HÍDFŐS NITROGÉN-TARTALMÚ HETEROCIKLUSOK ÚJSZERŰ SZINTÉZISE
Kutatási terv
1. Bevezetés
A pirrolizidin-, indolizidin- és kinolizidin-vázas alkaloidok az élővilág rendkívül változatos egyedeiben (gombák, rovarok, kétéltűek, növények) fordulnak elő, és élettani hatásuk is nagyon sokféle. Egyesek rovarok védekező anyagai, míg mások, így pl. a nyílméregbékák bőrváladéban termelődő alkil-indolizidinek rendkívül mérgező hatásúak. A polihidroxi-indolizidinek az AIDS-terápiában remélt gyógyászati alkalmazhatóságuk, míg a bizonyos lepkékből izolált egyszerű hidroxi-formil-pirrolizidinek feromonhatásuk miatt keltettek különös figyelmet.
Ezek a rendkívül változatos szerkezetű természetes anyagok, valamint az ezekkel rokon, nitrogénatomjukat hídfős helyzetben tartalmazó heterociklusok és szubsztituált származékaik a molekulaszerkezet-kutatással és a szintetikus szerves kémiával foglalkozók számára is igényes feladatot, ill. célkitűzést jelentenek. Átfogó megismerésüket nemcsak kiemelkedő biológiai hatásosságuk és környezet-toxikológiai szempontok indokolják, hanem az a tény is, hogy számos képviselőjük rendkívül csekély koncentrációban fordul elő a természetben (pl. egyes indolizidin-vázas toxinok Dendrobates fajokban). Ezért alapos kémiai és hatástani tanulmányozásuk komoly nehézségekbe ütközik, sőt gyakran lehetetlennek is bizonyul. Ezzel is magyarázható, hogy a szóban forgó vegyületek kutatása az elmúlt néhány évben különösen megélénkült, amelyet az ezzel kapcsolatos tudományos közlemények jelentősen emelkedő száma egyértelműen jelez. Tervezett kutatásainkat a fenti vegyülettípusok szintézisére és szerkezeteik felderítésére kívánjuk összpontosítani.
2. A kutatási terv célkitűzései és várható eredményei
A projekt célja olyan új és hatékony szintézis-módszerek kifejlesztése, amelyek
– egyszerű, könnyen hozzáférhető anyagokból, néhány lépésben és kellő mennyiségben eredményezik a pirrolizidin, indolizidin, kinolizidin és benzokinolizidin alapvázakat tartalmazó új molekulákat,
– primer termékei természetes molekulákká alakíthatók, ill. új, gyógyszerkémiai szempontból feltétlenül figyelmet érdemlő analógok szintézisét teszik lehetővé, valamint
– a korábbi munkákban eredményesen alkalmazott intermedierekben elsősorban az un. push-pull alkénekben (elektronszívó csoportot tartalmazó enaminok) rejlő szintetikus potenciál további kiaknázását, így új heterociklusos és nem-gyűrűs enaminok előállítását, és ezekből kiindulva új heterociklusos alapvázak felépítését és számos új molekula előállítását teszik lehetővé.
A tervezett munka várható eredményei jelentősen gazdagíthatják a természetes anyagok kémiáját, és gyakorlati hasznosíthatóságot ígérnek a gyógyszerkémia területén is.