Folyamatban levő kutatások
- Mézelő méhek egyes megbetegedéseinek vizsgálata:
Témavezető: Prof. Dr. Gál János DSc., tanszékvezető, egyetemi tanár
A kutatás rövid összefoglalása: A házi méh, mint a nappal aktív polinatorok egy fontos fajcsoportja, igen fontos szereppel bír a zárvatermő virágos növények beporzásában. A kolónia egészségi állapota nagy szereppel bír.
A vizsgálatainkban a méhcsaládok egészségi állapotát befolyásoló tényezőket, elsősorban élő kóroki tényezőket monitorozzuk.
További résztvevők: Halász Gábor, tanszéki mérnök
Finanszírozás: Nem pályázati forrás
2. Fácán nevelés állategészségügyi kérdéseinek vizsgálata:
Témavezető: Prof. Dr. Gál János DSc., tanszékvezető, egyetemi tanár
A kutatás rövid összefoglalása: A fácán a hazai vadgazdálkodásunk jelentős szereplője. Éves szinten több százezer madarat nevelnek fel intenzív-félintenzív körülmények között vadgazdálkodási egységeink. Az elő-, majd az utónevelés, de a törzsállomány tartás, a keltetés is számos állategészségügyi kihívást jelent a szakmai szereplőknek.
A munka során elhullott fácánok tetemeinek diagnosztikai, kiegészítő bakteriológia, virológiai és parazitológiai vizsgálatával gyűjtünk adatokat az egyes korosztályokat érintő kórképekről. A munka során több, hazánkban új megbetegedés is bemutatásra került már, de új vírustörzseket is megfigyeltünk.
További résztvevők: Dr. Ziszisz Árisz PhD hallgató, klinikus állatorvos
Finanszírozás: Nem pályázati forrás
3. Észak-Afrika és a Közel-Kelet arachnofaunisztikai vizsgálata:
Témavezető: Prof. Dr. Gál János DSc.
A kutatás rövid összefoglalása: Észak-Afrikában, elsősorban Marokkóban a múlt század közepe táján, francia és spanyol kutatók tollából számos faunisztikai jellegű munka látott napvilágot. Azt követően is jelentek meg közlemények, de a terület kutatási lehetőségei még tartogatnak kiaknázásra lehetőséget adó területeket. 2012-2013-ban az ország óceánparti sávját, Tangertől, Agadírig alaposan felmértük. Ennek nyomán az Arachnológiai Világ konferencián beszámoló is készült, de számos, a régióra új fajt írtunk le. A tudomány számára egy új fajt, a Loureedia maroccana írtunk le, de egy újabb, eleddig ismeretlen bikapókfaj leírásán is dolgozunk a régióból.
Munkánk alapvetően az arachno-faunisztikai felmérések módszertanán alapul és ennek megfelelően történik a felmérés. A fajok meghatározásában a klasszikus makro- és mikromorfológiai jegyek vizsgálata mellett genetikai vizsgálatokat is végzünk.
További résztvevők: Kovács Gábor
Finanszírozás: Nem pályázati, magán erőforrások
4. Hüllők egyes megbetegedéseinek vizsgálata
Témavezető: Prof. Dr. Gál János DSc.
Alprogram vezető: Dr. Ziszisz Árisz, PhD hallgató, klinikus állatorvos
A kutatás rövid összefoglalása: Az egzotikus hüllők tartása, gondozása egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ennek megfelelően évről-évre egyre több faj kerül be a terráriumokba. Az új fajok kihívás elé állítják a terraristákat. Egyrészt, a szabad élőhelyekről származó egyedek számos új kórokozót hozhatnak be és ezek elhullást idézhetnek elő, másrészt a tartási és etetési hibák vezethetnek elhullásokhoz.
Az ilyen, diagnosztikai boncolásra került hüllők kórtani, kiegészítő (szövettani, immunhisztokémiai, bakteriológiai, virológiai és parazitológiai) vizsgálata történik. Az újonnan felismert kórokozók, nem fertőző eredetű megbetegedéseknél pedig a kórlefolyás mechanizmusa kerül publikálásra, segítve ezzel a klinikai munkát.
További résztvevők:
- Dr. Csatári Dóra PhD hallgató, klinikus állatorvos
- Dr. Nógrádi Anna PhD, egyetemi adjunktus
- Dr. Papp Antal, klinikus állatorvos
- Dr. Kanyorszky Tünde, klinikus állatorvos
Finanszírozás: Nem pályázati
5. Az észak-adriai szigetvilág gerinces-faunisztikai és inváziós-biológiai vizsgálata
Témavezető: Dr. Tóth Tamás PhD., egyetemi adjunktus
A kutatás rövid összefoglalása: Az észak-adriai szigetek és ezen belül is a Cres-Lošinj-szigetcsoport gerinces-faunisztikai alapkutatásai a mai napig is csak részben készültek el, mivel a 36 sziget túlnyomó többsége lakatlan, így ezek elérése nehézségekbe ütközik. 2002-ben kezdődött el a szigetcsoporton élő kétéltűek és hüllők felmérése, amely eddig több mint egy tucat, a tudományra új előfordulást eredményezett, amely adatokat számos angol és német nyelvű közleményben nyilvánosságra is hoztunk.
Terveink szerint a jövőben a herpetofaunisztikai kutatások folytatása mellett adatgyűjtésünket kiterjesztjük a térségben élő madarak és emlősök, valamint esetleg az édesvízi halak előfordulásainak vizsgálatára is. Emellett külön közleményben tervezzük bemutatni a szigetek két meghatározó gyíkfajának (Podarcis melisellensis és a Podarcis siculus) populációs szinten is rendkívül variábilis színezeti és mintázati változékonyságát, valamint a Cres sziget déli részén általunk felfedezett idegenhonos, inváziós hegyesfejű gyík (Dalmatolacerta oxycephala) terjeszkedésének dinamikáját és irányát.
További résztvevők:
- Dr. Marosán Miklós PhD., habil, egyetemi docens
- Prof. Dr. Gál János DSc., egyetemi tanár
Finanszírozás: nem pályázati
6. Gerinces fajok történeti zoológiai kutatása
Témavezető: Dr. Tóth Tamás PhD., egyetemi adjunktus
A kutatás rövid összefoglalása: Mivel a múlt ismerete nélkül a jelen eseményei nem értelmezhetőek és a jövő folyamatai nem modellezhetőek, ezért hangsúlyosnak érezzük, hogy a Kárpát-medence minél több fajának történeti adatokon nyugvó zoológiai feldolgozása is elkészüljön, ahogy ezt már az aranysakál, az itt őshonos keselyűfajok, vagy a pannongyík esetében már meg is tettük. Adatgyűjtésünk során a régebbi szakirodalmi adatok felkutatása mellett, a különböző magán- és közgyűjteményekben fellelhető preparátumokhoz köthető információkat, valamint a fényképes igazolásokat és személyes beszámolókat is figyelembe vesszük, értékeljük és feldolgozzuk.
A továbbiakban tervbe vettük a barátfóka adriai előfordulásának, a hazai étkezési célú békaexport történetének, a magyarországi nyérc-előfordulásoknak, valamint a kóbor kutyák és macskák hazai állományszabályozási kísérleteinek történeti feldolgozását is. A távolabbi jövőben felmerült a barnamedve és a szürke farkas kárpát-medencei történetének és adatainak a kutatása is.
További résztvevők:
- Dr. Marosán Miklós PhD., habil, egyetemi docens
- Prof. Dr. Gál János DSc., egyetemi tanár
Finanszírozás: nem pályázati
7. Tudománytörténeti kutatások
Témavezető: Dr. Tóth Tamás PhD., egyetemi adjunktus
A kutatás rövid összefoglalása: A tudománytörténeti kutatások kissé elhanyagolt, de annál inkább fontos területei a zoológiának, amely témában korábban több hazai herpetológiai irányultságú publikációt is nyilvánosságra hoztunk.
A továbbiakban tervezzük egy a hazai herpetológia és terrarisztika történetét összefoglaló munka összeállítását, illetve szeretnénk befejezni és nyilvánosságra hozni a magyarországi nádifarkas-vita történetét, valamint a hazai heraldikai jelképek herpetológiai vonatkozásainak feldolgozását is.
További résztvevők:
- Dr. Marosán Miklós PhD., habil, egyetemi docens
- Prof. Dr. Gál János DSc., egyetemi tanár
Finanszírozás: nem pályázati
8. A vadkárok vizsgálata vadászati, agrárgazdasági és jogi szempontokból
Témavezető: Dr. Marosán Miklós PhD., habil, egyetemi docens
A kutatás rövid összefoglalása: A kutatás során vizsgáljuk a különböző növényállományok regenerációs képességét az eltérő károsítások függvényében. Elsősorban a károsítás arányát korreláltatjuk a terméskiesés mértékével. Szakmai javaslatokat teszünk a vadkárbecslési módszerek pontosítására. Vizsgáljuk és értékeljük a jelenlegi vadkár érvényesítéssel kapcsolatos eljárásokat, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból.
További résztvevők: Abaúji Norbert, tanszéki mérnök
Finanszírozás: Nem pályázati
9. Édesvízi halak egyes megbetegedéseinek (skorbut és helminthosisai) vizsgálata
Témavezető: Dr. Baska Ferenc PhD, habil, egyetemi docens
A kutatás rövid összefoglalása: A csontoshalak egyik leggyakoribb anyagforgalmi megbetegedése az L-aszkorbinsav hiányból adódó skorbut, amely krónikus megbetegedésekhez (anaemia, csontosodási zavarok stb.) vezet. Gyakori következményei másodlagos megbetegedések (saprolegniosis, CYTOPHAGACEA baktériumok okozta másodlagos fertőződések). Mind a félintenzíven és intenzíven tartott haszonhalakban, mind a nagyértékű állatkerti- és díszhalakban általánosan előfordul a szubklinikai és klinikai skorbut, amelynek kutatása az utóbbi időszakban az érdeklődés fókuszába került.
A cél a megelőzés és a gyógykezelés lehetőségeinek (oki- és kiegészítő terápia) kidolgozása.
További résztvevők:
- Dr. Vincze Zoltán, klinikus állatorvos
- Dr. Hoitsy Márton PhD, klinikus állatorvos
Finanszírozás: Nem pályázati
10. Állatkerti állatok egyes betegségeinek vizsgálata
Témavezető: Prof. Dr. Gál János DSc. egyetemi tanár
Alprogram vezető: Dr. Sós Endre PhD, klinikus állatorvos, állatkerti főállatorvos
A kutatás rövid összefoglalása: Az állatkertekben igen nagy fajszámban, sokszor a kihalás szélére sodródott, veszélyeztetett állatfajokat is tartanak és gondoznak. Ezekben számos, sokszor a tudomány és a klinikai gyakorlat számára még nem teljesen feltárt hátterű, kóroktanú, esetleg patogenezisű megbetegedés okozhat elhullást.
Az ilyen diagnosztikai boncolásra került állatkerti állatok kórtani, kiegészítő (szövettani, immunhisztokémiai, bakteriológiai, virológiai és parazitológiai) vizsgálata is megtörténik. Az újonnan felismert kórokozók, nem fertőző eredetű megbetegedéseknél pedig a kórlefolyás mechanizmusa kerül publikálásra, segítve ezzel a mindennapi klinikai munkát, az egyes fajok védelmi programjait.
További résztvevők:
- Dr. Koroknai Viktória PhD, állatkerti állatorvos
Finanszírozás: Nem pályázati