(1) 478 4225
(1) 478 4224
Sótonyi Péter
1078 Budapest István u. 2.
1400 Budapest Pf. 2
E épület I. emelet 101-102.
Az egység története
Az anatómia oktatása egyidős intézményünkkel. Az alapító TOLNAY Sándor és közvetlen utódai nem önálló tantárgyként oktatták a bonctant, hanem előadásaikba beleszőve informálták hallgatóságukat az alapszintű anatómiai ismeretekről. HOFFNER József tanárunk előadásainak sorában már külön órákon szerepelt a bonctan. Az igazi fordulat 1851-ben következett be, amikor létrehozták iskolánk első önálló tanszékét, a Boncztani Tanszéket SZABÓ Alajos irányítása alatt. Szabó előadásaiban a leíró anatómia, az egyszerűbb szövettani ismeretek és az élettan elemei keveredtek.
Az igazi áttörést a bonctan oktatásában utóda, NÁDASKAY Béla jelentette. Nádaskay demonstratív előadásokat tartott, művészi tehetsége és preparátori ügyessége révén nemcsak az anatómiai múzeum készítményeinek a számát gyarapította, hanem az előadásokon, illetve a gyakorlatokon bemutatott preparátumai és faliképei révén a tananyag elsajátítását is megkönnyítette. 1909-ben ZIMMERMANN Ágoston vette át a tanszék vezetését, aki az összehasonlító és a funkcionális anatómia művelője volt. Tudományos munkáiban és előadásai során mindig hangsúlyosan kiemelte a komparatív elemeket. Zimmermannt KOVÁCS Gyula követte a tanszék élén. Érdeklődési területe a röntgenanatómia volt, munkásságával ennek a szakterületnek az alapjait vetette meg. Utódai közül FEHÉR György (1967-1987) a házimadarak anatómiájával és fejlődéstanával, HAJÓS Ferenc (1987-2001) pedig a neuroanatómiával és a neurohisztológiával foglalkozott. 2001-ben SÓTONYI Péter vette át a tanszék irányítását, aki nemzetközileg is elismert oktató programok, CD-k és videók készítésével új alapokra helyezte az állatorvosi anatómia oktatását.
A szövettan oktatásának feladatát 1872 és 1948 között az Élettani Tanszék látta el. 1948 után a tantárgy előadói gyakran cserélődtek (KOVÁCS Gyula, ZALÁN Géza GUOTH János), egészen 1957-ig, amikor GUZSAL Ernő kapott megbízást a szövettan oktatására. Személyében a nephrohistologia és a madárszövettan nemzetközileg elismert kutatóját tisztelhetjük. Halála után TURY Ernő vette át a tantárgy oktatását, őt 1974-től KÓTAI István követte.
A tanszék oktatási óráinak száma a legmagasabb karunkon. Oktatóink és kutatóink részt vesznek a magyar, a német és az angol nyelvű állatorvos-képzésben, valamint a biológusok BSC és MSC képzésében is. A tanszék által oktatott tantárgyak széles skáláját (anatómia, tájanatómia, szövettan, biológia) az intézet által meghirdetett 12 fakultatív tárgy is gazdagítja, színesíti. A meghirdetett fakultációk leíró anatómiai, klinikai anatómiai, összehasonlító anatómiai, fejlődéstani, szövettani, hisztotechnikai és állatorvos-történeti témaköröket ölelnek fel.
A tanszék munkatársainak tudományos tevékenysége a neuroanatómia és a neurohisztológia témaköreire épül, kutatómunkájuk során elsősorban a központi idegrendszer egyes területeinek immunhisztokémiai feltérképezésével foglalkoznak. Jelentősek azok a kutatások is, amelyek a modern orvosi képalkotó eljárások (CT, MR) anatómiai aspektusait vizsgálják. Az utóbbi években több állatorvos-történeti publikáció is születetett intézetünkben. A szerteágazó tudományos tevékenységet a tanszékről kikerülő nagyszámú szakdolgozat és diákköri munka is tanúsítja.