A kurzus leírása

Felelős tanár: Dr. Vetter János egyetemi tanár ([Kattintson az emailcímhez])

Előadások helyszínei: Növénytani Gyakorló 1077. Bp. Rottenbiller u. 50. I/6.

A tárgy célja, hogy bemutassa a gyepgazdálkodás elemeit, különösen a botanikai és állat-egészségügyi kérdéseket, felhívja a figyelmet az állat és a gyep sokoldalú kapcsolatrendszerére.

A tárgy előtanulmányi kötelezettséget tételez fel, ami az állatorvos hallgatók esetén a sikeres növénytan kollokvium, biológus hallgatóknál pedig a növényszervezettan tárgy teljesítése. A tárgy helye ennek megfelelően alakulhat az egyes hallgatók képzésében.

A tananyag elsajátításához ajánlott irodalom:
Dr. Haraszti Ede 1973. Az állat és a legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Barcsák Zoltán 2004. Biogyep-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szerkesztette: Dr. Vinczeffy Imre 1993. Legelő-és gyepgazdálkodás Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Kötelező irodalom: 

Az előadások anyaga.

 

---

Előadások tematikája

Hét		Oktató neve: Dr. Vetter János
1.		Bevezetés: A gyeptársulások fogalma, a gyepgazdálkodás jelentősége (rövid története, a hazai gyepgazdálkodás szerepe, jelentősége, problémái)
2.		A gyeptársulások botanikai összetétele I. a. A Poaceae család (jellemzés, előnyök és hátrányok, fű típusok, a legfontosabb hazai fűfajok bemutatása) b. A Fabaceae család (jellemzés, kémiai tulajdonságok, előnyök és hátrányok, a leggyakoribb vadontermő és termesztett fajok bemutatása)
3.		A gyeptársulások botanikai összetétele II. c. A savanyúfüvek (a fogalom, általános jellemzés, előnyök és hátrányok, példák az idetartozó Juncaceae, Cyperaceae, Sparganiaceae és Typhaceae családból). Takarmányérték, állat-egészségügyi problémák, példák d. Gyomfajok: Mérgező gyomok, Mechanikai problémákkal rendelkező gyomok, Takarmányértékű gyomok, Gyógyhatású gyomok
4.		A legfontosabb hazai gyepnövénytársulások jellemzése, bemutatása (I-III)
5.		A legfontosabb hazai gyepnövénytársulások jellemzése, bemutatása (III-VIII)
6.		A gyepek kémiai összetétele (fehérje, szerkezeti és nem szerkezeti szénhidrátok, vitaminok stb.)
7.		A gyepek produkciója (ennek becslése, az ökológiai faktorok szerepe)
8.		Gyeptelepítés (hol, hogyan, mikor, milyen fajokkal)
9.		A gyepek vízháztartása (vízigény, öntözés, problémák)
10.		A gyepek ásványi anyag igénye- és háztartása, a gyeptrágyázás (szerves, szervetlen trágyák)
11.		A gyepápolás (módszerek, hatások)
12.		A legeltetés a. Általános fogalmak b. A legfontosabb haszonállat fajok legeltetése: mit kedvelnek és mit nem    (szarvasmarha, juh, ló, sertés, egyéb állatok)
13.		A legeltetés állat-egészségügyi problémái és ezek növénytani háttere a. Hasmenés b. Felfúvódás c. Fűtetánia d. Ösztrogén hatása e. A tejprodukció és minőség problémái (példák sorával)
14.		A gyep konzerválásának módszerei: a. Szénakészítés b. Erjesztéses tartósítás

Értékelés leírása

A tárgy követelménye, hogy a hallgató ismerje és tudja jellemezni a gyeptársulások négy fő alkotóelemét, tudja értékelni e csoportok fontos fajainak botanikai és állategészségügyi szerepét. Ismerje a gyeptelepítés, a gyepművelés és a gyephasznosítás hazai lehetőségeit, feltételeit, problémáit, legyen tisztában a legeltetés jelentőségével, előnyeivel, állat-egészségügyi problémáival.

A vizsga során a hallgatók a felsorolt kérdések közül kettőt húznak ki, illetve húznak egy, a gyepgazdálkodás gyakorlati problémáinak valamelyikét érintő „kis kérdést, feladatot”.

A tárgy előtanulmányi kötelezettséget tételez fel, ami az állatorvos hallgatók esetén a sikeres növénytan kollokvium, biológus hallgatóknál pedig a növényszervezettan tárgy teljesítése. A tárgy helye ennek megfelelően alakulhat az egyes hallgatók képzésében.

Az értékelés rendszere:

jeles: 90%

jó: 80%

közepes: 70%

elégséges: 60%

Vizsga információk

KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK GYEPGAZDÁLOKDÁSBÓL

1.A gyep és a gyepgazdálkodás fogalma. A gyepgazdálkodás rövid története, súlya a hazai agrárszerkezetben.
2.A gyep botanikai összetevői: I. Lazabokrú aljfüvek és szálfüvek
3.A gyep botanikai összetevői: II. Tarackos aljfüvek és szálfüvek
4.A gyep pillangós alkotói (példákkal)
5.A gyep savanyúfű alkotói (példák, állategészségügyi problémák)
6.A gyep gyom komponensei és csoportosításuk (példákkal)
7.Gyeptársulások: sík, és dombvidéki gyepek, szikes gyepek
8.A gyepek tápértékének tényezői (fehérjék, szénhidrátok /nem-szerkezeti, szerkezeti/)
9.A gyepek produkciója, termésbecslés
10.A gyeptelepítés lehetőségei, gyakorlata
11.A gyepek vízgazdálkodása (vízigény, öntözés)
12.A gyepek tápanyag-gazdálkodása (az egyes elemek szerepe)
13.A gyeptrágyázás (szerves- és szervetlen trágyák: N, P, K, Ca, Mg stb.)
14.A gyepek gyomirtása
15.Gyepművelési és gyepápolási eljárások
16.A legeltetés általános irányelvei (hatása az állatra, legeltetési idény, állateltartó képesség, ízletesség stb.)
17.A szarvasmarha és a juh legelők, ezen állatok legeltetése
18.A ló-, a sertés- és a lúdlegelők és ezen állatok legeltetése
19.Kisüzemi és nagyüzemi legeltetési módszerek
20.A legeltetés állategészségügyi problémái
21.A szénakészítés
22.A gyep erjesztéses tartósítása

A vizsga során a hallgatók a felsorolt kérdések közül kettőt húznak ki, illetve húznak egy, a gyepgazdálkodás gyakorlati problémáinak valamelyikét érintő „kis kérdést, feladatot”.

Frissítve: 2023.01.19.