Dialízis az Állatorvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszékén és Klinikáján
Dialízis az Állatorvostudományi Egyetem
Belgyógyászati Tanszékén és Klinikáján
Gyakran Ismételt Kérdések
Mire jó a dialízis?
A dialízis azt az orvosi technológiát jelenti, amikor a vérben keringő salakanyagokat mesterségesen távolítjuk el. Egy egészséges szervezetben ezt a feladatot a vesék látják el, súlyos vesekárosodás esetén azonban a méregtelenítő funkció nem elégséges, a felhalmozódó salakanyagok pedig súlyos tünetek (urémia) kialakulásához, és akár elhulláshoz is vezethetnek. A dialízist ezért művese kezelésnek is nevezik.
Milyen formái léteznek a dialízisnek?
Technikailag két formát különíthetünk el.
Hemodialízis/véres alapú dialízis során a vért a szervezetből kivezetjük, egy filteren keresztül megtisztítjuk, majd visszavezetjük a páciensbe. A filterben membránok találhatóak, melyek egyik oldalán a beteg vérét, másik oldalán pedig dialízis folyadékot áramoltatunk. A méreganyagok a vérből a dialízis folyadékba kerülnek, és a megtisztított vér kerül vissza a páciensbe. A membrán felépítése és a dialízis folyadék összetétele lehetővé teszi, hogy csak a méreganyagokat vegyük ki a vérből, a fontos összetevők bent maradnak.
Peritoneális/hasi dialízis esetén a hashártyát használjuk, mint membránt, amin keresztül a méreganyagokat kijuttatjuk a szervezetből. A hasüregbe egy speciális katétert ültetünk be műtéti úton. A katéteren keresztül speciális dializáló folyadékkal töltjük fel a hasüreget. Ebbe a folyadékba a hashártyán keresztül kiszűrődnek a méreganyagok, majd a folyadékot leengedjük, és ismét tiszta dializáló oldattal töltjük fel a hasüreget. A folyadékcserét naponta többször elvégezzük.
Milyen dialízisre van lehetőség az Állatorvostudományi Egyetem Kisállatklinikáján?
Klinikánkon peritoneális dialízist évek óta végzünk, a hemodialízist pedig hosszas előkészületek után 2019-ben vezettük be.
Technikailag a hemodialízis gépeinken csak 12-15 kg fölötti állatok kezelését tudjuk megoldani. A 12-15 kg alatti állatok számára továbbra is peritoneális dialízis kezelést tudunk nyújtani.
Milyen megbetegedések esetén van értelme a kezelésnek?
Dialízisnek heveny (hirtelen kialakuló) vesekárosodás esetén van értelme. Ilyen lehet például egy vesekárosító anyag felvétele (pl. fájdalomcsillapító gyógyszerek, fagyálló, liliom, mazsola, stb.), műtéti altatás utáni akut vesekárosodás vagy babézia, leptospira fertőzés okozta vesekárosodás.
Heveny vesekárosodás után a vesék képesek bizonyos mértékű regenerációra, egyes esetekben akár a teljes gyógyulásra is. A regeneráció mértéke természetesen függ a kiváltó októl, a károsodás súlyosságától, és a megfelelő terápia megkezdésének időpontjától. Ugyanakkor, sokszor napok-hetek telnek el, amíg a regeneráció megindul. Ha a leállt vesék szerepét ez idő alatt nem helyettesítjük mesterségesen, a beteg pár napon belül életét veszti a felhalmozódó méreganyagok miatt. A dialízis feladata tehát, hogy átvegye a leállt vesék szerepét addig, amíg azok regenerálódni képesek. A dialízist addig kell folytatni, amíg a vesék képesek lesznek ellátni a szervezet méregtelenítő funkcióját. Ez lehet, hogy pár nap, de az is lehet, hogy pár hét. Sőt, sajnos az is előfordul, hogy a vesefunkció egyáltalán nem javul, vagy ha van is javulás, nem kellő mértékű, krónikus vesebetegség marad vissza.
Fontos megérteni, hogy a dialízis kezelés nem gyorsítja meg a vesék gyógyulását. A dialízis feladata, hogy átmenetileg átvegye a vesék feladatát (méregtelenítse a szervezetet, rendezze a folyadék-, sav-bázis- és ionháztartást), hogy időt nyerjünk addig, amíg a vesék regenerálódni képesek. Vagyis, hogy segítségével életben tartsuk a beteget addig, amíg a vesék újra működőképesek lesznek.
Van-e garancia arra, hogy a kisállat dialízis segítségével meg fog gyógyulni?
Sajnos nincs. Abban a pillanatban, amikor annyit látunk, hogy a kisállat veséi hirtelen leálltak, nem tudjuk megjósolni, hogy a regeneráció milyen mértékben fog végbemenni. Elképzelhető, hogy 100%-ban, de az is lehet, hogy csak 10%-ban. Természetesen, vannak jó jelek (pl. elfogadható általános állapot, kielégítő vizelettermelés) és rosszak (rossz általános állapot, szájüregi fekélyek, súlyos urémiás tünetek, a vizelettermelés teljes hiánya), melyek segítenek nekünk a kórjóslat felállításában, de pontosabbat csak a kórlefolyást látva, pár nap vagy pár hét elteltével tudunk mondani, amikor látjuk, hogy megindult-e a vesék regenerációja.
Milyen túlélési esélyei vannak egy dializált állatnak?
Általánosságban elmondható, hogy azok a betegek kerülnek dialízisre, akik olyan súlyos a vesekárosodást szenvedtek, hogy dialízis nélkül kilátástalan a túlélésük. Ha ezek a páciensek dialízis kezelésben részesülnek, a túlélésük körülbelül 50%-ra nő.
Hogy zajlik technikailag a dialízis kezelés?
A heveny vesekárosodást szenvedett kisállatot felvesszük kórházunk intenzív osztályára és megkezdjük az infúziós és gyógyszeres kezelést. Különféle vizsgálatokkal (vérlabor, vizeletvizsgálat, ultrahang vizsgálat, vérnyomásmérés, stb.) felmérjük a vesekárosodás mértékét, keressük a lehetséges kiváltó okot. Ha a vizsgálati eredmények és a kórlefolyás alapján úgy döntünk, hogy dialízisre van szükség, a páciens gazdáját tájékoztatjuk a kezelés menetéről, költségeiről.
Hemodialízis esetén a nyaki fő vénába (vena jugularis) behelyezünk egy speciális dialízis katétert. Ennek betételéhez általában bódítás is szükséges. Ha a páciens vérszegény, dialízis előtt vagy közben vérátömlesztést is adunk. A dialízishez a gépet előkészítjük, majd a nyaki katétert összekötjük a géppel, és elkezdődik a kezelés. A kezelés elejétől a végéig állatorvosi felügyelet mellett zajlik. A kezelések hosszát az állat állapotának súlyosságától, laboratóriumi paramétereitől függően határozzuk meg, de átlagosan 4-6 órán át tart. A kezeléseket általában az 1. 2. és 4. napon végezzük, így 3 kezelés után, az 5. napon el tudjuk bírálni, hogy van-e érdemi javulás, van-e értelme a kezelés folytatásának. Ha a kezelés folytatása mellett döntünk, általában heti 2-3 alkalomra van szükség. A kezelést addig ismételjük, amíg a vesék vissza nem nyerik funkcióikat (pár nap – pár hét), vagy, rossz esetben, amíg ki nem derül, hogy a vesék nem fogják visszanyerni funkcióikat, és nem fogunk tudni minőségi életet nyújtani a páciensnek.
Peritoneális dialízis esetén a hasüregbe egy speciális katétert ültetünk be műtéti úton. A katéteren keresztül dializáló folyadékkal töltjük fel a hasüreget. Ebbe a folyadékba a hashártyán keresztül átjutnak a méreganyagok, majd a toxinokkal teli folyadékot leengedjük, és ismét tiszta dializáló oldattal töltjük fel a hasüreget. Ezt a folyamatot kezdetben akár 1-2 óránként is megismételjük, majd, ha stabilizálódott a páciens keringése, és általános állapota is elfogadható, a dialízisek száma csökkenthető napi 4-6 alkalomra. A folyadékcseréket addig folytatjuk, amíg a vesék regenerálódnak, vagy amíg eldől, hogy a regenerációra jó eséllyel nem fog sor kerülni. Amennyiben a kisállat állapota dialízis mellett stabil és nem szükséges további intenzív osztályos ellátás, akkor a dializálást otthon is lehet folytatni, a pontos lépéseket megtanítjuk. Az otthoni dialízis nagyfokú energia- és időbefektetést igényel a gazdától: a folyadékcsere napi 4-5-ször kb. 20-30 percet vesz igénybe, illetve gyógyszereket szájon át be kell tudni adni. Ha a páciens állapota javul, a dialízisek számát fokozatosan lecsökkentjük, gyógyulás után pedig a katétert egy rövid műtéttel el kell távolítani.
A dialízis kezelések előtt és után, mind peritoneális, mind hemodialízis esetén, a pácienst az intenzív osztályon helyezzük el, ahol folyamatos (0-24) felügyelet alatt van, gyógyszeres, illetve, amennyiben szükséges infúziós kezelést kap.
Van-e értelme dialízisnek krónikus vesebeteg állatok esetén?
Krónikus vesebeteg állatok dialízis kezelése nem javasolt. Krónikus vesebeteg emberek esetében a dialízist addig végzik, amíg transzplantációra nem kerülnek, vagyis amíg új vesét nem kapnak. Mivel ez kisállatok esetében általánosságban nem opció, a dialízist élethosszig kellene alkalmazni. A tulajdonos számára a kezelés idő-, energia- és pénzigényessége szab határt, az állat szempontjából pedig a folyamatos kezelések, beavatkozások, komplikációk (fertőzések, katéterszepszis, hashártyagyulladás), illetve a betegséggel járó rossz közérzet és fokozatos leépülés nem nyújtanának megfelelő életminőséget.
Miért olyan drága a dialízis?
Mind a hemodialízis, mind a peritoneális dialízis nagy fogyóeszköz, anyagi befektetés és emberi munka igényű, intenzív terápiás beavatkozás. Mivel a dialízisre szoruló kisállatok általában rossz állapotú, intenzív ellátást igénylő páciensek, a dialízis költsége mellett az intenzív osztályon felmerülő napidíjakkal, laborvizsgálatok árával, gyógykezelési költségekkel is számolni kell. Az árakat tájékoztató jelleggel itt megjelenítjük, a pontos költségek függnek az állat méretétől, betegségének jellegétől és súlyosságától.
- Kivizsgálás, mely alapján megítéljük, hogy indokolt-e a dialízis (általában fizikális vizsgálat, részletes vér-, vizeletvizsgálat, ultrahangos vizsgálat): kb. 80-100.000 ft.
- Kórházi napidíjak (folyamatos felügyelet, rendszeres fizikális vizsgálat, speciális táplálás, gyógyszerek, infúziók költsége): kb. 50-80.000 ft.
- Laboratóriumi díjak (leginkább vérlaborok): napi kb. 20-40.000 ft.
- Hemodialízis:
- a speciális dialízis katéter beültetése kb. 80-100.000 forint
- egy (4-6 órán át tarató) kezelés költsége, óránkénti vérvizsgálatokkal, 180-200.000 forint.
- Peritoneális dialízis: a hasüregbe beültetett dialízis katéter és a műtét költsége kb. 160-200.000 ft. Ez után a kórházi napidíjakkal és a laboratóriumi költségekkel kell számolni.
Ezeket a költségeket összegezve, az első heti 3-4 hemodialízis kezelés intenzív osztályos ellátással és a rendszeres vizsgálatokkal kb. 1.300.000-1.600.000 ft. Amennyiben tovább folytatjuk a kezelést úgy kb. heti 800.000-1.000.000 ft-os költséggel lehet számolni.
A peritoneális dialízis (és intenzív osztályos ellátás, vizsgálatok) költsége az első héten kb. 600.000-800.000 ft, ezután kb. 400.000-500.000 forintos költség hetente.
