A „Pannon gyepek jövője – A természetvédelem és a fenntartható gyepgazdálkodás harmonizálása” című kétnapos konferenciát Gödöllőn rendezte meg a Hermann Ottó Intézet október 7-8-án. A konferencia középpontjában a klímaváltozás, az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok következtében romló gyepállapot, valamint a természetvédelmi és gazdálkodási érdekek összehangolása állt. A rendezvény fontos célja volt, hogy a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlati gyepgazdálkodás tapasztalataival összekapcsolva keressen megoldásokat a pannon gyepek hosszú távú fenntartására.
Az egyik legsürgetőbb probléma a gyepek csökkenő hozama és az ebből adódó takarmányhiány, amely különösen a legeltetésre alapozott juh- és húsmarhatartást érinti. A konferencia kiemelten foglalkozott az aszályhoz alkalmazkodó legeltetési rendszerekkel, a szakaszoló legeltetéssel, a legeltetési időszak meghosszabbításával, a téli legeltetés lehetőségeivel és kockázataival, valamint a szántóföldi és egyéb alternatív takarmányforrások bevonásával. Külön figyelmet kapott a gyeptalajok állapota, a talajélet megőrzése, a tápanyag-utánpótlás, továbbá a gyepregeneráció és a biodiverzitás védelme. A természetvédelmi célok mellett hangsúlyos kérdés volt az állattartás gazdasági fenntarthatósága és a takarmányellátás biztonsága.
Az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszékének munkatársai három szakmai kerekasztal-beszélgetésben és két tudományos szekció vezetésében vállaltak szerepet.
- Dr. Szentes Szilárd az „Élő talaj, ellenálló gyep” című kerekasztal résztvevője volt, ahol a talajélet, a trágyázás és az állatgyógyászati kezelések – különösen az ivermektin alkalmazásának – gyepi ökoszisztémára gyakorolt lehetséges hatásait vizsgálták.
- Dr. Bajnok Márta a „Hosszabb szezon, nagyobb kockázat? – legeltetés a változó klímában” című kerekasztalban vett részt. A téli legeltetés, a meghosszabbodó legeltetési időszak, a gyepek terhelhetősége és regenerációja állt a szakmai egyeztetés középpontjában.
- Dr. Orosz Szilvia „A legelőn túl, avagy alternatív takarmányforrások az aszályos években” című kerekasztal résztvevőjeként a legelőkre nehezedő takarmányozási nyomás csökkentésének lehetőségeivel foglalkozott. A beszélgetés a szántóföldi takarmánytermelés, a takarónövények, a fás legelők és más alternatív területek takarmányozási célú hasznosítását járta körül.
- Dr. Szentes Szilárd emellett elnökként vezette a „Táji léptékű folyamatok és élőhelymozaikok”, valamint a „Legeltetés és fenntartható gyepgazdálkodás” című tudományos szekciókat.
A konferencia egyik legfontosabb szakmai üzenete, hogy a pannon gyepek jövője nem választható el a klímaváltozás hatásaitól, a vízgazdálkodás és a vízmegtartás kérdéskörétől, a legeltetett állatállomány takarmányellátásától, a szabályozó rendszer felülvizsgálatától. Az aszályhoz való alkalmazkodás komplex szemléletet igényel: a természetvédelmi szempontok, a talajok állapotának megőrzése, a korszerű legeltetési technológiák és az alternatív takarmánybázis fejlesztése együttesen teremthetik meg a fenntartható gyepgazdálkodás feltételeit.
Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársainak részvétele jól mutatja, hogy az állattakarmányozási, állategészségügyi és gyepgazdálkodási ismeretek összekapcsolása fontos szerepet tölthet be a klímaváltozáshoz alkalmazkodó állattartási rendszerek fejlesztésében.