adott a mikrobiom- és AMR-kutatás legújabb módszertani megközelítéseivel, valamint közvetlen tapasztalatot biztosított arról, hogyan kell egy összetett állatkísérletes adatsort nemzetközi, One Health szemléletű szakmai közegben értelmezni és kommunikálni.
Rejtett AMR-kockázatok az élelmiszerszállító edényekben
Husz Levente Hunor kutatása egy kevéssé vizsgált élelmiszerlánc-biztonsági területre, az intézményi közétkeztetésben használt ételszállító edények nehezen tisztítható nyomáskiegyenlítő rekeszeire irányította a figyelmet. A 93 vizsgált E. coli izolátumból 30 mutatott ESBL-termelésre utaló inhibitor-pozitív fenotípust. A szekvenált törzsek mindegyikében jelen voltak a kromoszomális ampC és ampH β-laktamázgének, miközben a klasszikus blaCTX-M, blaSHV és blaTEM ESBL-géneket nem detektálták. Az eredmények jól példázzák, hogy a fenotípus és a genom közötti kapcsolat nem mindig egyszerű, és hogy a rezisztens baktériumok számára a közvetlenül nem élelmiszerként kezelt, nehezen hozzáférhető berendezésrészek is környezeti rezervoárt jelenthetnek.
Vankomicin és linezolid rezisztenciához kapcsolódó gének baromfi-eredetű Enterococcus törzsekben
Radnai Levente 73, nagyüzemi baromfiállományokból származó, multirezisztens Enterococcus spp. izolátum teljesgenom-szekvenálási eredményeit mutatta be. A vizsgálat 179 rezisztenciagén-típust és 1227 génelőfordulást azonosított. A glikopeptid rezisztenciához kapcsolódó genetikai háttérben a vanC-klaszter dominált; vanA gént nem találtak, ugyanakkor egy izolátumban plazmidhoz társuló vanW gént mutattak ki. A klasszikus, átvihető linezolid rezisztencia-gének – optrA, poxtA és cfr – nem voltak jelen, ugyanakkor hét, ugyanazon tenyészállományból származó izolátumban G2576T 23S rRNS-mutációt azonosítottak. A munka jól mutatja, hogy a klinikailag kiemelten fontos antimikrobiális szerekkel kapcsolatos kockázat értékeléséhez nem elegendő egyetlen „rezisztenciagén” keresése: a fajazonosítás, a génkörnyezet, a kromoszomális mutációk és a mobilitás együttes értelmezése szükséges.
One Health: közös nyelv az állategészségügy, a humán medicina és a környezet között
A lisszaboni kongresszus egyértelműen megerősítette, hogy az antimikrobiális rezisztencia nem értelmezhető egyetlen szektor problémájaként. A telepi antibiotikumhasználat, a rezisztens baktériumok és mobilis genetikai elemek terjedése, az élelmiszerlánc, a társállatok, a vadon élő állatok, a szennyvíz és a környezeti rezervoárok egymással összekapcsolt rendszert alkotnak. Az ilyen multidiszciplináris fórumok ezért különösen fontosak az Állatorvostudományi Egyetem számára: egyszerre adnak lehetőséget saját eredményeink nemzetközi megmérettetésére, új módszerek és szakpolitikai megközelítések megismerésére, valamint a hallgatók tudományos pályaorientációjának erősítésére. A kongresszus zárónyilatkozata is arra hívta fel a döntéshozókat, hogy a One Health szemléletet a kutatásfinanszírozásban és a gyakorlati szakpolitikában egyaránt érvényesítsék.
A World One Health Congress következő, jubileumi 10. rendezvényét 2028. október 10–13. között Brisbane-ben, Ausztráliában rendezik meg. A 2026-os tapasztalatok alapján az Állatorvostudományi Egyetem AMR-, genomikai, járványtani és élelmiszerlánc-biztonsági kutatásai a következő kongresszuson is közvetlenül kapcsolódhatnak a nemzetközi One Health közösség legfontosabb tudományos és gyakorlati kérdéseihez.
A bemutatott kutatások háttere
A kongresszuson bemutatott kutatások az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszékének, valamint a Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriumának együttműködésében készültek. A projektek megvalósítását többek között az RRF-2.3.1-21-2022-00001 projekt támogatta.