Default view

Szolgáltatások

Komplex anyagforgalmi és takarmányozási vizsgálatok Tejhasznú szarvasmarha állományokban

A tejtermelő szarvasmarha ágazat gazdaságosságát jelentősen befolyásolja az állomány egészségi állapota, a tartás, takarmányozás hibáira visszavezethető anyagforgalmi zavarok (pl. ketózis, acidózis, hipokalcémia és más hiányállapotok stb.) előfordulási gyakorisága, az egyes kórképek állományon belüli elterjedtsége és súlyossága. Ezek az ún. menedzsment függő zavarok közvetlenül vagy közvetve hátrányosan befolyásolják az életteljesítményt, a termelés színvonalát, a termékminőséget, a szaporodási teljesítményt és az élelmiszerbiztonságot, valamint nagyban csökkenthetik a termelés eredményességét. A károk döntő többségéért a szubklinikai formában fennálló zavarok a felelősek. Állományszintű problémák esetén jól körülhatárolt protokoll mentén a problémák komplex megközelítésére van szükség. Klasszikus állatorvosi módszerekkel a problémák nem szüntethetők meg és nem is előzhetők meg. A szubklinikai anyagforgalmi zavarok állomány-diagnosztikájában évtizedek óta alkalmazott és folyamatosan fejlesztett módszereket integrálja az Állatorvos-tudományi Egyetem Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszéke által folyamatos fejlesztés alatt álló és a gyakorlatban évtizedek óta siketesen alkalmazott „Komplex állomány-egészségügyi, anyagforgalmi ellenőrző vizsgálatok” rendszere.

 

 

A vizsgálatok célja

Anyagforgalmi-takarmányozási ellenőrző vizsgálatok elvégzését gyakran valamely az állomány, vagy állománycsoport jelentős részét érintő akut, vagy krónikus probléma indokolja. Leggyakoribb okok között szerepel a tejmennyiség vagy a tej beltartalom elégtelenségei, a szaporodási zavarok, tőgyegészségügyi zavarok, lábvég-betegségek vagy a megnövekedett selejtezés és kiesések. A problémamegoldás mellett a vizsgálatok másik fontos indoka, amikor megelőző céllal vagy más néven monitoring jelleggel végezzük el a vizsgálatokat. A munka eredményeképpen választ kaphatunk a tartás takarmányozás hibáira visszavezethető szubklinikai és/vagy klinikai formában megnyilvánuló anyagforgalmi zavarok előfordulására, állományon belüli elterjedtségére és az ok-okozati összefüggésekre. Megalapozott javaslatok fogalmazhatók meg a feltárt zavarok megszüntetésére és megelőzésére.

 

A vizsgálatok felépítése

A tejhasznú szarvasmarha állományok anyagforgalmi-takarmányozási vizsgálatainak rendszere több pillérre épül:

  • Telepi adatgyűjtés és elemzés;
  • Telepszemle, helyszíni vizsgálatok;
  • Mintavétel, laboratóriumi vizsgálatok;
  • Helyszíni konzultáció, értékelés, javaslattétel;
  • Ellenőrző vizsgálatok beütemezése.

 

Adatgyűjtés és elemzés

A problémafelvetés nem mindig jelenti az elsődleges probléma pontos körülhatárolását. Utóbbihoz az állományra vonatkozó adatok elemzése által juthatunk el. Az állomány összetételre és változásaira, termelésre, termékminőségre, szaporodási teljesítményre, állategészségügyi helyzetre, takarmányozásra, telepirányításra vonatkozó adatok gyűjtésével meghatározhatjuk az állományt leginkább érintő problémák körét. Az adatgyűjtéshez és elemzéshez jó segítséget nyújtanak a Magyarországon elterjedt számítógépes telepirányító szoftverek (pl. Riska), de számos információ (pl. takarmányozási adatok) egyéb forrásból érthető el. A probléma-meghatározás során prioritási sort állítunk fel. Megfogalmazzuk az elérendő célokat és meghatározzuk az elvégzendő vizsgálatok körét és módszereit.

 

Telepszemle, helyszíni vizsgálatok

A telepszemle (farmvizit) során igyekszünk minél több információt és tapasztalatot szerezni az állományról. Helyszíni vizsgálatokat végzünk, amelyek magukban foglalják klinikai jellegű vizsgálatok elvégzését (ellés és involúció szövődményei, a lábvég és tőgy megbetegedései stb.), a kondíció, a bélsár konzisztencia, bendőteltség vizsgálatát. Vizsgáljuk az állatok viselkedését, takarmányfogyasztását és a kérődzést. A takarmányadag (takarmánykeverék, TMR) a tömegtakarmányok, takarmányalkotók és az ivóvíz minőségét érzékszervi, fizikai vizsgálatnak vetjük alá. Ellenőrizzük a munkaszervezéssel, az állatok elhelyezésével, tartásával, csoportosításával, a bánásmóddal, a takarmányozás technikájával, technológiájával és stratégiájával kapcsolatos körülményeket.

 

Mintavétel, laboratóriumi vizsgálatok

Az előzetesen meghatározott vizsgálati kör és módszer függvényében biológiai mintákat veszünk helyszíni, vagy laboratóriumi körülmények között elvégzett klinikai-kémiai vizsgálatok céljára.

 

Kiemelten vizsgált termelési-élettani szakaszok:

  • Várható ellés előtt 1-2 héttel lévő ún. előkészítős tehenek
  • Ellés után 1-7 nappal lévő frissen ellett tehenek
  • A termelésbe lendülés és involúció időszakában lévő 7-30 napja ellett állatok.                   (egyszer- és többször ellettek)
  • A laktációs csúcstermelés időszakában lévő, megközelítően 100 napja ellett tehenek

 

Vizsgálhatjuk még a laktáció közepén és végén levő, vagy szárazonállás időszakát teljesítő állatokat ill. a tenyészüszőket. Mindig klinikailag egészséges, a megadott paramétereknek megfelelően de véletlenszerűen kiválasztott állatokat mintázunk a reggeli etetés utáni 3-5. órában.

 

A biológiai minták gyűjtése (vér-, vizelet-, bendőfolyadék-, festenyzett fedőszőr-minták stb.) az előre kijelölt vizsgált csoportok létszámának 5-10%-ára kiterjedően, standardizált körülmények között és módszerekkel történik.

A vérmintákat a v. jugularisból, vagy a v. subcutanea abdominis-ból, nagy lumenű vérvételi tű segítségével, 0,05 ml heparint, vagy Na-szulfitot tartalmazó kémcsövekbe vesszük. A vizeletmintákat hólyagkatéterrel, a bendőfolyadékot Dirksen-féle bendőszonda segítségével gyűjtjük. A pigmentált fedőszőr mintákat a mellkas oldaláról nyírjuk. A biológiai mintákat a helyszínen azonnal vizsgáljuk, vagy 1-4 °C-on hűtve szállítjuk a laboratóriumba.  A mintavételekre a reggeli etetést követő 3-5 órában kerül sor. Az anyagforgalmi laboratóriumi vizsgálatoknál a tejelő tehenekre vonatkoztatott élettani értéktartományok számos metabolikus paraméter tekintetében erre az időintervallumra jellemzők és gyorsan változnak. A meghatározásokat minden esetben egyedi mintákból végezzük, a csoporttársak mintáinak elegyítése („poolozott” minták) jelentős vizsgálati költségmegtakarítással járna ugyan, szakmailag azonban több okon elfogadhatatlan (lásd alább).

 

A részletes laboratóriumi vizsgálatok során:

Az energiaforgalmat (szénhidrát és zsírforgalom) a vér béta-hidroxi-butirá (BHB), a vérplazma glükóz és szabadzsírsav (FFA) koncentrációjának meghatározásával ellenőrizzük. Indokolt esetben meghatározzuk továbbá a triglicerid és koleszterin koncentrációt is. A szubklinikai zsírmobilizációs betegség megállapítása céljából meghatározzuk a vérplazma aszparaginsav-transzamináz (AST) enzimaktivitási értékét is.

A bendőben oldódó fehérje ellátottságot a vérplazma és vizeletminták karbamid koncentrációjának ellenőrzésével ellenőrizzük.

A sav-bázis anyagcserét a vizeletminták és pH értékének és nettó sav-bázis ürítés (NSBÜ) koncentrációjának mérésével monitorozzuk vagy a bendőtartalom minták pH értékét mérjük.

A makroelem ellátottságot a vérplazma  és vizeletminták összes és ionizált Ca, anorganikus P, Mg, valamint a vizeletminták Na és K koncentrációjának meghatározásával ellenőrizzük.

A nyomelem-ellátottságot az idikációtól függően minden állatban a vérplazma Cu, Zn, egyes csoportokban a teljes vér Se és Mn tartalmának illetve a pigmentált fedőszőr minták Cu, Zn és Mn koncentrációjának meghatározásával tudjuk vizsgálni. A felsoroltakon kívül indokolt esetben meg tudjuk határozni a biológiai minták Fe, Co és mérgező nehézfém koncentrációit is. A karotin ellátottságra a vérplazma összkarotin koncentrációjának mérésével következtetünk.

 

Eredmények, következtetések

A vizsgálatok eredményeinek megfelelő értelmezése és értékelése olyan eszköz a szakember kezében, mely stratégiai döntéshozatal alapját képezi. A megfelelő vizsgálati protokoll révén megalapozott eredmények lehetővé teszik a helyes következtetések levonását. Az egyedi minták eredményeinek elemzése révén megállapítjuk az állományban előforduló szubklinikai anyagforgalmi zavarokat, azok előfordulási gyakoriságát és súlyosságát valamint az előfordulási gyakoriság változásainak állományon belüli dinamikáját.

Az előfordulási gyakoriság és a metabolikus zavar súlyosságának megállapítása érdekében kulcsfontosságú az egyedi vizsgálati eredmények valamint a belőlük számított átlag és szórásértékek együttes ismerete. A csoportszinten elegyített (poolozott) minták elemzése nem teszi lehetővé az előfordulási gyakoriság megismerését, ill. nagy a veszélye, hogy egyedi kiugró értékek miatt hibás következtetést vonunk le. A laboratóriumi eredmények, helyszíni tapasztalatok, klinikai vizsgálatok és az adatgyűjtés együttes figyelembe vételével a feltárt zavarok okai felderíthetők, megszüntetésükre és megelőzésükre megalapozott javaslatok fogalmazhatók meg. Az eredmények értékelése és a javaslatok megfogalmazása helyszíni interaktív konzultáció alkalmával történik, mely lehetőséget ad az állományra adaptált megoldási lehetőségek megvitatására.

Az egyre élesebbé váló piaci verseny megkívánja a belső tartalékok feltárását. A tartás takarmányozás hibáira visszavezethető ún. menedzsment függő betegségek nagy gyakorisággal terhelik a hazai tejhasznú tehenészetek állományit, jelentősen rontják az állomány teljesítményét és az eredményességet. Az anyagforgalmi zavarok korai felismerése, megszüntetése és megelőzése alapvető érdeke a gazdaságoknak. A komplex anyagforgalmi-takarmányozási ellenőrző vizsgálatok költsége bőségesen megtérül a várható gazdasági előnyök révén.

 

Egyéb vonatkozások

A vizsgálatok végrehajtásába bekapcsolódhatnak az ÁTE garduális és posztgraduális képzéseiben résztvevő hallgatók, három-négy fő egyidejűleg.

 

Budapest, 2017. február 3.

                                                                       Dr. habil Könyves László PhD, Dip. ECBHM

egyetemi docens, tanszékvezető

 

Visszajelzés: Elégedettségi_kérdőív

Anyagforgalmi vizsgálatok díjtételei

 

 

Egy alkalommal egy telepen:

  • 30 vér- és vizeletmintáig a fent jelzett paraméterek meghatározásával 200 000.- Ft + ÁFA

  • 31-60 vér- és vizeletminta esetében 350 000.- Ft + ÁFA

 

  • 61-90 vér- és vizeletminta esetében 450 000.- Ft + ÁFA

 

A pigmentált szőrminták nyomelem-tartalmának meghatározása nem képezi részét az alap anyagcsere-profil vizsgálatnak. Minden esetben mintánként és elemenként 3000.- Ft + ÁFA díj felszámításával történik a vizsgálat.

 

A bendőfolyadék minták pH, ammónia és illózsírsav meghatározása nem képezi részét az alap anyagcsere-profil vizsgálatnak. Minden esetben mintánként 6000.- Ft + ÁFA díj felszámításával történik a vizsgálat.

 

Budapest, 2017. február 3.

 

SERTÉS ANYAGCSERE PROFIL MONITORING VIZSGÁLATOK VÉGZÉSÉRE

 

A vizsgálat célja a takarmányozással és a tartással összefüggő, az egészsé­gi állapotot, a szaporodást és a termelést károsan befolyáso­ló szub­kli­ni­kai, és/vagy klinikai tünetekben is megnyilvá­nuló anyagfor­galmi zavarok vagy hiányállapotok  állo­mányon belüli elterjedtségének meg­ál­lapítása.. Az anyagforgalmi zavarok korai felismerése, megszüntetése és megelőzése alapvető érdeke a gazdaságoknak.

A vizsgálatok végrehajtása jól integrálható a graduális állatorvos képzés kereteibe.

 

Mintavételek és a minták szállításának rendje

A hely­szí­ni ki­szál­lás alkal­má­val vérmintákat  veszünk anyag­forgalmi vizsgá­lat cél­jából vég­zett labora­tó­ri­umi vizs­­gálatra. A biológiai mintákat a vizsgált célcsoportnak megfelelően külön­böző é­let­­tani (nevelési, hízlalási) szakaszba tartozó állatcsoportok­ból, csoportonként 10-10 szúrópró­ba­szerűen választott kli­ni­ka­ilag egész­séges, illetve a vizsgálat céljától függően klinikai tüneteket mutató állatokból vesszük a reggeli etetés utáni 2-3. órában. Önetetős technológia esetén a mintavétel a délelőtti órákban történik.

A vérmintákat a v. cava cranialis-ból G 20-as 15-20 cm hosszú vérvételi tű segítségével, 0,05 ml heparint, vagy Na-szulfitot tartalmazó kémcsövekbe vesszük. A vérmintákat 1-4 °C-on hűtve szállítjuk a laboratóriumba. A meghatározásokat minden esetben egyedi mintákból végezzük.

 

Laboratóriumi vizsgálatok

  1. A hematológiai állapotot paraméterei közül rutinszerűen a vérminták hemoglobin tartalmát vizsgáljuk.

Szükség esetén mennyiségi és minőségi vérkép vizsgálatot végzünk.

  1. Az energiaforgalmat (szénhidrát és zsíranyagcsere) a vérplazma-minták glükóz és  triglicerid, valamint szabadzsírsav (NEFA) koncentrációjának meghatá­ro­zásával ellenőrizzük.
  2. Máj egészségi állapotát a vérplazma-minták albumin koncentrációjának és az AST aktivitási értékének meghatározásával vizsgáljuk.
  3. A fehérje ellátottságot a vérplazma összfehérje koncentrációjának meghatározásával ellenőrizzük.
  4. A makroelem ellátottságot a vérplazma-minták össz Ca-, anorganikus P-, Mg-, Na- és K- koncentrációjának meghatározásával monitorozzuk.
  5. A nyomelem-ellátottságot a vérplazma Fe, Cu-, Zn-, Se és Mn kontrációjának meghatározásával állapítjuk meg.
  6. Indokolt pl. mérgezés, vagy nehézfém terhelés gyanúja esetén megvizsgáljuk a vérplazma Pb, As és Cd tartalmát.

Eredményközlés a mintavételeket követő 7 napon belül elektronikus úton.

 

A vérvizsgálatok díja alkalmanként legalább 10 és legfeljebb 30 mintáig 5000 Ft + Áfa azaz ötezer forint + Áfa. Mennyiségi és minőségi  vérkép  és/vagy toxikus nyomelem meghatározás díja mindkét esetben 1000 Ft + Áfa mintánként.

 

A vizsgálatok díja az oktatási célkitűzéseket szem előtt tartva az önköltség szintjén került meghatározásra.

 

Budapest, 2016. február 2.                                    Dr. Könyves László

 

 

Mikrobiológia vizsgálatok díja

I. Tej Staphylococcus aureus szűrővizsgálat:
400 Ft + ÁFA
II. Tej Prototheca zopfii szűrővizsgálat:
400 Ft + ÁFA
III. Tej Staphylococcus aureus és Prototheca zopfii szűrővizsgálat:
550 Ft + ÁFA
IV. Tej általános mikrobiológiai vizsgálat (S. aureus és P. zopfii is benne van):
650 Ft + ÁFA
IV. Rezisztencia vizsgálat (mikrobiológiai vizsgálattal együtt):
Mindösszesen: 1200 Ft + ÁFA
V. Tamponminták, környezeti minták (pl. tőgytörlő kendő) mikrobiológiai
vizsgálata
800 Ft + ÁFA
VI. Vízminták mikrobiológiai vizsgálata
800 Ft + ÁFA

 

Budapest, 2018. január 5.                                             Dr. Kovács Péter