Folyamatban levő kutatások
1. Hüllők egyes megbetegedéseinek vizsgálata
Témavezető: Prof. Dr. Gál János DSc.
Alprogram vezető: Dr. Ziszisz Árisz, PhD hallgató, klinikus állatorvos
A kutatás rövid összefoglalása: Az egzotikus hüllők tartása, gondozása egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ennek megfelelően évről-évre egyre több faj kerül be a terráriumokba. Az új fajok kihívás elé állítják a terraristákat. Egyrészt, a szabad élőhelyekről származó egyedek számos új kórokozót hozhatnak be és ezek elhullást idézhetnek elő, másrészt a tartási és etetési hibák vezethetnek elhullásokhoz.
Az ilyen, diagnosztikai boncolásra került hüllők kórtani, kiegészítő (szövettani, immunhisztokémiai, bakteriológiai, virológiai és parazitológiai) vizsgálata történik. Az újonnan felismert kórokozók, nem fertőző eredetű megbetegedéseknél pedig a kórlefolyás mechanizmusa kerül publikálásra, segítve ezzel a klinikai munkát.
További résztvevők:
- Dr. Csatári Dóra PhD hallgató, klinikus állatorvos
- Dr. Nógrádi Anna PhD, egyetemi adjunktus
- Dr. Papp Antal, klinikus állatorvos
- Dr. Kanyorszky Tünde, klinikus állatorvos
Finanszírozás: Nem pályázati
2. Az észak-adriai szigetvilág gerinces-faunisztikai és inváziós-biológiai vizsgálata
Témavezető: Dr. Tóth Tamás PhD., egyetemi adjunktus
A kutatás rövid összefoglalása: Az észak-adriai szigetek és ezen belül is a Cres-Lošinj-szigetcsoport gerinces-faunisztikai alapkutatásai a mai napig is csak részben készültek el, mivel a 36 sziget túlnyomó többsége lakatlan, így ezek elérése nehézségekbe ütközik. 2002-ben kezdődött el a szigetcsoporton élő kétéltűek és hüllők felmérése, amely eddig több mint egy tucat, a tudományra új előfordulást eredményezett, amely adatokat számos angol és német nyelvű közleményben nyilvánosságra is hoztunk.
Terveink szerint a jövőben a herpetofaunisztikai kutatások folytatása mellett adatgyűjtésünket kiterjesztjük a térségben élő madarak és emlősök, valamint esetleg az édesvízi halak előfordulásainak vizsgálatára is. Emellett külön közleményben tervezzük bemutatni a szigetek két meghatározó gyíkfajának (Podarcis melisellensis és a Podarcis siculus) populációs szinten is rendkívül variábilis színezeti és mintázati változékonyságát, valamint a Cres sziget déli részén általunk felfedezett idegenhonos, inváziós hegyesfejű gyík (Dalmatolacerta oxycephala) terjeszkedésének dinamikáját és irányát.
További résztvevők:
- Dr. Marosán Miklós PhD., habil, egyetemi docens
- Prof. Dr. Gál János DSc., egyetemi tanár
Finanszírozás: nem pályázati
3. Gerinces fajok történeti zoológiai kutatása
Témavezető: Dr. Tóth Tamás PhD., egyetemi adjunktus
A kutatás rövid összefoglalása: Mivel a múlt ismerete nélkül a jelen eseményei nem értelmezhetőek és a jövő folyamatai nem modellezhetőek, ezért hangsúlyosnak érezzük, hogy a Kárpát-medence minél több fajának történeti adatokon nyugvó zoológiai feldolgozása is elkészüljön, ahogy ezt már az aranysakál, az itt őshonos keselyűfajok, vagy a pannongyík esetében már meg is tettük. Adatgyűjtésünk során a régebbi szakirodalmi adatok felkutatása mellett, a különböző magán- és közgyűjteményekben fellelhető preparátumokhoz köthető információkat, valamint a fényképes igazolásokat és személyes beszámolókat is figyelembe vesszük, értékeljük és feldolgozzuk.
A továbbiakban tervbe vettük a barátfóka adriai előfordulásának, a hazai étkezési célú békaexport történetének, a magyarországi nyérc-előfordulásoknak, valamint a kóbor kutyák és macskák hazai állományszabályozási kísérleteinek történeti feldolgozását is. A távolabbi jövőben felmerült a barnamedve és a szürke farkas kárpát-medencei történetének és adatainak a kutatása is.
További résztvevők:
- Dr. Marosán Miklós PhD., habil, egyetemi docens
- Prof. Dr. Gál János DSc., egyetemi tanár
Finanszírozás: nem pályázati
4. A vadkárok vizsgálata vadászati, agrárgazdasági és jogi szempontokból
Témavezető: Dr. Marosán Miklós PhD., habil, egyetemi docens
A kutatás rövid összefoglalása: A kutatás során vizsgáljuk a különböző növényállományok regenerációs képességét az eltérő károsítások függvényében. Elsősorban a károsítás arányát korreláltatjuk a terméskiesés mértékével. Szakmai javaslatokat teszünk a vadkárbecslési módszerek pontosítására. Vizsgáljuk és értékeljük a jelenlegi vadkár érvényesítéssel kapcsolatos eljárásokat, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból.
További résztvevők: Abaúji Norbert, tanszéki mérnök
Finanszírozás: Nem pályázati
5. Molekuláris ivarmarkerek de novo fejlesztése kétéltű- és hüllő fajokban
Témavezető: Dr. Kövér Szilvia (Molekuláris Ökológiai Kutatócsoport, Ökológiai Tanszék )
Résztvevők: Balogh Emese PhD hallgató (Molekuláris Ökológiai Kutatócsoport, Ökológiai Tanszék) Dr. Szabó Krisztián (Molekuláris Ökológiai Kutatócsoport, Ökológiai Tanszék) Dr. Vili Nóra (Molekuláris Ökológiai Kutatócsoport, Ökológiai Tanszék) Dr. Bókony Veronika (ATK NÖVI; ÁODI) Dr. Gál János (Egzotikusállat-és Vadegészségügyi Tanszék) Dr. Ziszisz Árisz (Egzotikusállat-és Vadegészségügyi Tanszék)
A kutatás rövid összefoglalása:
A projekt keretén belül célunk a molekuláris ivarmeghatározást lehetővé tevő markerkészlet de novo fejlesztése genomikai és molekuláris technikák (RAD-Seq) alkalmazásáva. Olyan genetikai ivarmeghatározású hüllő- és kétéltűfajokban, amelyekben még egyáltalán nem ismertek ilyen markerek (pl. Pyxicephalus adspersus és Theloderma sp. kétéltűek,
bizonyos, eddig nem vizsgált Tiliqua sp. fajok, valamint Morelia sp.,Uromastyx sp. hüllő fajok esetében).
Azokban a hüllőfajokban, ahol már rendelkezésre állnak qPCR technikával alkalmazható markerek, de a RAD-Seq adatok alapján kifejlesztett, konvencionális PCR-rel is használható ivarmarkerek olcsóbb és egyszerűbben kivitelezhető alternatívát jelenthetnek (pl. Varanidae, Agamidae és bizonyos Scincidae fajok).
Finanszírozás: Állatorvostudományi Egyetem Keretösszeg : 3 500 000Ft