Default view
Kutatás Kutatócsoportok Andrológiai/asszisztált Reprodukciós Kutatócsoport

Andrológiai/asszisztált Reprodukciós Kutatócsoport

KUTATÓCSOPORT-VEZETŐ:

Prof. Dr. Cseh Sándor, egyetemi tanár, MTA Doktora, Dipl.ECAR

Vendég professzor (2018- ): University of Bari Aldo Moro, Olaszország

ELÉRHETŐSÉG: cseh.sandor[PUT_AT_HERE]univet.hu

A KUTATÓCSOPORT TAGJAI:

Egyetemi tanár: Dr. Cseh Sándor

  • Dr. Bacsa Mónika, DVM, PhD hallgató
  • Dr. Csepreghy Anna, DVM, PhD hallgató;
  • Dr. Somoskői Bence, MSc, PhD, tudományos főmunkatárs
  • Dr. Balassa-Török Dóra, PhD, tudományos munkatárs
  • Árkiné Dr. Vincze Boglárka, DVM, PhD, egyetemi docens
  • Dr. Vass Nóra, PhD, DVM

Asszisztens: Keresztes Zsuzsanna, orvosi szakasszisztens

Állatorvos rezidens: Dr. Vincze Boglárka, PhD; Dr. Vass Nóra, PhD

Kiemelt kutatási témák rövid ismertetése:

  1. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika foxhound (amerikai rókakopó) fajtájú kísérleti tenyészkutya állományának reprodukciós teljesítményének javítása asszisztált reprodukciós technikákkal (spermafagyasztás, endoszkóp asszisztált intrauterin transzcervikális inszeminálás (TCI), mellékheréből kinyert sperma fagyasztása és TCI-al történő felhasználása termékenyítésre. A foxhound fajta megtartása fontos a Klinika számára, mivel nyugodt természete és robosztus testfelépítése révén a fajta kiválóan alkalmas kardiológiai, kardiovaszkuláris vizsgálatokban és kísérletekben tör­ténő felhasználásra.
  2. A petefészek kéregállományában több százezer, éretlen petesejtet tartalmazó tüsző található, ezek gyűjtése és fagyasztása lehetővé tenné nemcsak a fajták örökítő anyagának hosszú távú tárolását génbankban, de a váratlanul elhullott, nagy értékű nőstény egyedből későbbi utódok létrehozását is. A petefészekszövet fagyasztását már sikeresen alkalmazták néhány állatfajban. A módszernek lehetnek negatív következményei, hogy csak egyet említsünk a petefészekszövet visszaültetése hozzájárulhat betegség átviteléhez. Emiatt az elmúlt néhány évben egyre nagyobb az érdeklődés a preantrális tüszők tenyésztése/mélyhűtése/felhasználása iránt. Kutatócsoportunk intenzív kutatást folytat a preantralis tüszők tenyésztése és tartós tárolása/fagyasztása terén egér és kutya (menhelyes program) petefészkek felhasználásával. Állatorvosi/állattenyésztési vonalon módszer alkalmazásával kapcsolatban a konzervációbiológiai szempontok érvényesülnek elsősorban. A genetikai anyag megőrzése és védelme nagyon fontos a veszélyeztetett vagy őshonos fajok/fajták esetében, amelyek ki vannak téve a géneróziónak és a kihalás kockázatának.

 

A kutatási témához kapcsolódóan eddig megjelent válogatott közlemények:

Ejakulált és mellékheréből kinyert spermiumok tulajdonságainak összehasonlítása és fagyasztása; endoszkóp asszisztált transzcervikális termékenyítés (TCI) mélyhűtött spermával kutyában

 

 

 Preantralis tüszők in vitro tenyésztése és fagyasztása

 

 

KUTATÁSI TERÜLETEK:

Andrológia/hím állatok szaporodásbiológiája

Asszisztált reprodukció/Asszisztált reprodukciós technikák

Embriológia, Spermatológia

Ivarsejt- és embriófagyasztás

In vitro fertilizáció

Embrióátültetés

 

SZAKMAI SZERVEZETI TAGSÁG:

MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottság

Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság

Magyar Szaporodásbiológiai Társaság

Magyar Andrológiai Társaság

Magyar Embriológiai Társaság

European College of Animal Reproduction (ECAR), Member of the Education and Residence Committee (ECAR ERC)

European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE)

 

HOSSZÚTÁVÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK:

Richter Reprodukciós Hálózat

Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet

Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Pécsi Egyetem, Orvostudományi Kar

Szent János Kórház, Budai Meddőségi Centrum

Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar

University of Veterinary Medicine Vienna (Ausztria)

University of Thessaly, Faculty of Veterinary Science (Görögország)

University of Bari, Faculty of Veterinary Medicine (Olaszország)

University of Cordoba Faculty of Veterinary Medicine

University of Extremadura Faculty of Veterinary Medicine

ICAR-National Institute of Animal Nutrition and Physiology (ICAR-NIANP) (India)

 

IGÉNYELHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK:

embriológiai vizsgálatok, embriótenyésztés

spermatológiai vizsgálatok

in vitro fertilizáció

embrió-és ivarsejtfagyasztás

mesterséges termékenyítés és embrióátültetés

 

 

ELNYERT PÁLYÁZATOK:

 

Jelenleg futó projektek
SNN_25 (magyar-szlovén nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási pályázat) 2026-2028 Korszerű kriobiológiai és biomarker-alapú stratégiák a veszélyeztetett őshonos sertésfajták genetikai erőforrásainak megőrzésére 50.792.000
UNIVET Kutatócsoporti pályázat 2026-2027

Ejakulált és mellékheréből kinyert spermiumok tulajdonságainak összehasonlítása és fagyasztása; endoszkóp asszisztált transzcervikális termékenyítés (TCI) mélyhűtött spermával kutyában;

Preantralis tüszők in vitro tenyésztése és fagyasztása

 5.000.000
UNIVET Fiatal kutatói pályázat 2026-2027 Asszisztált reprodukciós eljárások fejlesztése különböző egzotikusállat fajokban 2.000.000
MTA Bolyai Kutatási Pályázat 2024-2027 Asszisztált reprodukciós eljárások fejlesztési lehetőségei kutyában
Korábban megvalósult projektet
Támogató szervezet /forrás megnevezése Pályázati projekt címe és témája Támogatás összege (Ft-ban)
Magyar – Indiai Ipari Kutatás-Fejlesztési Együttműködési Pályázat (NKFIH) 2016-2020 Juh és bivaly embrió, valamint petesejt/tüsző vitrifikációs technológiája hatékonyságának növelése: az apoptózissal és a fejlődési potenciállal összefüggő génexpressziós vizsgálatok 24.942.000
OTKA (NKFIH) 2016-2020 Trichostatin A és PACAP hatásának vizsgálata az embriófejlődésre, különös tekintettel a fagyasztás okozta stressz kivédésére 24.000.000
VEKOP 2017-2021 Kutyasperma fagyasztása 12.000.000
NKFIH 2020-2025 Preantrális tüszők in vitro tenyésztésének és tárolásának lehetőségei, különös tekintettel a faji különbségekre és az asszisztált reprodukcióban történő alkalmazásra 39.828.000

 

 

A jelenleg futó projektek bemutatása:

Magyar-szlovén nemzetközi együttműködés: A sertés sperma mélyhűtése a többi haszonállathoz képest rendkívül alacsony hatékonyságú. Ez elsősorban az európai, regionális őshonos fajtákat érinti hátrányosan, amelyek rendkívül veszélyeztetettek egy váratlanul felbukkanó járvány (pl. afrikai sertéspestis) esetén, amely a populáció drasztikus csökkenését, egyes esetekben eltűnését eredményezheti. Ezen váratlan körülmények ellen az ex situ génbank létrehozása megoldást jelentene, napjainkban azonban a mélyhűtve tárolt sperma életképessége alacsony, és nagy variabilitást mutat az egyes fajták között.
A kutatásunk célkitűzése, hogy különböző hagyományos és korszerű metodikák alkalmazásával, jelentős számú markert vizsgálva feltárjuk az alacsony sikerességi ráta okát, speciálisan a régióban őshonos fajták esetében. Kutatásunk eredményeként felmérjük három sertésfajta – magyar nagy fehér, mangalica és krškopolje – spermaminőségében, kriotoleranciájában és metabolikus profiljában megmutatkozó különbözőségeket. A társadalmi-gazdasági előnyökön túl a projekt a kansperma mélyhűthetőségét befolyásoló biológiai tényezők tudományos ismereteinek bővítését is szolgálja, különös tekintettel a fajtaspecifikus genomikai, proteomikai és metabolomikai jellemzőkre. Az így nyert eredmények más fajták esetében is hatékonyan alkalmazható mélyhűtési technikák kifejlesztéséhez vezethetnek, ezzel segítve a génbankok kialakítása iránti megnövekedett igényt.

UNIVET Kutatócsoporti pályázat:

1.A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika foxhound (amerikai rókakopó) fajtájú kísérleti tenyészkutya állományának reprodukciós teljesítményének javítása asszisztált reprodukciós technikákkal (spermafagyasztás, endoszkóp asszisztált intrauterin transzcervikális inszeminálás (TCI), mellékheréből kinyert sperma fagyasztása és TCI-al történő felhasználása termékenyítésre. A foxhound fajta megtartása fontos a Klinika számára, mivel nyugodt természete és robosztus testfelépítése révén a fajta kiválóan alkalmas kardiológiai, kardiovaszkuláris vizsgálatokban és kísérletekben tör­ténő felhasználásra.

  1. A petefészek kéregállományában több százezer, éretlen petesejtet tartalmazó tüsző található, ezek gyűjtése és fagyasztása lehetővé tenné nemcsak a fajták örökítő anyagának hosszú távú tárolását génbankban, de a váratlanul elhullott, nagy értékű nőstény egyedből későbbi utódok létrehozását is. A petefészekszövet fagyasztását már sikeresen alkalmazták néhány állatfajban. A módszernek lehetnek negatív következményei, hogy csak egyet említsünk a petefészekszövet visszaültetése hozzájárulhat betegség átviteléhez. Emiatt az elmúlt néhány évben egyre nagyobb az érdeklődés a preantrális tüszők tenyésztése/mélyhűtése/felhasználása iránt. Kutatócsoportunk intenzív kutatást folytat a preantralis tüszők tenyésztése és tartós tárolása/fagyasztása terén egér és kutya (menhelyes program) petefészkek felhasználásával. Állatorvosi/állattenyésztési vonalon módszer alkalmazásával kapcsolatban a konzervációbiológiai szempontok érvényesülnek elsősorban. A genetikai anyag megőrzése és védelme nagyon fontos a veszélyeztetett vagy őshonos fajok/fajták esetében, amelyek ki vannak téve a géneróziónak és a kihalás kockázatának.

 

UNIVET Fiatal kutatói pályázat:

A spermamélyhűtés kiváló lehetőséget kínál a genetikai sokféleség megőrzésére, különösen a ritka és veszélyeztetett fajok esetében. Az asszisztált reprodukciós technikákat (ART) széles körben, rutin szerűn használják haszon- és egyes társállatoknál, azonban ritkán alkalmazzák egzotikus állatok esetében. Ez több okra vezethető vissza, ezek egyike a korlátozott lehetőség a mintavételre, illetve a faji sokszínűség, és az abból adódó nagyfokú különbségek, akár nemzetségen belül is (anatómiai, élettani). Ez eredményezheti azt, hogy bár egyes fajokat régóta tenyésztenek mesterséges körülmények között, a legtöbb esetben nincs kidolgozott, standardizált protokoll a szaporítóanyag tárolására, akár hűtött, akár mélyhűtött (krioprezervált) formáról beszélünk. Ezen kívül a nagy számú vadon befogott példány kereskedelme miatt egyes fajok természetes populációja csökken, ami mindenképpen indokolttá teszi a génmegőrzés lehetőségeinek kutatását.

Jelen kutatási projekt célja spermamélyhűtési és eltarthatósági protokollok kidolgozása különböző egzotikusállat fajokban. A hozzáférhető minták és a korábbi kutatási eredményeink alapján ez elsősorban kaméleon fajokat jelent, de tekintettel arra, hogy a vizsgálati anyagok a klinikumból származnak, a kidolgozott módszereket további fajokon is alkalmazni fogjuk a kutatási periódus alatt, így bővítve az ismereteinket, és kiterjesztve az eredményeinket.

 

 

 

MTA Bolyai Kutatási Pályázat:

A vadon élő vagy állatkerti egyedek génmegőrzése szempontjából jól alkalmazható technológia a preantrális tüszők mélyhűtése, illetve in vitro tenyésztése. A módszer az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen lehetővé teszi a nagy genetikai értékű egyedek fertilitásának megőrzését akár az elhullást követően is. Az így kinyert (és szükség esetén mélyhűtött) tüszők in vitro tenyészthetők, és in vitro ovulációt követően a petesejt fertilizációja lehetővé válik. Ezen túl a humán gyógyászatban is nagy jelentősége van, hiszen a daganatos megbetegedések kezelése előtt lehetőség nyílik az éretlen petesejteket tartalmazó tüszők eltárolására, és későbbi felhasználására. Az utóbbi években a munkacsoportunk intenzív kutatást folytat ezen a területen, amelynek eredményeképpen sikerült kialakítani egy olyan, megbízhatóan működő tápfolyadék összeállítást, amely lehetővé teszi kutya (illetve egér) preantrális follikulusok in vitro tenyésztését (PAF IVC).  Az egyéb háziállatok (pl. szarvasmarha, juh) esetén sikeresen alkalmazott in vitro technikák (petesejtek in vitro maturációja [IVM], in vitro fertilizációja [IVF] és in vitro embriótenyésztés [IVC]) azonban csak rendkívül alacsony hatékonysággal működnek. Ennek oka, hogy a kutya ciklusa a többi háziállatétól nagy mértékben különbözik: az ovuláció során a petesejt éretlenül, a germinális vezikulum stádiumban kerül ki a tüszőből, és kb. 54-72 óra múlva éri el a fertilizációra alkalmas MII (metaphase II) állapotot. Ez idő alatt a vérben folyamatosan emelkedik a progeszteron szint, ami feltételezhetően segíti a petesejt érési folyamatait – a további maturációs faktorok jelenléte és szerepe azonban még nem teljesen tisztázott. További nehézséget jelent, hogy a petesejt lipid tartalma rendkívül magas, ami nemcsak a minőségbírálatot nehezíti, de az oocita, illetve később az embriók mélyhűtése esetén is alacsony túlélési rátát eredményez.

 

A pályázat célja olyan protokollok kidolgozása, amelyek növelik kutyában alkalmazott IVM és IVF, illetve PAF IVC hatékonyságát.