Bio:
Koleszár Balázs vagyok. Állatorvosi tanulmányaim mellett 2014 óta gyűrűzök madarakat, a vízimadarak, valamint az ökológia és a járványtan összefüggései érdekelnek leginkább. Kardos Gáborral (Debreceni Egyetem) január óta dolgozunk együtt, én fogom a madarakat és gyűjtöm a mintát, ők pedig végzik a tenyésztést tést és a rezisztenciavizsgálatokat. Az eredmények magukért beszélnek: a szeméttelepen táplálkozó, szennyvízbefolyóknál pihenő madarak bélflórájában ijesztő gyakorisággal fordul elő ESBL- és carbapenemáz-termelés, és még sok más rezisztencia-mechanizmus. A sirályok vonulása populációs szinten pedig maga a káosz, inkább egyedi tapasztalatok, kedv és társaságfüggő a mozgásuk, vagyis ideális terjesztői bárhonnan bárhova bárminek.
A legfontosabb tanulság, úgy gondolom, az, hogy nem csak az antibiotikum felhasználást kell szabályozni, hanem az aktív formában ürülő szereket tartalmazó szennyvíz kezelését is, hogy a lokális problémák ne váljanak globálissá.
Előadásának a témája: Az antibiotikum-rezisztencia terjedésének egy kevéssé ismert módja, avagy miért nem mindegy, hova és hogyan engedjük a szennyvizet?
