Projekt neve: Élvonalbeli technológiák alkalmazása a kórokozók, a környezet és a sertések szűrésére a sertésállományok jobb betegség ellenőrzése érdekében (TechPEPCon ID45)

Projektszáma: ID:45
Felhívás: H2020-ERA-NET Támogatási megállapodás száma 862605 ICRAD
A fertőző állatbetegségek kutatásának nemzetközi koordinációja (ICRAD)

Teljes költségvetés: 1 085 000 €
Az Állatorvostudományi Egyetem költségvetése: 97 000 €
Finanszírozási arány: 100%

Időtartam: 2021. március 1-től 2024. február 29-ig

Partnerintézmények:
Genti Egyetem (UGent)
Varsói Élettudományi Egyetem-SGGW
Állatorvostudományi Egyetem, Budapest (UVMB)
Istituto Zooprofilattico Sperimentale della Lombardia e dell’Emilia Romagna „Bruno Ubertini” (IZSLER)

A projekt honlapja: http://techpepcon.ugent.be

Összefoglaló:
A sertéságazat rendkívül gyorsan fejlődött az elmúlt évtizedekben. Az állatok száma exponenciálisan nőtt mind a telepeken, mind az egyes régiókban. Emellett az előállat-szállítás mértéke is világszerte megnövekedett, továbbá a takarmány-összetevők globalizációja egy teljesen nyitott piachoz vezetett. Mindezen tényezők a fertőző ágensek folyamatos és gyors terjedése révén nagyon veszélyes helyzetet teremtettek.

Mind a járványos, mind az endémiás fertőzések terjedése felgyorsult. A vírusfertőzések elleni világszintű védekezés terén nagyon fontos hiányosságok közé tartozik (1) a betegségek korai stádiumban történő felismerése, (2) a kórokozók és kórokozócsoportok gyors azonosítása és (3) a sertéstartók meggyőzése a megfelelő biológiai biztonság fontosságáról. A múltban ezen problémák megoldása a technikai korlátok miatt nem volt lehetséges.

Az elmúlt években tapasztalt technológiai fejlődés miatt ezek a hiányosságok orvosolhatóak. Újszerű technológiákat fogunk alkalmazni, hogy választ adjunk ezekre a problémákra:

(1) A klinikai tünetek gyors felismerését olyan érzékelőkkel végezzük, amelyek rögzítik a környezeti körülményeket és az állatok fiziológiai állapotát (kereskedelmi forgalomban kapható, Healthy Climate Monitor)

(2) A kórokozók gyors azonosítása az UGent partner által kifejlesztett platform segítségével történik. Egy új mintavevővel mintát veszünk élő és elhullott állatokból, amelyek tisztítása pedig már a helyszínen megtörténik. Az így kapott mintákat Nanopore szekvenáló eszközzel vizsgáljuk. A belső kontrollok és az intelligens szoftverplatform használatával az összes, mintában található vírus akár órákon belül azonosítható és számszerűsíthető (Theuns et al., 2018). A baktériumok és virulenciagének azonosítása is lehetséges, már folyamatban van az antibiotikum-rezisztenciagének kimutatásának optimalizálása. Ez a rendkívül gyors és hatékony diagnosztikai eszköz megváltoztathatja az egész diagnosztikai világot. A vizsgálatok kivitelezéséhez nincs szükség sejtkultúrák, folyadékkultúrák és primer készletek előzetes kiválasztására.

(3) A sertésállományok biológiai biztonsági, járványvédelmi szintjének pontos és megismételhető méréssel történő meghatározására kockázatalapú, kérdőíves pontozási rendszert (Biocheck.UGent) fogunk használni.

Ha mindezeket az új technológiákat összevetjük, képesek lehetünk a betegségek klasszikus háromoldalú modelljének teljes sorát összeállítani: (1) az állati (korai klinikai tünetek felismerése), (2) a kórokozói (gyors azonosítás) és (3) a környezeti paramétereket (biológiai biztonsági intézkedések).

A WP1-ben a kórokozók keringését és a rejtett problémákat egy longitudinális vizsgálat során azonosítjuk ún. „egészséges” státuszú gazdaságokban, a szenzort az új diagnosztikai nanopore szekvenálási platformmal kombinálva. Tudjuk, hogy ezekben a gazdaságokban vírus- és baktériumcirkuláció is előfordul, és az általunk alkalmazott érzékenyebb szenzorral kiderítjük, hogy előzetesen kimutathatóak-e rejtett klinikai tünetek. A biológiai biztonsági ellenőrzéssel kombinálva a külső és belső járványvédelem hatékonysága javítható.

A WP2-ben egy klinikai tünetekben megnyilvánuló, járványszerűen jelentkező megbetegedések során vizsgáljuk meg, az új diagnosztikai nanopore platform segítségével, hogy mely kórokozók fordulnak elő az érintett állatokban. A klinikai tüneteket az új szenzor rögzíti. Az eredmények alapján bizonyos klinikai képeket összekapcsolhatunk a fertőzésben részt vevő egyes kórokozókkal vagy azok csoportjaival. Ez kórokozó-specifikus kezelésekhez és megelőzési eljárásokhoz vezet. A kérdőíves biobiztonsági ellenőrzéssel kombinálva ezeket itt is képesek leszünk növelni a járványvédelem hatékonyságát.

A WP3-ban a WP1 és WP2 új vírusos és bakteriális genotípusait és komplexeit genetikailag tovább jellemezzük. Két új vírusgenotípus állatkísérletben elvégzett mesterséges fertőzése során a klinikai kórkép jellemezhető.

A WP4 keretében az előzőekben megfigyelt vírusos járványok térbeli és időbeli nyomon követése következik, amely a sertéságazat gyors riasztási és biztonsági rendszereként funkcionál majd.

A program teljesen működőképes szolgáltató laboratóriumok létrejöttével zárul, amelyek élvonalbeli technológiát használnak majd a rutin diagnosztikában a sertéstartók támogatására. Az így felhalmozott tudást ezt követően más európai laboratóriumokkal is megosztjuk. A vírusos endémiák és járványok térbeli és időbeli nyomon követését várhatóan nagyra értékelik a sertéstartók, állatorvosok, döntéshozók és gyógyszeripari vállalatok is.