Az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszer-higiéniai Tanszék Élelmiszer-toxikológiai Laboratóriumának szakemberei kutatásokat végeznek az EFOP-3.6.2.-16-2017-00012 azonosítószámú pályázat keretében a különböző peszticidek együttes alkalmazásakor kialakuló változásokra, különös tekintettel a hatóanyagok kiürülés-dinamikájára. A kecskeméti Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának munkatársaival együttműködve tanulmányozzák a Kar automata hőmérsékletszabályozóval, szellőztető- és árnyékoló rendszerrel felszerelt növényházában, hidrokultúrás módszerrel megtermelt paradicsomban az alkalmazott rovar- és gombaölő szerek mennyiségét, illetve azok jelenlétét paradicsomlében az egyedi és együttes alkalmazás során. Vizsgálják továbbá a hatóanyagok megjelenését az aszalt paradicsomban és annak felhasználásával készült ízesített sajtban.
Az élelmiszerbiztonság és a fogyasztó egészségvédelme szempontjából fontos, hogy az alkalmazott növényvédő szerek képesek-e kumulálódni a környezetben, a növények szervezetében, illetve a táplálékláncon keresztül. A peszticid hatóanyagok (és készítmények) egy része csak a növények felületén fejti ki hatását, így azok akár egy alaposabb lemosással, otthoni konyhai előkészítéssel, például vizes lemosás vagy hőkezelési eljárás (mikrohullámú kezelés, blansírozás stb.) eltávolíthatóak a felületről. Ugyanakkor, a fogyasztó egészsége szempontjából veszélyesebbek azok a vegyületek, amelyek a kezelt felületről felszívódnak és a növényben szisztémásan fejtik ki hatásukat, így azok kumulációjával is számolni kell.
Az egyidejűleg alkalmazott növényvédő szerek kölcsönhatásba (interakció) léphetnek egymással, és így egyik vegyület módosítja egy másik anyag felszívódását, megoszlását, metabolizmusát vagy kiválasztását (toxikokinetikai interakció). Így, az adott növényi szervezeten belül, beleértve a termést is, az adott vegyület kinetikája, és szermaradék-szintje jelentősen változhat, azaz a maximálisan megengedhető szintnél (Maximum Residue Limit) nagyobb koncentrációban lehet jelen, ami veszélyeztetheti a fogyasztó egészségét.
A szerek alkalmazását követően az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartása alapvető szempont, hogy a fogyasztóhoz csak biztonságos élelmiszer juthasson el, amelyben a szermaradék az MRL-érték alatt van.
(A fotókat készítette: Tóth Horgosi Péter)
