Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Klinikák Haszonállat-gyógyászati klinika Szolgáltatások MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport

MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport
SZENCI OTTÓ, PhD, DSc, Dipl. ECBHM
2225 Üllő – Dóra major
Tel: (06) 29-521-301
Fax: (06) 29-521-383
E-mail: szenci.otto[PUT_AT_HERE]univet.hu

A 2017. ÉVI TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ

I. fejezet (A kutatóhely fő feladatai 2017-ben)

I/a Öt éves kutatási terv rövid összefoglalása:

Pályázatunk fő célja az újabb diagnosztikai és jóllétet jelző módszerek kidolgozása a szarvasmarha- és lógyógyászat számára.

Szarvasmarha peripartális időszakának folyamatos vizsgálata holstein-fríz tejelő szarvasmarha-állományokban a vegetatív idegrendszeri- és bendőműködés, kortizol-koncentrációk és a viselkedés leírásával. Az ellés körüli időszakban, ill. a tartósan magas környezeti hőmérséklet mellett az állatok stressz-érzékenységét, stressz-tűrőképességét, a stressz-hormonok, ill. fehérjék, valamint a bendőműködés változásait kívánjuk értékelni. A lovak teljesítményvizsgálatának hazai kidolgozásával a magyar telivérállomány teljesítménybeli rejtett tartalékainak feltárásához, a sportlovak esetében a különböző lovassportok nemzetközi versenyein elért eredmények javításához kívánunk hozzájárulni. A teljesítményvizsgálatok elsősorban a kardiovaszkuláris rendszer adaptációjának nyomon követésére és a légzőszervek egészségi állapotának felmérésére összpontosulnak.

I/b Eddigi teljesítés rövid összefoglalása: A szarvasmarha csoport vizsgálatainak célja az ellés körüli időszak (nehézellések), valamint a hőstressz alatti nagyrészt nem invazív diagnosztikai és jóllét-vizsgáló módszereinek, valamint a lehetséges stressz-mérséklő eljárások továbbfejlesztése és tesztelése volt tejelő szarvasmarhákban. Emellett igyekeztünk gyakorlatias és kis költségű ultrahangvizsgálati protokoll tesztelésére a borjak születési testtömegének és a nehézellések előrejelzésére. A nehézellés hatásának vizsgálatát közel 100 borjún végeztük el a viselkedési, vegetatív idegrendszeri és hormonális (nyál kortizol) alkalmazkodóképesség értékelésére. A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) lehetséges jótékony hatásának vizsgálatával is végeztünk nehézelléssel született borjak esetén. Újszülött borjakon végzett hőstressz-vizsgálataink adatelemzésével elkészültünk és megjelentetésük folyamatban van. A tejelő teheneken végzett hőstressz-vizsgálataink adatait jelenleg elemezzük. A lovas csoport munkáját terepi viszonyok között jól alkalmazható endoszkóp segítette, amely által a lovakat természetes környezetükben tudtuk vizsgálni. Vizsgáltuk a vemhes Lipicai kancák és magzataik szívritmus-változékonyság (heart rate variability: HRV) alapértékeit, valamint vizsgáltuk az alfa-fötoprotein szerepét vemhes állatokban. Elkezdtük vizsgálni az Erdélyben endémiásan terhelés során jelentkező rhabdomyolízist és a nyugat nílusi vírus által okozott agy- és gerincvelő-gyulladást. A légzőszervek vizsgálatával kapcsolatban egy teljesen új technológiát teszteltünk. A nyugat-nílusi vírussal kapcsolatban egyik munkánk a tünet alapú előrejelzésre vonatkozott, míg másik munkánkban a természetes fertőződésre és a vakcinázásra adott szerológiai válaszreakciókat és azok kimutatási technikáit vizsgáltuk. A 2017-es kutatóévben 11 angol, 4 magyar nyelvű tudományos dolgozatot készítettünk. Várható összesített IF: 21,079

I/c A beszámolóév feladata: A szívritmus-változékonyság vizsgálatára adatgyűjtő és elemző rendszert fejlesztettünk ki, amely az eddig beszerezhető, kizárólag kutatásra alkalmas műszereknél könnyebb felhasználást, probléma mentesebb adatrögzítést és hiánytalan adattovábbítást tesz a gazdák számára lehetővé (1-4). Vizsgáltuk az ellés utáni drench-nek a kérődzés idejére gyakorolt hatását. Folytattuk az együttműködést a kínai kollégáinkkal (6) és az MTA Kísérleti Intézetével (7). A lovas csoport teljesítménycsökkenést okozó faktorok közül vizsgálta a felső légúti  szűkületek lehetséges okait és azok előfordulási gyakoriságát, sport és hobbilovakban. Stressz mérések során a lovak hormonális (plazma / nyál kortizol szintje) és kardiovaszkuláris válaszreakcióját vizsgáltuk a saját HPA-tengelyük függvényében. A lovakat szív-frekvencia-variabilitását és kortizol szintjének  változását mértük nyugalmi körülmények, ill. szintetikus ACTH adása és mesterséges stresszhelyzet kiváltása esetén. Másrészt befejeztük vizsgálatainkat az Erdélyben endémiásan előforduló izombetegségekkel kapcsolatban, ill. a nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedések elleni immunizálás jellegzetességeiről. Vizsgáltuk a Setaria viridis által okozott stomatitis-gingivitis-t lovakban (5).

II. fejezet (A 2017-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények)

II/a alfejezet (Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények)

A szarvasmarha csoport a kérődzési idő, a bendő pH – és – hőmérséklet változásait írta le nehézellésen és normál ellésen átesett tehenekben (1). Előzetes eredményeink alapján úgy tűnik, hogy az egyszeri NSAID-kezelés növeli az állással töltött időt és csökkenti a fájdalom szintét a nehézellésből született borjakban az első 24 életórában. Megállapítottuk, hogy a borjúmagzat metacarpus/metatarsus átmérőjének ultrahangvizsgálata a várható ellést megelőző 2 héten belül viszonylag pontos előrejelző erővel bír az esetleges nehézellést, ill. a borjú születési testtömegét illetően. Azt is igazoltuk, hogy a sav-bázis egyensúlyt és az oxigén/széndioxid szintet leíró vénás vérparaméterek értékeire az évszak, a borjú születési testtömege, valamint a borjú felnyalásával töltött idő is hatással van újszülött borjakban (2). Kovács Leventét, a szarvasmarha csoport vezetőjét az év agrárkutatójának választották. A lovas csoport versenylovakra vonatkozó mérési eredményeket közölt, míg a hobbi lovakra vonatkozó mérések eredményeinek közlése publikálás alatt van. Folytattuk a különböző felső légúti funkcionális zavarok teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálatát. A lágyszájpad felső helyzetváltozás, (dorsal displacement of the soft palate – DDSP) újszerű, a szakirodalomban eddig nem taglalt lehetséges háttere került feltárásra. Eredményeink, amelyek a DDSP és az asztmatikus betegségek kapcsolatát szemléltetik, bemutatásra kerültek nemzetközi konferencián. Továbbá szintén vizsgáltuk a kannaporc kollapszus jelentőségét és annak lehetséges hátterét. Publikálás alatt vannak az erdélyi terheléses izombetegségek elemzésével foglalkozó nemzetközi szaklapba készülő cikkek, egy a témával foglalkozó magyar nyelvű cikk a MÁL-ba került közlésre benyújtva. A nyugat-nílusi vírusfertőzéssel kapcsolatban pedig publikálás alatt van egy közlemény, melyben az ínaktivált vírust tartalmazó vakcinára adott immunológiai válasz alapján pontosan meghatároztuk a magyarországi földrajzi és időjárási körülmények között alkalmazandó vakcinázási protokollt. Megjelentettünk egy beszámolót egy takarmányozási anomália kivizsgálásról, amely során karantént kellett elrendelni a legnagyobb magyarországi versenypályán és istállóiban.

 II/b alfejezet (Tudomány és társadalom):

A szerzett ismeretekről hazai (n = 13) és nemzetközi kongresszusokon (n = 11) számoltunk be. A témavezető az elmúlt évben meghívott előadóként Kínában, Csehországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában tartott előadást. Ezen kívül a kutatócsoport tagjai szervezői voltak a Magyar Buiatrikus Társaság XXVII. Nemzetközi Kongresszusának. Az Állatorvostudományi Egyetemen a hallgatók számára lehetőséget biztosítottunk, hogy elméletben és gyakorlatban betekintést nyerjenek a kutatócsoport munkásságába a „Lovak teljesítmény-élettana és a sportlógyógyászat” című kurzuson. Összesen 20 magyar és 20 angol hallgató vett részt a kurzuson, egy hallgató pedig a témában szakdolgozatot készít. A lóval, lósporttal és lovas sporttal foglalkozó szakemberek számára sportélettani sorozatot közlünk folyamatosan a Lovas Élet című lapban és ugyanezen a területen együttműködünk a www.riderline.net szakmai jellegű honlappal.

 III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2017-ben:

Folytatódott a Szilvásváradi Ménesgazdasággal, a pekingi, a bécsi és a kolozsvári állatorvosi karral az együttműködés. A Kaposvári Egyetemmel közös PhD hallgatónk lett. A Kínai Agrártudományi Akadémia Lanczhou-i Mezőgazdasági- és Gyógyszertudományi Kutató Intézete a kutatócsoport vezetőjét vendégprofesszorként hívta meg.

 IV. A 2017-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása:

Kovács Levente: New National Excellence Program of the Ministry of Human Capacities [grant number ÚNKP-17-4-I/SZIE-7].

V. A 2017-ben megjelent jelentősebb publikációk:

  1. Kovács L, Kézér FL, Ruff F, Szenci O: Rumination time and reticuloruminal temperature as possible predictors of dystocia in dairy cows. J. Dairy Sci., 100:1568-1579 (2017)
  2. Kovács L, Kézér FL, Albert E, Ruff F, Szenci O: Seasonal and maternal effects on acid-base, lactate, electrolyte and hematological status of 205 dairy calves born to eutocic dams. Dairy Sci., 100:7534–7543 (2017)
  3. Kézér FL, Tőzsér J, Bakony M, Szenci O, Jurkovich V, Kovács L: Effect of physical activity on cardiac autonomic function of dairy cows on commercial dairy farms. J. Dairy Res., 84:395-400 (2017)
  4. Abdelmegeid KM, Kutasi O, Nassiff NM, Wirth K, Bódai E, Hafez MA, Szenci O: Radiographic assessment of pulmonary fluid clearance and lung aeration in newborn calves delivered by elective Caesarean section. Reprod. Dom. Anim., DOI: 10.1111/rda.12998 (2017).
  5. Kutasi O, Andrasofszky E, Szenci O, Bersenyi A, Siller I, Abonyi T: Foxtail grass (Setaria viridis)-induced ulcerative stomatitis-gingivitis resembling viral vesicular stomatitis in horses. Livestock science doi.org/10.1016/j.livsci.2017.03.012 (2017)
  6. Liu G, Yin J, Barkema HW, Chen L, Shahid M, Szenci O, De Buck J, Kastelic JP, Han B: Development of a single-dose recombinant CAMP factor entrapping poly(lactide-co-glycolide) microspheres-based vaccine against Streptococcus agalactiae. Vaccine, 35:1246-1253 (2017)
  7. Péterfi Z, Farkas E, Nagyunyomi-Sényi K, Kádár A, Szenci O, Horváth A, Füzesi T, Lechan MR, Fekete Cs: Role of TRH/UCN3 neurons of the perifornical area/bed nucleus of stria terminalis region in the regulation of the anorexigenic POMC neurons of the arcuate nucleus in male mice and rats. Brain Structure & Function, doi: 10.1007/s00429-017-1553-5 (2017)

A 2016. ÉVI TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ

I. fejezet (A kutatóhely fő feladatai 2016-ban) 

I/a Öt éves kutatási terv rövid összefoglalása: Pályázatunk fő célja az újabb diagnosztikai és jóllétet jelző módszerek kidolgozása a szarvasmarha- és lógyógyászat számára.

Szarvasmarha (borjak és tehenek) peripartális időszakának folyamatos vizsgálata holstein-fríz tejelő szarvasmarha-állományokban a vegetatív idegrendszeri- és bendőműködés, kortizol-koncentrációk és a viselkedés leírásával. Az ellés körüli időszakban, ill. a tartósan magas környezeti hőmérséklet mellet az állatok stressz-érzékenységét, stressz-tűrőképességét, a stressz-hormonok, illetve -fehérjék, valamint a bendőműködés változásait kívánjuk értékelni.

Ezen túlmenően vizsgáljuk az egyes uterotonikumok, ill. a különböző kórokozók (különösképpen Haemophilus somnus és BHV4) hatását a méhinvolúcióra közvetlenül az ellés utáni időszakban, ill. az újrafogamzásra. Külön hangsúlyt helyezünk az ellés körüli időszakban fellépő tőgygyulladások és végtag-rendellenességek kórélettani vizsgálatára. A krónikus sántaságban szenvedő egyedek viselkedésének és élettani mutatóinak párhuzamos értékelésével az akut stresszhatásokra való hormonális és vegetatív idegrendszeri válaszkészséget is teszteljük. Igyekszünk a különböző hagyományos fejési technológiák (karusszeles, halszálkás és párhuzamos fejőállások) állatjóllétre és stressztűrő-képességre gyakorolt hatásait is vizsgálni. A lovak teljesítményvizsgálatának hazai kidolgozásával a magyar telivérállomány teljesítménybeli rejtett tartalékainak feltárásához, a sportlovak esetében a különböző lovassportok nemzetközi versenyein elért eredmények javításához kívánunk hozzájárulni. A teljesítményvizsgálatok elsősorban a kardiovaszkuláris rendszer adaptációjának nyomon követésére és a légzőszervek egészségi állapotának felmérésére összpontosulnának

I/b Eddigi teljesítés rövid összefoglalása: szarvasmarha csoport összetett viselkedés-élettani kutatásait folytatta vemhes teheneken és újszülött borjakon. E vizsgálatok nagy része lezárult, eredményeink alapján a 2018-as kutatóévben újabb kísérleteket tervezünk. Kifejlett tehenek és választás előtt álló borjak hőstresszhez való viselkedési, vegetatív idegrendszeri (szívritmus-változékonyság) és hormonális (nyál-kortizol-koncentrációk) alkalmazkodását is kutattuk hazai és külföldi tehenészetekben. Emellett lezártuk egyik legösszetettebb, a vemhes üszők stressz-megküzdési stratégiáit vizsgáló kísérletsorozatunkat, amelyben több, mint 200 önkéntes vett részt, egy teszt arénában. A lovas csoport munkáját terepi viszonyok között jól alkalmazható endoszkóp segítette, amely által a lovakat természetes környezetükben tudtuk vizsgálni. A sportlovakban gyakran előforduló orrmelléköböl-gyulladás súlyos idegrendszeri következményeinek elkerülését célzó vizsgálatokat fel kellett függesztenünk, mert kolleginánk külföldre távozott. Helyette új tématerületek művelését kezdtük el, így a vemhes Lipicai kancák és magzataik szívritmus-változékonyság alapértékeit vettük fel, valamint vizsgáltuk az alfa-fötoprotein szerepét vemhes állatokban, elkezdtük vizsgálni az Erdélyben endémiásan terhelés során jelentkező rhabdomyolízist és a nyugat nílusi vírus által okozott agy- és gerincvelő-gyulladást. A légzőszervek vizsgálatával kapcsolatban egy teljesen új technológiát teszteltünk. A nyugat-nílusi vírussal kapcsolatban egyik munkánk a szindromikus előrejelzésre vonatkozott, míg másik munkánkban a természetes fertőződésre és a vakcinázásra adott szerológiai válaszreakciókat és azok kimutatási technikáit vizsgáltuk.  

A kutatóévben 13 angol, 2 magyar nyelvű tudományos dolgozatot készítettünk és a nemzetközi kongresszusokon 8, míg a Magyar Buiatrikus Társaság XXVI. Nemzetközi Kongresszusán 13 előadással/poszterrel számoltunk be. Várható összesített IF: 24.819

I/c A beszámolóév feladata: szarvasmarha csoport az újszülött borjak viselkedés-élettani vizsgálata során a fekvési viselkedés, a szívműködés, a nyál-kortizol koncentrációk, egyes sav-bázis, elektrolit és hematológiai értékek közötti különbségeket kutatják szülészeti segélynyújtással és természetes körülmények között született borjakon. A nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő szerek fenti élettani mutatókra kifejtett hatásait továbbra is teszteljük. Mindemellett terveink között szerepel a méhösszehúzódások vizsgálatára megfelelő, nagy egyedszámon, telepi körülmények között is alkalmazható műszer fejlesztése, amely segítségével 1) Ca-tartalmú gyógyszerkészítmények eredményességét (az elléssel kapcsolatos megbetegedések leküzdésében), 2) egyéb méhösszehúzódást serkentő gyógyszerek (pl. rövid és hosszú hatású oxytocin, prosztaglandin, ergometrin) hatását lesz lehetőségünk tesztelni. A szívritmus-változékonyság vizsgálatára adatgyűjtő és elemző rendszert szeretnénk fejleszteni, amely az eddig beszerezhető, kizárólag kutatásra alkalmas műszereknél könnyebb felhasználást, probléma mentesebb adatrögzítést és hiánytalan adattovábbítást tesz lehetővé. Vizsgáljuk az ellés utáni drench-nek a kérődzés idejére gyakorolt hatását. A vizsgálat 100 drench-es és 100 kontroll tehén bevonásáig tart. Új témakörként elkezdtük az ikervemhes tehenek, valamint egyes kórokozók szerepének vizsgálatát tőgygyulladások (6) és endometritisek (7) esetén, valamint egyéb haszonállatokban (nyúl: 8). A lovas csoport egyrészt a sportlovak teljesítménycsökkenésének lehetséges okait és azok előfordulási gyakoriságát, másrészt a vemhes kancákat, Erdélyben endémiásan előforduló izombetegséget, a nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedéseket, valamint az álló helyzetű lovak ventillációját vizsgálta.

II. fejezet (A 2016-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények) 

II/a alfejezet (Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények) 

szarvasmarha csoport az a nehézellés hatását vizsgálta a peripartalis kérődzési időre, bendő pH- és hőmérséklet-értékekre. Azt tapasztaltuk, hogy a kérődzési idő ellés előtt hamarabb csökken a szülészeti segélynyújtással ellő tehenekben és üszőkben, továbbá ezek az állatok ellés utáni kérődzési aktivitása később éri el a fiziológiás értéket. Az ellés körüli időszak vegetatív idegrendszeri, szaporodásbiológiai és viselkedési vonatkozásait a 3., 4. és az 5. cikkben közöltük. A 2. dolgozatunk a J. Dairy Sci.-ben a szeptember hónap legjobb dolgozata lett. Egyszeri, mindemellett a megszületést követő NSAID-kezelés állással töltött időre és a vegetatív idegrendszeri működésre gyakorolt hatását vizsgáltuk újszülött borjakban (n = 98).

Bebizonyítottuk, hogy az elektromos impedanciás tomográfia alkalmas lovak ventillációjának értékelésére (11). Értékeltük a nyugat-nílusi vírusfertőzés (emberi) okozta megbetegedések előrejelzéseinek lehetőségét különböző tüneti megjelenéseket véve alapul: a többváltozós rendszerek megbízhatóbbak voltak, elsősorban azok, amelyek a lovak idegrendszeri tüneteit és a madarak elhullását is figyelembe vették (10). Leírtuk, hogy milyen korlátok között alkalmazható a hemagglutináció gátlási teszt lovak vírusfertőzöttségének értékelésére, és összehasonlítottuk az ELISA teszttel a plakk redukciós neutralizációs tesz eredményeket véve alapul (9). Az ELISA teszt eredmények megbízhatóbbnak bizonyultak. ELISA vizsgálatot alkalmazva nemcsak a heveny vírusfertőzés után, hanem a vakcinázás után is pozitív eredményeket kaptunk IgM tekintetében, így ez az eljárás az elkülönítésre nem alkalmas.

II/b alfejezet (Tudomány és társadalom):

A szerzett ismeretekről hazai (n=13) és nemzetközi kongresszusokon (n=8) számoltunk be. A témavezető az elmúlt évben meghívott előadóként Kínában, Csehországban, Spanyolországban és Szerbiában tartott előadást (lásd www.mtmt.hu). Ezen kívül társszervezői voltunk a Magyar Buiatrikus Társaság XXVI. Jubileumi Nemzetközi Kongresszusának. A lóval, lósporttal és lovas sporttal foglalkozó szakemberek számára sportélettani sorozatot indítottunk a Lovasnemzet című lapban. A nyugat-nílusi vírussal kapcsolatos ismereteket és újdonságokat folyamatosan ismertetjük a legnagyobb magyar lovas portálon, a lovasok.hu-n.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2016-ban:

Folytatódott a Szilvásváradi Ménesgazdasággal, valamint a pekingi Agráregyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Belgyógyászati és Járványtani Tanszékével az együttműködésünk.

IV. A 2016-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása: 

MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00040/16/l) (Kovács Levente), NKFIH OTKA Posztdoktori Ösztöndíj (PD123456) (Kovács Levente), Emberi Erőforrás Minisztérium, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő: Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj: NTP-NFTÖ-16-0255 (Kovács Levente).

V. A 2016-ban megjelent jelentősebb publikációk:

  1. Kovács L, Kézér FL, Ruff F, Szenci O: Cardiac autonomic activity has a circadian rhythm in summer but not in winter in non-lactating pregnant dairy cows. Physiology & Behavior 2016. 155. 56-65. várható IF: 2.461
  2. Kovács L, Kézér FL, Kulcsár-Huszenicza M, Ruff F, Szenci O, Jurkovich V: Hypothalamic–pituitary–adrenal and cardiac autonomic responses to transrectal examination differ with behavioral reactivity in dairy cows. J. Dairy Sci. 2016. 99. 7444-7457. várható IF: 2.408
  3. Kovács L, Kézér FL, Szenci O: Effect of calving process on the outcomes of delivery and postpartum health of dairy cows with unassisted and assisted calvings. J. Dairy Sci. 2016. 99. 7568-7573.  várható IF: 2.408
  4. Kovács L, Kézér FL, Ruff F, Szenci O: Timing of obstetrical assistance affects peripartal cardiac autonomic function and early maternal behavior of dairy cows. Physiology & Behavior 2016. 165. 202-210. IF: 2.461
  5. Kovács L, Kézér FL, Ruff F, Szenci O: Rumination time and reticuloruminal temperature as possible predictors of dystocia in dairy cows, J. Dairy Sci., 2017. 100. 1568-1579. várható IF: 2.408
  6. Wang D, Zhang L, Zhou X, He Y, Yong C, Shen M, Szenci O, Han B: Antimicrobial susceptibility, virulence genes, and randomly amplified polymorphic DNA analysis of Staphylococcus aureus recovered from bovine mastitis in Ningxia, China. J. Dairy Sci. 2016. 99. 9560-9569. várható IF: 2.408
  7. Szenci O, Sassi G, Fodor L, Molnár L, Szelényi Z, Tibold J, Mádl I, Egyed L: Co-infection with bovine Herpesvirus 4 and Histophilus somni significantly extends the service period in dairy cattle with purulent vaginal discharge. Reprod. Dom. Anim. 2016. 51. 143-149. várható IF: 1.210
  8. Német Z, Albert E, Nagy K, Csuka E, Dán Á, Szenci O, Hermans K, Balka Gy, Biksi I: Virulence type and tissue tropism of Staphylococcus strains originating from Hungarian rabbit farms. Vet. Microbiol. 2016. 193. 1-6.  várható IF: 2.564
  9. Joó K, Bakonyi T, Szenci O, Sárdi S, Ferenczi E, Barna M, Malik P, Hubalek Z, Fehér O, Kutasi O: Comparison of assays for the detection of West Nile virus antibodies in equine serum after natural infection or vaccination. Veterinary Immunology and Immunopathology 2017. 183. 1-6. várható IF: 1,664
  10. Faverjon C, Andersson MG, Decors A, Tapprest J, Tritz P, Sandoz A, Kutasi O, Sala C, Leblond A: Evaluation of a multivariate syndromic surveillance system for West Nile virus. Vector-Borne and Zoonotic Diseases 2016. 16. 382-390. várható IF: 1.956
  11. Ambrisko TD, Schramel JP, Adler A, Kutasi O, Makra Z, Moens YPS: Assessment of distribution of ventilation by electrical impedance tomography in standing horses. Physiological Measurement 2016. 37. 175-186. IF: 1.576 

A 2015. ÉVI TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ

I. fejezet (A kutatóhely fő feladatai 2015-ben) 

I/a Öt éves kutatási terv rövid összefoglalása: Pályázatunk fő célja az újabb diagnosztikai és jóllétet jelző módszerek kidolgozása a szarvasmarha- és lógyógyászat számára.

Szarvasmarha (borjak és tehenek) peripartális időszakának folyamatos vizsgálata holstein-fríz tejelő szarvasmarha-állományokban a vegetatív idegrendszeri működés, bendőműködés, kortizol-koncentrációk és a viselkedés leírásával. Az ellés körüli időszakban, ill. a tartósan magas környezeti hőmérséklet mellet az állatok stressz-érzékenységét, stressz-tűrőképességét, a stressz-hormonok, illetve -fehérjék valamint a bendőműködés változásait kívánjuk értékelni.

Ezen túlmenően vizsgáljuk az egyes uterotonikumok, ill. a különböző kórokozók (különösképpen Haemophilus somnus és BHV4) hatását a méhinvolúcióra közvetlenül az ellés utáni időszakban, ill. az újrafogamzásra. Külön hangsúlyt helyezünk az ellés körüli időszakban fellépő tőgygyulladások és végtag-rendellenességek kórélettani vizsgálatára.

A krónikus sántaságban szenvedő egyedek viselkedésének és élettani mutatóinak párhuzamos értékelésével az akut stresszhatásokra (ACTH-injekció, rektális vizsgálat, fejőházi fejés) való hormonális és vegetatív idegrendszeri válaszkészséget is teszteljük.

A lovak teljesítményvizsgálatának hazai kidolgozásával a magyar telivérállomány teljesítménybeli rejtett tartalékainak feltárásához és a nemzetközi versenyeken elért eredmények javításához kívánunk hozzájárulni. A sportlovakban gyakran előforduló orrmelléköböl-gyulladás súlyos idegrendszeri következményeinek elkerülését célozva, kadaver, majd élő állaton történő vizsgálatokkal feltérképezzük a lovak orrmelléköbleinek elhelyezkedését (különös tekintettel a sinus sphenopalatinus-ra), valamint kidolgozzuk annak gyulladása esetén a kezelési lehetőségeket.

I/b Eddigi teljesítés rövid összefoglalása: A szarvasmarha csoport összetett viselkedés-élettani kutatásokba kezdett vemhes teheneken. Kifejlett tehenek és borjak hőstresszhez való viselkedési, vegetatív idegrendszeri és hormonális alkalmazkodását is kutattuk. Eredményeinkről az elmúlt évben 9 nemzetközi tudományos dolgozatot készítettünk (lásd lent) és a Magyar Buiatrikus Társaság XXV. Jubileumi Nemzetközi Kongresszusán 12 és nemzetközi kongresszusokon 3 előadással/poszterrel számoltunk be.

A lovas csoport munkáját terepi viszonyok között jól alkalmazható endoszkóp segítette, amely által a lovakat természetes környezetükben tudtuk vizsgálni. A sportlovakban gyakran előforduló orrmelléköböl-gyulladás súlyos idegrendszeri következményeinek elkerülését célzó vizsgálatokat fel kellett függesztenünk, mert kolleginánk külföldre távozott. Helyette új tématerületek művelését kezdtük el, így a vemhes Lipicai kancák és magzataik szívritmus-változékonyság (heart rate variability, HRV) alapértékeit vettük fel, valamint vizsgáltuk az alfa-fötoprotein szerepét vemhes állatokban, elkezdtük vizsgálni az Erdélyben endémiásan terhelés során jelentkező rhabdomyolízist és a nyugat nílusi vírus által okozott agy- és gerincvelő-gyulladást. Eredményeinkről az elmúlt évben 3 nemzetközi tudományos dolgozatot készítettünk (lásd lent). Ezeken kívül a magyar Állatorvosok Lapjában 7 dolgozatot jelentettünk meg. Dolgozataink összesített IF-a 2014-es adatok alapján: 29,78.

I/c A beszámolóév feladata: A szarvasmarha csoport újszülött borjak viselkedés-élettani vizsgálata során a fekvési viselkedés, a szívműködés, a nyál-kortizol koncentrációk, egyes sav-bázis, elektrolit és hematológiai értékek közötti különbségeket kutatják szülészeti segélynyújtással és természetes körülmények között született borjakon. A nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő szerek fenti élettani mutatókra kifejtett hatásait is teszteljük. Emellett vemhes üszők stressz-megküzdési stratégiáit vizsgáltuk különböző félelemmel, illetve újdonsággal összefüggő helyzetekben (aréna teszt, új tárgy teszt, új környezet teszt, idegen személy jelenléte, stb.). Vizsgáljuk az ellés utáni drench-nek a kérődzés idejére gyakorolt hatását. A vizsgálat 100 drench-es és 100 kontroll tehén bevonásáig tart. Új témakörként elkezdtük az ikervemhes tehenek vizsgálatát, valamint egyes kórokozók szerepét egyéb haszonállatokban (sertés). A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Endokrin Neurobiológiai Laboratóriummal együttműködve juh GnRH antitestet állítottunk elő.

A lovas csoport egyrészt a sportlovak teljesítménycsökkenésének lehetséges okait és azok előfordulási gyakoriságát, másrészt a vemhes kancákat, Erdélyben endémiásan előforduló izombetegséget, valamint az álló helyzetű lovak ventillációját vizsgálta.

II. fejezet (A 2015-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények) 

II/a alfejezet (Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények) 

A szarvasmarha csoport az első kísérlet során a szülészeti segélynyújtás nélkül és segélynyújtással ellett holstein-fríz tehenek vegetatív idegrendszeri mutatóit használta az ellés körülményeinek állatjólléti szempontú értékelésére. Az egyes egyedre (kondíció, vérmérséklet, reaktivitás, tejtermelés, életkor, laktációszám, sántaság) és technológiára (telep, pihenőtér mérete, csoportlétszám, telepen tartott állatok száma, fejések gyakorisága stb.) jellemző mutatók és az egyes szívműködést leíró vegetatív idegrendszeri jelzőszámok közötti összefüggéseket is leírtuk. Részletesebben lásd a kormány tájékoztatót.

A lovas csoport a vemhes lipicai kancák és magzataik HRV alapértékeit határozta meg. A vemhesség előrehaladtával összefüggésében vizsgáltuk a szívfrekvencia és HRV paraméterek tendenciáit. Vizsgáltuk továbbá a vemhesség tényének és időszakának hatását a szérum hematológiai és biokémiai értékeire és azok változását lipicai kancákban. Szintén vemhes és vemhességét vesztett kancákban vizsgáltuk egy magzati fehérje, az alfa-fötoprotein esetleges diagnosztikai jelentőségét a születendő csikómagzat jólléte és egészségi állapota szempontjából. Igazoltuk, hogy a fehérje szignifikánsan nagyobb koncentrációban van jelen a kancák vérében azokban az esetekben, amikor a magzat elpusztult vagy felszívódott. Vizsgálatainkat teljesítmény csökkenést, ill. kóros hangképzést mutató lovaknál végeztük. A lovak állandó lovasukkal, megszokott munkájukat végezték (n=19). A lágyszájpad felső helyzetváltozását (n=8), baloldali gégebénulást (n=15) és 2 esetben súlyos, 2 esetben pedig enyhe fokú garatösszeesést figyelhettük meg. Eseteink gyulladásra vagy légúti szűkületre voltak visszavezethetőek.

II/b alfejezet (Tudomány és társadalom):

A szerzett ismeretekről hazai (n=12) és nemzetközi kongresszusokon (n=5) számoltunk be. A témavezető az elmúlt évben meghívott előadóként Braziliában, Kínában, Dél-Afrikában és Szerbiában tartott előadásokat (lásd www.mtmt.hu). Ezen kívül társszervezői voltunk a Magyar Buiatrikus Társaság XXV. Jubileumi Nemzetközi Kongresszusának.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2015-ben:

Folytatódott a Szilvásváradi Ménesgazdasággal, valamint a pekingi Agráregyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Belgyógyászati Tanszékével az együttműködésünk.

IV. A 2015-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása: High-end Foreign Expert Recruiment Promram (No GDT 2014100043), Peking, Kína, melynek keretében a témavezető 1 hónapot töltött Pekingben. A program 2016-ban fejeződik be. Magyar-Francia TÉT pályázat (TÉT_14_FR-1-2015-0026).

V. A 2015-ben megjelent jelentősebb publikációk:

Szarvasmarha csoport:

  1. Kovács, L., Tőzsér, J., Kézér, F.L., Ruff, F., Aubin-Wodala, M., Albert, E., Choukeir, A., Szelényi, Z., Szenci, O. Heart rate and heart rate variability in multiparous dairy cows with unassisted calvings in the periparturient period. Physiology and Behavior, 139. 281-289. (2015)
  2. Kézér F.L., Kovács, L. Tőzsér J. Step behaviour and autonomic nervous system activity in multiparous dairy cows during milking in a herringbone milking system. Animal, 8. 1393-1396. (2015)
  3. Kovács L, Kézér FL, Jurkovich V, Kulcsár-Huszenicza M, Tőzsér J. Heart rate variability as an indicator of chronic stress caused by lameness in dairy cows. Plos One10(8): e0134792. doi:10.1371/journal.pone.0134792. (2015)
  4. Kovács L, Kézér FL, Tőzsér J, Szenci O, Póti P, Pajor F. Heart rate and heart rate variability in dairy cows with different temperament and behavioural reactivity to humans. Plos One 10(8): e0136294. doi:10.1371/journal.pone.0136294. (2015)
  5. Kovács L, Kézér FL, Bakony M, Hufnágel L, Tőzsér J, Jurkovich V. Associations between heart rate variability parameters and housing- and individual-related variables in dairy cows using canonical correspondence analysis. PLoS ONE 10 (12): e0145313. doi:10.1371/journal.pone.0145313. (2015)
  6. Skrapits K, Kanti V, Savanyu Z, Maurnyi C, Szenci O, Horvath A, Borsay BA, Herczeg L, Liposits Z, Hrabovszky E. Lateral hypothalamic orexin and melanin-concentrating hormone neurons provide direct input to gonadotropin-releasing hormone neurons in the human. Frontiers in Cellular Neuroscience 9: p. 348. (2015)
  7. Szenci O. Recent possibilities for the diagnosis and pharmacological control of pregnancy loss in dairy cow. Journal of Life Sciences (Libertyville) 9. 171-180. (2015)
  8. Karen A, De Sousa NM, Beckers JF, Bajcsy ÁCS, Tibold J, Mádl I, Szenci O. Comparison of a commercial bovine pregnancy-associated glycoprotein ELISA test and a pregnancy-associated glycoprotein radiomimmunoassay test for early pregnancy diagnosis in dairy cattle. Animal Reproduction Science 158. 31-37. (2015)
  9. Szelényi Z, Szenci O, Répási A, Melo de Sousa N, Beckers JF. Accuracy of diagnosing double corpora lutea and twin pregnancy by measuring serum progesterone and bovine pregnancy-associated glycoprotein 1 in the first trimester of gestation in dairy cows. Theriogenology 84. 76-81. (2015)

Lovas csoport:

  1. Vincze B, Gáspárdy A, Kulcsár M, Baska F, Bálint Á, Hegedűs GyT, Szenci O. Equine alpha-fetoprotein (EqAFP) levels in Lipizzaner mares with normal pregnancies and with pregnancy loss. Theriogenology 84. 1581-1586. (2015)
  2. Ambrisko TD, Schramel JP, Adler A, Kutasi O, Makra Z, Moens YPS. Assessment of distribution of ventilation by electrical impedance tomography in standing horses. Physiological Measurement 37. 175. (2015)
  3. Joó K, Szenci O, Bohak Zs, Povazsai A, Kutasi O. Evaluation of overground endoscopy findings in sport and pleasure horses. Journal of Equine Veterinary Science 35. 756-762. (2015)

A 2014. ÉVI TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ

I. fejezet (A kutatóhely fő feladatai 2014-ben)

I/a Öt éves kutatási terv rövid összefoglalása: Pályázatunk fő célja az újabb diagnosztikai módszerek kidolgozása a szarvasmarha- és lógyógyászat számára.

Szarvasmarha peripartális időszakának monitorizálása holstein-fríz állományokban Polar szívritmus-mérő, bendőműködést detektáló készülékek és bendőbólus használata segítségével, amelyek 24 órás megfigyelést tesznek lehetővé. Az ellés körüli időszakban végzett beavatkozásoknak az állatok stressz-érzékenységére, és stressz-tűrőképességére (szívfrekvencia-változékonyságára: SZFV), valamint a bendőműködésre gyakorolt hatását kívánjuk értékelni. A jelzett vizsgálatok lehetőséget teremtenek olyan minőségbiztosítási módszerek kidolgozására is, amelyek országos szinten jelentősen hozzájárulhatnak a hazai szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságának növeléséhez. Ezen túlmenően vizsgáljuk az egyes uterotonikumok, ill. a különböző kórokozók (különösképpen Haemophilus somnus és BHV4) hatását a méhinvolúcióra közvetlenül az ellés utáni időszakban, ill. az újrafogamzásra. Külön hangsúlyt helyezünk az ellés körüli időszakban fellépő tőgygyulladások és végtag-rendellenességek kórélettani vizsgálatára. Minthogy az egyes sztereotípiák és a tőgygyulladások között szoros kapcsolat feltételezhető, ezért a különböző sztereotípiák hazai felmérését fontos feladatunknak tekintjük.

A lovak teljesítményvizsgálatának hazai kidolgozásával a magyar telivérállomány teljesítménybeli rejtett tartalékainak feltárásához és a nemzetközi versenyeken elért eredmények javításához kívánunk hozzájárulni. A sportlovakban gyakran előforduló orrmelléköböl-gyulladás súlyos idegrendszeri következményeinek elkerülését célozva, kadaver, majd élő állaton történő vizsgálatokkal feltérképezzük a lovak orrmelléköbleinek elhelyezkedését (különös tekintettel a sinus sphenopalatinus-ra), valamint kidolgozzuk annak gyulladása esetén a kezelési lehetőségeket.

I/b Eddigi teljesítés rövid összefoglalása: A szarvasmarha csoport a peripartalis időszak monitorizálását végezte, hogy az ellés előrejelezhetőségét, ill. az ellés elkülönített szakaszainak stressz-élettani hatásait vizsgálja az SZFV módszerével. A módszer élettani alapja az, hogy a szív működését a vegetatív idegrendszer két nagy alrendszere, ill. ezek egyidejűleg fennálló aránya szabályozza. Az SZFV mérésével egy időben monitoroztuk a szimpatikus és paraszimpatikus idegi aktivitást, és lehetőségünk nyílt ezek szétválasztására is. Mivel stresszhelyzetben a paraszimpatikus hatás csökken, a szimpatikus hatás pedig erősödik, a szívritmus-variancia a tartástechnológiából adódó környezeti tényezők állati szervezetre gyakorolt hatásainak kiváló paraméterévé vált. Vizsgálatunk során mintegy 300 üsző és tehén ellését kísértük figyelemmel, amely során egy ellés előrejelző készülék hatékonyságát is értékeltük. Ezeken kívül értékeltük a rektális vizsgálat hatását tejelő és nem tejelő tehenekben. Eredményeinkről az elmúlt évben a Magyar Buiatrikus Társaság XXIV. Nemzetközi Kongresszusán 12 előadással és 3 poszterrel, a Közép-európai Buiatrikus Kongresszuson 2 előadással és 5 poszterrel, valamint a Buiatrikus Világkongresszuson 3 előadással számoltunk be. Két tudományos dolgozatot készítettünk (lásd lent). A lovas csoport munkáját terepi viszonyok között jól alkalmazható endoszkóp segítette, amely által a lovakat természetes környezetükben tudtuk vizsgálni. Ez ideig 19 lovat vizsgáltunk meg és a kapott eredményekről nemzetközi kongresszusokon 3 előadással számoltunk be, valamint 2 tudományos dolgozatot készítettünk (lásd lent). A fenti témakörökben további 10 dolgozatot jelentettünk meg a Magyar Állatorvosok Lapjában (lásd www.mtmt.hu).

I/c A beszámolóév feladata: A szarvasmarha csoport a peripartális időszak monitorizálását folytatta és mintegy 200 üsző és tehén ellését követte nyomon. A lovas csoport egyrészt a sportlovak teljesítménycsökkenésének lehetséges okait és azok előfordulási gyakoriságát, másrészt pedig a lovak orrmelléküregeinek megbetegedéseit kóroktani és diagnosztikai szempontból vizsgálta. Bár az eredeti célkitűzéseink között nem szerepelt új témakörként elkezdtük a vemhes tehenek és kancák transzabdominális ultrahangvizsgálatát, haszonállatok szaporodásbiológiai és andrológiai vizsgálatát.

II.  fejezet (A 2014-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények) 

II/a alfejezet (Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények) 

A szarvasmarha csoport 3 fontosabb eredményt ért el. Az első kísérlet során az ellés egyes körülményei (a tehén kondíciója, a borjú testtömege, az ellés hossza, az ellés időpontja) és a szívműködés (szívritmus, SZFV) közötti összefüggéseket kerestük segítségnyújtás nélkül ellett holstein-fríz tehenekben. Az ellés hossza (az ellési nyugtalanság kezdete és a borjú megszületése között eltelt idő) mindegyik SZFV-jelzőszám értékét befolyásolta, a kitolási szakaszban és az ellést követő 12–24 órában egyaránt. A szívritmust és a SZFV egyes mutatóit hasznosnak találtuk mind az ellés előre jelezhetőségére, mind pedig az ellés körüli időszakban fellépő stressz-szint jellemzésére (dolgozat megjelenés alatt). A második vizsgálatunk eredményei módszertani szempontból voltak jelentősek, ugyanis sikerült igazolnunk, hogy a szívritmus és a SZFV szarvasmarhákban leggyakrabban használt jelzőszámai napszakosságot és évszakosságot mutatnak. Tejelő szarvasmarhák szívműködési mutatóinak napszakosságáról és évszakosságáról eddig nem voltak elérhető információink. A szívritmus és vágusz tónust jelző értékek nyáron napszakosságot, illetve a nyári és téli időszakban mérve évszakosságot mutatnak, amely mind a korábbi tanulmányok eredményeinek jobb megértésében, mind a további stressz-vizsgálatok kísérleti elrendezésének megtervezésében egyaránt fontos lehet. A kapott adatok alapján ugyanis, az elkövetkező vizsgálatokban – különösen, ha nyári időszakban végezzük őket – figyelembe kell venni a szívműködési mutatók napszakosságát. Azaz, ha lehet – a szívritmus és a SZFV szignifikáns és állandó változása miatt – a nyugalmi értékek felvételét követően 24 órával végezzük el a vizsgálatot, vagy a kutatást időzítsük a késő őszi–téli időszakra (dolgozat előkészületben). A harmadik vizsgálatban a SZFV egyes mutatóival értékeltük a rektális vizsgálatra adott szívműködési reakciókat tejelő és szárazonálló teheneken. A tejelő és szárazonálló tehenek szívműködési válaszainak összehasonlításához a rövidtávú stresszválasz erősségét és tartamát, illetve egy ezeket egyszerre becslő változót (görbe alatti terület, GAT) határoztuk meg. A rektális vizsgálat során mért vágusz tónust jelző SZFV-értékek a szárazonálló és a tejelő teheneknél egyaránt szignifikánsan csökkentek a nyugalmi értékekhez viszonyítva, amely a paraszimpatikus aktivitás hirtelen csökkenését jelezte. A fellépő stressz a tejelő tehenek esetében hosszabb távú és erősebb volt. A rektális vizsgálat rövidtávon azonban nagyobb megterhelést jelentett a szárazonálló tehenek számára, ennek oka, hogy a késői vemhességi időszakban ezek az állatok nincsenek ilyen vizsgálatoknak alávetve (lásd Kovács et al.). A lovak felső légúti funkcionális zavarait (FLFZ) overground endoszkóp segítségével vizsgáltuk. Vizsgálatainkba teljesítménycsökkenést, ill. kóros hangképzést mutató sportlovakat vontunk be. A kórtörténet feljegyzését és a fizikális vizsgálatot követően, a felső légútat álló helyzetben és terhelés közben is vizsgáltuk. A lovak állandó lovasukkal, megszokott munkájukat végezték. Amikor a kórtörténet, ill. a fizikális vizsgálat alapján felmerült egy szignifikáns alsó légúti szűkület lehetősége, akkor bronchoalveolaris mintát is vettünk a lovakból. Nyugalomban, terhelés során és a munkát követően vért vettünk a lovaktól plazma laktát szintjük mérésére. Összesen 19 lovat vizsgáltunk. Hét különböző FLFZ–t diagnosztizáltunk, amelyek 15/19 esetnél halmozott formában jelentek meg. Minden lágyszájpad felső helyzetváltozás (DDSP, dorsal displacement of the soft palate) intrinsic vagy obstructios eredetű volt, ami eltér a versenylovaknál tapasztaltaktól, ahol az extrinsic eredet a gyakoribb. Az obstructios eredetnél az álló helyzetű vizsgálat nem csak specifikus, hanem szenzitív is. Mivel az összes DDSP és 2-es, ill. 3-as fokozatú baloldali gégebénulás összetett eset volt, a kezelési stratégia megválasztásánál az egyidejűleg jelen lévő elváltozásokra is figyelemmel kell lenni. A hangszalag-, a kannaporc- és a garat kollapszust nem jelezte előre az álló helyzetű vizsgálat, ugyanis a neuromuscularis aktivitás fokozódására kompenzálódtak a kevésbé súlyos esetek. Versenylovakkal ellentétben, a FLFZ következtében kialakult teljesítménycsökkenés mérésére, a plazma laktát-szint a vizsgált állományban nem bizonyult alkalmasnak (dolgozat előkészületben).

II/b alfejezet (Tudomány és társadalom):

A szerzett ismeretekről hazai és nemzetközi kongresszusokon számoltunk be. A témavezető az elmúlt évben meghívott előadóként Ausztráliában, Csehországban, Kínában, Lengyelországban és Uruguayban tartott előadásokat (lásd www.mtmt.hu). Ezen kívül külön támogatás nélkül társszervezői voltunk a Magyar Buiatrikus Társaság XXIV. Nemzetközi Kongresszusának.

III.  A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2014-ben:

Tudományos együttműködést kötöttünk a Szilvásváradi Ménesgazdasággal, valamint együttműködést építettünk ki a pekingi Agráregyetem, Állatorvos-tudományi Karral.

IV.  A 2014-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása:

High-end Foreign Expert Recruiment Program (No GDT 2014100043), Peking, melynek keretében a témavezető 2 szenior kutatóval összesen 2 hónapot töltött Kínában (Forrás: 140 ezer Yuan/év).

Kovács Levente: Balassi Intézet hallgató mobilitás támogatási pályázat (TÁMOP-4.2.4B/1-11/1-2012-0001 projekt: 170E Ft) és MTA Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Pályázat (300E Ft).

V. A 2014-ben megjelent jelentősebb publikációk:

Szarvasmarha csoport:

  1. Karen A, Bajcsy Á Cs, Minoia R, Kovács R, De Sousa NM et al. (4 társszerző) Szenci O: Relationship of progesterone, bovine pregnancy-associated glycoprotein-1 and nitric oxide with late embryonic and early fetal mortalities in dairy cows. J Reprod Develop, 60: 162-167 (2014). DOI:  10.1262/jrd.2013-033 
  2. Kovács L, Tőzsér J, Szenci O, Póti P, Kézér LF, Ruff F et al. (4 társszerző): Cardiac responses to palpation per rectum in lactating and non-lactating dairy cows. J Dairy Sci, 97: 6955-6963 (2014). http://dx.doi.org/ 10.3168/jds.2014-8327

Lovas csoport:

  1. Baska-Vincze B, Baska F, Szenci O: Transabdominal ultrasonographic evaluation of fetal well-being in the late-term mare and cow. Acta Vet Hung, 62: 439-451 (2014). DOI: 10.1556/AVet.2014.018
  2. Bohák Zs, Kutasi O, Sárdi S, Moravszki L, Szenci O: Successful postnatal care of a premature orphan foal delivered by caesarean section. Int J Vet Med: Research and Reports 2014: 162-176 (2014). DOI: 10.5171/2014.162176 

A 2013. ÉVI TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓ

 I. A kutatóhely fő feladatai 2013-ban

A Nagyállatklinikai Kutatócsoport megalakulását követően kutatási feladata a két nagyállat (szarvasmarha, ló) típusa szerint változott, vagyis a szarvasmarha csoport a peripartális időszak monitorizálását végezte, míg a lovas csoport egyrészt a sportlovak teljesítmény csökkenésének lehetséges okait és azok előfordulási gyakoriságát, másrészt pedig a lovak orrmelléküregeinek megbetegedéseit kóroktani és diagnosztikai szempontból vizsgálta.

A peripartalis időszak monitorizálásának (Polar készülék 24 óra) elsődleges célja a környezeti hatások, valamint a csoportos tartásból fakadó szociális interakciók hatásainak kimutatása. Módszer élettani alapja az, hogy a szív működését a vegetatív idegrendszer két nagy alrendszere, ill. ezek egyidejűleg fennálló aránya szabályozza. A szívritmus-variancia mérésével egy időben monitoroztuk a szimpatikus és paraszimpatikus idegi aktivitást, és lehetőségünk nyílt ezek szétválasztására is. Mivel stresszhelyzetben a paraszimpatikus hatás csökken, a szimpatikus hatás pedig erősödik, a szívritmus-variancia a tartástechnológiából adódó környezeti tényezők állati szervezetre gyakorolt hatásainak kiváló paraméterévé vált. Vizsgálatainkat a Prograg Agrárcentrum Kft. Holstein-fríz tehenészeti telepén (Ráckeresztúr-Lászlópuszta) végeztük. Ez ideig mintegy 120 üsző és tehén ellését kísértük figyelemmel, miközben más forrásból újonnan beszerzett ellés előrejelző készülék hatékonyságát is értékeltük. Vizsgálatainkat 2 magyar és 2 külföldi PhD hallgató is segítette, akik egyébként nem tagjai a kutatócsoportnak. Eddigi eredményeinkről a Magyar Buiatrikus Társaság XXIII. Nemzetközi Kongresszusán 9 előadással és 3 poszterrel, valamint az idei akadémiai beszámolókon 6 szarvasmarha és 6 lovas előadással számoltunk be. A lovas csoport munkáját terepi viszonyok között jól alkalmazható kari keretből beszerzett endoszkóp segíti, amely által a lovakat természetes környezetükben is vizsgálhatjuk, új dimenziókat nyitva meg ezzel a lovak teljesítmény csökkenésének megismerésében.

II. A 2013-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények

A szarvasmarha kutatócsoport fiatal PhD védés előtt álló tagjának vezetésével készített irodalmi összefoglaló, valamint a további lehetséges kutatási irányok felsorolását tartalmazó dolgozat megjelenése (Kovács et al., 2014) igazolja, hogy a szívritmus vizsgálóeljárásunk világszínvonalú.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2013-ban

A kutatócsoport vezetője a kezdeti kísérleti eredményeikről (Control of parturition in dairy cow) Liege-ben (2013 PPP meeting, 2013.09.07) számolt be. Ezen kívül 1 világkongresszuson (World Veterinary Congress, Prága, Csehország) és 2 nemzetközi kongresszuson (Lengyelország, Szerbia) meghívottként tartott előadást. Egy egyiptomi és egy libanoni PhD hallgatója is csatlakozott a kutatócsoport munkájához. Korábbi TÉT pályázat keretében az Institut National de la Recherche Agronomique, Centre Régional de Settat munkatársával végeztünk közös kutatásokat.    

IV. A 2013-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása:

A jelzett időszakban nem volt más sikeres pályázatunk.

V. A 2013-ban megjelent jelentősebb publikációk:

  1. Kovács L, Jurkovich V, Bakony M, Szenci O, Póti P, Tőzsér J: Welfare implication of measuring heart rate and heart rate variability in dairy cattle – Literature review and conclusions for future research. ANIMAL, 2014.8. 316-330.