Az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszéke egyedi és állományszintű parazitológiai vizsgálatokat végez gazdasági, vadon élő valamint társállatok belső és külső élősködői okozta fertőzöttség(ek) felderítésére. Igény esetén helyszíni kiszállásokkal, szakmai konzultációkkal és parazitaellenes kezelési programok kidolgozásával nyújtunk segítséget.

A hagyományos és korszerű diagnosztikai módszerekkel, a mintavétellel és az egyes szolgáltatások árával kapcsolatosan a következő telefon- és faxszámokon illetve email címeken lehet tájékoztatást kérni:

• Telefonszámok: 1 478-4275; 1 478-4189; 1 478-4100/8309
• Faxszám: 1 478-4193

A parazitológiai vizsgálatra szánt minták gyűjtéséhez és szállításához néhány általános tanácsot adunk. Az állattartóknak azt javasoljuk, hogy a mintavétellel kapcsolatos problémájuk esetén forduljanak állatorvoshoz vagy közvetlenül a tanszékhez.

A vizsgálatok indítékai

A parazitológiai vizsgálat általános tájékozódás mellett egy betegség okának megállapítása végett, vagy a gyógykezelés hatékonyságának ellenőrzése miatt is történhet. A kezelések közötti időszak félidejében vagy a gyógykezelések előtt optimális az állatainkat paraziták jelenlétére megvizsgáltatni. Vásárláskor és szállítás alkalmával célszerű meggyőződni, hogy az állat vajon mentes-e parazitáktól. Parazitás fertőzöttség megállapítása céljából az élő vagy elpusztult állatból származó mintákat kell beküldeni, amelyek lehetnek:

• bélsárminták,
• bőrkaparékok és szőrképletek,
• vérminták,
• szervdarabok vagy egész hullák
• szabad szemmel látható paraziták

Esetenként folyadékok, váladékok, mosadékok, bioptátumok kerülhetnek parazitológiai vizsgálatra, amelyeket meghatározott céllal küldenek be. Ritkábban előforduló paraziták kimutatásának igénye esetén, előzetesen célszerű informálódni a vizsgálati lehetőségekről.

Mintabeküldés

Bélsárminta

A fertőzöttség megállapításához legtöbbször a frissen ürült bélsárból vett minta elegendő, amelyet vízálló, tiszta tégelybe, jól záródó edénykébe helyezzünk. A szilárdabb konzisztenciájút akár nylontasakban is gyűjthetjük. A mintát tartós azonosító jellel kell ellátni. A minta mennyisége kisállatok esetében az egyszeri bélsárürítés mennyiségénél lehetőleg ne legyen kevesebb, nagyállatoktól legalább egy maroknyi szükséges. Ha a csoportban tartott állatoktól nem lehet egyedi mintát gyűjteni, akkor ún. kevert bélsármintát kell belőle beküldeni. Nagyon kis testű állatokból (pl. egér, patkány stb.) a több napon keresztül gyűjtött minta is megfelelő. A bélsármintákat ne fecskendőben, vérvételi csövekben, vagy más keskeny formájú tárolóeszközben küldjék, mert ezekből nehezen szedhetők ki. Konzerválószert ne alkalmazzunk, hacsak előzetesen nem javasolták azt a vizsgálatot végzők. Előfordulhat, hogy egy parazita petéinek ürülése nem folyamatos, ezért több napon keresztül gyűjtött minta vizsgálata indokolt lehet. (pl. a kutyák galandférgeinek kimutatása 3 egymást követő napon gyűjtött bélsárból a legcélszerűbb.) Az így gyűjtött mintákat ne keverjük össze, hanem időrendi sorrendben lássuk el jelzéssel. Az alommal összekeveredett bélsárminta, mindig 3-4-szer több legyen, mint az állatokból vett bélsár mennyisége. A bélsármintákat rövid időn, lehetőleg egy napon belül kell vizsgálatra küldeni. A minták fagypont feletti hűtése a beküldés késlekedése esetén ajánlatos, de ezeket lehetőleg soha ne fagyasszuk le, még rövid időre sem! Mikroszkópos tárgylemezen készített kenetet is készíthetünk a friss bélsárból, amely az egysejtűek diagnosztizálását teheti könnyebbé.

Szőrminta és bőrkaparék, külső élősködők

Lenyírt szőrt, tollat nylonzacskóban vagy légmentesen zárt edényben küldjünk vizsgálatra. Bőrfelületi mintát a szőr leborotválását követően a bőr megkaparásával veszünk: szikével vagy borotvával az irharétegig – a szövetnedv vagy vér kiserkenéséig – lekaparjuk a hámréteget. Ezt is kiszáradás mentesen kell csomagolni. Az állaton mászkáló tetveket, bolhákat sűrű fésűvel kifésülhetjük, és megfelelő edényzetben összegyűjthetjük.

Vérminta

Vérparaziták vizsgálatához tárgylemezen elkészített kenetet és alvadásában gátolt vért egyidejűleg érdemes a vizsgálatra küldeni. Az utóbbi céljából trinátrium-citrát, vagy dinátrium-EDTA tartalmú vérvételi csövek alkalmazása javasolt. Vérkenetet az érből kifolyó vérből kell készíteni. A vérkeneteket száraz állapotban tekerjük körül papírral, és úgy csomagoljuk, hogy azok ne törjenek el a szállítás közben.

Szervdarabok és férgek

Szerveket, szervdarabokat, és férgeket 70%-os alkoholba helyezve célszerű összegyűjteni és szállítani.

Árlista