A nagyüzemi nyúlhústermelés aktuális problémája az antibiotikum nélkül intenzíven hizlalható végtermék genetika előállítása. Az antibiotikumok rendszerszintű használatát már most is jelentősen korlátozza az EU, a közeljövőben várhatóan még szigorúbb szabályozás lép életbe. A most termelő európai állományok élvonalába tartozik a magyar populáció, de az összes többi ország ágazataihoz hasonlóan csak antibiotikumok segítségével képes a piaci igényeknek megfelelő árú és minőségű végterméket előállítani.

Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy jelenlegi törzsállományok differenciált szelekciójával elérhető az antibiotikum nélkül is biztonságos intenzív hízlaláshoz szükséges genetikai előrehaladás. A mucoid enteropathiára (epizootic rabbit enteropathy, ERE) nem hajlamos tenyészbakok jelenleg egyetlen francia genetika forgalmazójától vásárolhatóak meg igen magas áron.

A fertőző betegségek okozta veszteségek csökkentésének másik módja a kórokozókat tünetmentesen hordozó tenyészállatok selejtezése.

A projekt első lépése egy modern, rádiófrekvenciás azonosító rendszerre (RFID csip) és telepi körülmények között is használható hardver és szoftver rendszer kialakítása. Ezáltal a leszármazási viszonyok, a törzsállományok és a végtermék szaporítására használt állományok termelési adatai akár több tízezres létszámú tenyészetekben is egyszerűen nyomon követhetővé válnak. A jelenleg már rendelkezésre álló technológiák összehangolásával ez megvalósítható.

Második lépésként genomikai módszerekkel fejlesztett DNS markerekkel meggyorsítva szeretnénk kiszelektálni az alkalmas nucleus populációkat. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ korábban sikeresen alkalmazta ezeket a technikákat mangalica sertés és háziméh állományokban. A modern molekuláris biológiai módszerekkel segített nemesítés során létrejövő új fajtajelölteknek a jelenleg a piacon lévő fajtáknak megfelelő, vagy annál jobb tulajdonságokat kell mutatniuk. Ezen célok belátható időn való eléréséhez először fel kell térképeznünk a hazai nyúl állományok genomját teljes genomszekvenálás segítségével. Az így létrehozott genomszekvencia adatbázis bioinformatikai analízisével meg tudjuk határozni azokat a szekvencia különbségeket, melyeket a későbbiekben gyakorlati DNS markerezési feladatokhoz tudunk felhasználni (SNP, STR markerek). A másik közvetlen haszna a genomanalízisnek, hogy a korábban már nyúlban publikált, illetve már más rokonfajokban (sertés, ember, egér, patkány stb.) leírt molekuláris markereket gyorsan tudjuk a nemzetközi irodalomból adaptálni és bekapcsolni a hazai nyúltenyésztési folyamatokba. Teljes transzkriptomikai vizsgálatokal felderíthető, hogy a gazdaságilag jelentős tulajdonságok mögött hogy milyen élettani folyamtok játszanak szerepet, és mely gének felelősek érte.

Ezzel párhuzamosan végzett harmadik lépésként az Állatorvostudományi Egyetemen már jelenleg is elérhető állategészségügyi-diagnosztikai kapacitás fejlesztésével tömeges szűrővizsgálatokkal válogatnánk ki a virulens kórokozó változatokat tünetmentesen hordozó egyedeket. Az RFID egyedi azonosító rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a betegségek hordozására hajlamos utódokat létrehozó dédszülő vagy nagyszülő egyedeket is tudjuk azonosítani.

Végül a betegségeknek ellenálló genetikai állományú, virulens kórokozókat nem hordozó állomány termelési paraméterek javítása érdekében végzett újabb szelekcióját összes mikroszatellit (STR) marker azonosításával (QDD), illetve nagy felbontású egypontos nukleotid polimorfizmusokat (SNP) vizsgálva végeznénk el.