Két év sem telt el a Kémia Tanszéknek is otthont adó felújított épület átadása óta az Állatorvostudományi Egyetemen, amikor október elsején a pavilonnal szemben a szoborparkban Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor felavatta Liebermann Leó halálának 100. évfordulója alkalmából, a Vegytani Intézet első tanárának emlékművét, Kontur András alkotását.
Liebermann Leó olyan professzorok közé tartozik, mint Thanhoffer Lajos, Azary Ákos és Nádaskay Béla, akik a tanintézetből igazi tudományos műhelyt varázsoltak, mondta beszédének elején egyetemünk vezetője. Fokozza örömünket, tette hozzá, hogy köszönthetjük a tanszék három kortárs tanárát, Scheiber Pál és Nemes Péter professzorokat, valamint Vincze Zoltán docens, tanszékvezetőt.
Liebermann Leó 1852-ben, Debrecenben, izraelita családban született, ahol a református kollégiumba iratták be. Érettségi után Bécsben, a Josephinumban és az Orvosegyetemen tanult, anatómus szeretett volna lenni. Asszisztensként, az Innsbrucki Egyetemen szigorlatozott, miközben már tanított. Ebben az időszakban jelentek meg az első cikkei is.
1878-ban került haza, és Than Károly mellett dolgozott az orvoskaron. 1879-ben Trefort Ágoston miniszter kinevezte a m. kir. Állatorvosi Tanintézet vegytan tanárának. Míg a mai Múzeum körúton egyetlen szobából állt a tanszék, az István utca és a Rottenbiller utca sarkán egy év alatt fölépült komplexumban nyolc szobát kapott.
Tanszékvezetői feladata mellett 1881-ben megbízták a tanintézet keretében újonnan felállított Magyar Borvizsgáló Állomás, majd jogutódai – Állami Vegykísérleti Állomás, Országos m. kir. Chemiai intézet és Központi Vegykísérleti Állomás – vezetésével. Őt nevezhetjük az első hazai élelmiszerhigiénikusnak.
Ontotta magából a cikkeket, hihetetlen mennyiségű és minőségű munkát végzett, írásai a kor legnevesebb német és magyar lapjaiban jelentek meg. Későbbi tanársegédével, Bugarszky Istvánnal világra szóló eredményeket alkotott. A Lieberman reagenssel – amit a mai napig is így hívnak – az alkaloidák kimutatását végezte, különböző színskálák alapján elkülönítve azokat.
Nobel-díjas professzorokkal tartott közvetlen, baráti kapcsolatot. A pH fogalmát Søren Peter Lauritz Sørensen dán biokémikus vezette be, de Liebermannra és Bugarszkyra hivatkozott, akik felfedezték, hogy milyen hatalmas jelentősége van a pH-nak a különböző testfolyadékokban.
Liebermann szinte minden kitüntetést megkapott. Nagy bánatára azonban nem lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Annak ellenére sem, hogy amikor Fodor József, a Pesti Egyetem Orvoskarának híres közegészségtan tanára 1902-ben meghalt, az állására kiírt pályázatra ugyan hárman jelentkeztek, mégis Liebermannt választották, pedig ő nem is pályázott.
Liebermann Leót a biokémia atyjának is tekinthetjük Magyarországon. A humán- és állatorvostudományok felé vonzódó emberként határozta meg magát, aki folytonosan a kémiával foglalkozott.
A gyógyszerész Andriska Viktor úgy emlékezett rá, mint végtelenül szerény, s magával szemben kérlelhetetlenül szigorú emberre. Nem ismert fáradtságot, ha a saját kötelességeiről volt szó. Másokkal szemben viszont megértő, jóságos, sokszor elnéző, de mindig igazságos volt. Hazaszeretetének legfényesebb bizonyítéka az a sok-sok felvilágosító levél, amelyeket nagy nevű külföldi tudósoknak és barátainak írt Magyarországról.
Bár generációk tanultak az első magyar kémiakönyvből, amit Bugarszkyval együtt írtak, különösen fájdalmas volt eddig, hogy a Kémia Tanszék előtt épp Liebermann Leó nem kapott még emlékhelyet. Örüljünk, hogy most már igen és tisztelegjünk az emléke előtt! – fejezte be avatóbeszédét Sótonyi Péter, amit koszorúzás követett.
