A kurzus leírása

Az állathigiénia az állatorvos-tudománynak az az ága, amely az állatok élettani igényeinek és etológia szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit és kutatja az igényektől eltérő környezethatások által létrehozott élettani és biokémiai folyamatokat a betegségek kóroktanának és kórfejlődésének jobb megismerése céljából. Utóbbira alapozva, a termelés gazdaságosságát is figyelembe véve, rendszerezi a környezettel össze-függő betegségek megelőzése, leküzdése és felszámolása érdekében szükséges tennivalókat. Az állathigiénia elsősorban az állatál­lománnyal és az állatállományok egészségvédelmével foglalkozik úgy, hogy ezzel az ember környezetének védelmét is szolgálja.

Az állathigiénia olyan interdisciplináris tudomány, amely kapcsolatot létesít az állattenyésztés és az állategészségügy között. Ismeretanyaga az állatorvostan-hallgatók számára összefoglalja a gazdasági haszonállatok fontosabb tartási és takarmányozási technológiáit, bemutatja, hogy az állattenyésztés tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerei hogyan hatnak az állatok egészségére, a veleszületett magatartásformákra, a termelés gazdaságosságára és a környezetre. Mindezekre alapozva felkészíti a hallgatókat a tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerek kritikai elemzésére, az állományszinten jelentkező összetett okú betegségek kórfejlődésének megértésére, a kórhatározás, a betegség-megelőzés és felszámolás tennivalóira.

Az állathigiénia c. tárgy keretében elsősorban azokat az időtálló elméleti ismereteket sajátíthatja el, amelyeknélkülözhetetlenek az összetett okú betegségek felszámolásában, az állati eredetű élelmiszer termelés gazdaságosságának javításában és az ember környezetének védelmében. Az általános állathigiénia ismeretanyaga a VIII. félévben kerül előadásra. Az elméleti előadások és a vidéki telepi gyakorlatok során Ön többek között megismerkedhet az állattartó telepek járványvédelmi előírásaival, az állattartó telepek környezet szennyező hatásainak mérséklésével, a telepek és istállók fertőtlenítésének módszereivel, a mikroklíma állati szervezetre gyakorolt hatásaival, a környezet-diagnosztika vizsgáló módszereivel, a takarmányozás higiénia fontosabb ismereteivel és hangsúlyozottan az un, összetett okú (polifaktoriális) betegségek kórfejlődé-sével és a védekezés általános szabályaival.

A részletes állathigiénia a IX. félévben kerül előadásra. A részletes állathigiénia egyes fejezetei bemutatják a gazdasági haszonállatok tartástechnológiai módszereit, az eredményes szaporítás és felnevelés megszervezésének állategészségügyi ismereteit, a termelés gazdaságosságára ható fontosabb tényezőket és összefoglalják a fontosabb összetett okú betegségek kialakulásának megelőzésével, illetve jelentkezésük esetén, felszámolásukkal kapcsolatos ismereteket.

---

Előadások tematikája

Állathigiénia és Állomány-egészségtan II. c. tárgy elméleti előadásainak témakörei és haladási naplója  

(9. szemeszter, 2025. szeptember 9 – december 13.)

 

 

1. A húsmarhatartás állathigiéniai kérdései. Fontosabb fajták. Tartástechnológiák. Hízlalási módok. Húshasznú szarvasmarha állományok gyakoribb összetett okú betegségei és az ellenük való védekezés lehetőségei.
2. Húshasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei) Tenyészbika menedzsment
3. Tejhasznú szarvasmarha állományok szaporításának szervezése és szaporodásbiológiai gondozása. A szaporodási teljesítmény nyomon követése. A szaporodási teljesítményt befolyásoló tényezők, involúciós szövődmények. A szaporodási teljesítmény növelésének eszközei (az involúció nyomonkövetése, ivarzásmegfigyelés, ivarzás indukció- és szinkronizálás, a vemhességvizsgálat korszerű eszközei).

Szeptember 11. (3) Dr. Könyves László

 

4. A tejtermelő szarvasmarha ágazat jellemzői, főbb hazai és nemzetközi trendek.
   A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehené­szetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi termelés­orientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll).
5. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. Tartástechnológiák (kötött és kötetlen tartás). A tartási tényezők hatása a szarvasmarhák teljesítményére és egészségére. Példák az állomány-egészségügyi monitoring és menedzsment újszerű lehetőségeire, módszereire és eszközrendszerére.
6. Telepirányító rendszerek, kockázatelemző eszközök és szoftverek, állománydiagnosztikai eszközök és módszerek a gyakorlatban.

Szeptember 18. (3) Dr. Hejel Péter

 

1. A tőgygyulladás mint állománybetegség (definíció, jelentősége, típusai). Diagnosztikai lehetősségek, gyógykezelés.
2. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők. A tőgygyulladást előidéző kórokozók.
3. Az állományszintű védekezés alapelvei. Higiénikus tej-mintavétel. Mikrobiológiai és rezisztencia vizsgálatok eredményeinek értelmezése.

Szeptember 25. (3) Dr. Kovács Péter

 

10. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak és állomány-egészségügyi menedzsmentjének egyes kérdései I.
11. Tejhasznú tehenek anyagforgalmi zavarainak és állomány-egészségügyi menedzsmentjének egyes kérdései II.
12. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, végrehajtása és alkalmazása a szarvasmarha állomány-egészségügyi gyakorlatban.

Október 2. (3) Dr. Könyves László

13. Borjú- és növendék-nevelés higiéniája és állomány-egész­ség­ügyi kérdései. Az újszülött borjak biológiai értékét befolyásoló tényezők. Az elletés higiéniája. A születéskori egészségi állapot (vitalitás). A borjak kolosztrum-ellátottságának jelentősége. A borjak tarástechnológiája és takarmányozása.
14. Gyakoribb borjúbetegségek elleni védekezés állomány-egészségtani kérdései. A borjak összetett okú emésztő-, légzőszervi és parazitás betegségeinek állomány-egész­ség­ügyi kérdései.
15. A borjú-egészségügy gyakorlati kérdései, esettanulmány

Október 9. (3) Dr. Vass-Bognár Barbara

 

 

16. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.
17. Lábvég-egészségügyi monitoring, védekezési programok és lábvégfürösztési protokollok.
18. A nyúltartás technológiai rendszerei. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nyulak tartással és takarmányozással összefüggő, összetett okú betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.

Október 16. (3) Dr. Lehoczky János (2), Dr. Német Zoltán (1)

 

1. A baromfikeltetés menedzsmentje, higiéniája és egészségtana I.
2. A baromfikeltetés menedzsmentje, higiéniája és egészségtana II. A baromfi mikrobiom állomány-egészségtani vonatkozásai.
3. Házityúk brojlercsirke állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana

Október 23.  (3) Dr. Kőrösi László

(Nemzeti ünnep) Az anyagot online tesszük közzé

1. A baromfiágazat jellemzői. Hazai és nemzetközi trendek. A baromfitermék-előállítás jelentősége.
2. Házityúk tenyész állományok tartásának technológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
3. A tenyészpulyka tartás technológiája, higiéniája, állomány-egészségtana

Október 30. (3) Dr. Kovács László

 

1. Házityúk árutojó állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
2. Pulyka végtermék állományok tartástechnológiája, higiéniája és állomány-egészségtana
3. A kacsa- és lúdtartás technológiája, állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai.

November 6. (3) Dr. Kovács László

 

28. A kiskérődzők tartásának állathigiéniai kérdései I. Hasznosítási irányok, tartástechnológiák, a kiskérődzők takarmányozásának legfontosabb szempontjai, szaporodásbiológiai menedzsment
29. A kiskérődzők tartásának állathigiéniai kérdései II. A gidák és bárányok összetett okú betegségei, a megelőzés és a védekezés módszerei, a juh és kecskeállományok állategészségügyi menedzsmentje (fertőző eredetű, parazitás megbetegedések,  tőgy és lábvégbetegségek kontrollja), PLF lehetőségek a kiskérődzők tartásában
30. Az állatjóllét vizsgálata a gyakorlatban. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására (termelő, állatszállítás, vágóhíd)

November 13. (3) Dr. Vass-Bognár Barbara

 

 

1. A baromfibetegségek elleni specifikus védekezés – vakcináció – állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozásai.
2. Itatóvíz- és takarmány-higiénia jelentősége a nagyüzemi baromfitermelésben.
3. Antimikrobiális menedzsment az iparszerű baromfitermelésben; állathigiéniai és állomány-egészségügyi vonatkozások

November 20. (3) Dr. Kovács László

 

34. A sertéságazat jelentősége, a sertéstartás és -tenyésztés szervezése (fajták, fajtatiszta tenyésztés, hibridizációs programok, tenyésztési piramis, tenyésztő szervezetek)
35. A sertéstartás technológiai rendszerei (egy-, két- és háromfázisú tartási rendszerek termelési folyamatábrája, fiaztatási módszerek, a választott malacok, hízósertések és kocák tartási módszerei és technológiai berendezései)
36. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban (a szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők, az ún. nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők, batch management)

November 27. (3) Dr. Losonczi Eszter

 

37. A koca fialáskörüli megbetegedései, postpartum dysgalactya syndrome (PDS), fontosabb végtagbetegségek, a kocaselejtezés stratégiája
38. Malacnevelés a fialástól a választásig (a fialás előtti veszteségek kockázati tényezői, fialás utáni veszteségek fontosabb okai, a védekezés szervezése)
39. Az állomány-egészségügy szervezése a választástól az utónevelés végéig tartó időszakban (a választást követő súlygyarapodást befolyásoló tényezők, a választás körül jelentkező fontosabb baktériumos és vírusos betegségek, a megelőzés programja)

December 4. (3) Dr. Losonczi Eszter

 

40. A sertéshizlalás állomány-egészségügyi programja, fontosabb problémák és megbetegedések az utónevelés és a hizlalás fázisában.
41. A sertés idült légzőszervi betegsége (PRDC) (kialakulás, állományszintű diagnózis, védekezés)
42. Sertésállományok állategészségügyi ellátásának fejlődése, termelésorientáltan tervezett egészségügyi programjai (sertés állomány-egészségtan): adatgyűjtés, adatelemzés, ellenőrző listák. Vágóhídi patomorfológiai adatgyűjtés, adatelemzés és adatszolgáltatás.

December 11. (3) Dr. Sipos Roland

 

Budapest, 2025. szeptember 1.

Dr. habil Könyves László PhD

tanszékvezető, egyetemi docens                                                        Állathigiéniai, Állomány-egészségtani Tanszék és Mobilklinika

Gyakorlatok tematikája

Szarvasmarha állomány-egészségtani vidéki telepi gyakorlat (1 napos kiszállás a 8. vagy a 9. félévben)

Az állomány-egészségügyi gyakorlatokhoz kiadott Balesetvédelmi oktatás letölthető a dokumentumtárból.

 

 

Értékelés leírása

A félév végi aláírás megszerzésének feltétele az évközi zárthelyi dolgozat sikeres, legalább 60 %-os teljesítése.

A ZH anyaga az ÁH II előadásokon a ZH időpontjáig elhangzott tananyag alapján kerül összeállításra.

A ZH 45 darab egyszerű választásos tesztérkérdést tartalmaz, a teszt megírására 30 perc áll rendelkezésre.

Az elmulasztott és a 60%-osnál gyengébb ZH-k pótlása kötelező, egy pót ZH időpont kerül meghirdetésre.

A ZH fő célja, hogy segítse az Állathigiénia tárgy záró vizsgájára történő sikeres felkészülést, folyamatos tanulásra ösztönözve hallgatóinkat.

Az Állathigiénia és állomány-egészségtan tárgy oktatása szóbeli vizsgával zárul a 9. szemeszter végén. A hallgató két kérdésre válaszol, melyekre a Vizsgainformációk címszónál található tételsor alapján készülhet fel. Az első kérdés az általános állathigiénia témaköreire (8. félév tananyaga), a második az Állomány-egészségtan témaköreire (9. félév tananyaga) vonatkozik. Figyelem! Ha a kérdés kapcsolódhat az „Alkalmazott etológia” tárgyához, a vizsgáztatónak jogában áll abból a tudományterületből is kérdezni. Szintén a vizsgáztató döntése, hogy a farmvizittel kapcsolatban feltesz-e kérdést.

A vizsga értékelése kérdésenként történik, öt fokozatú osztályzással, bővebben ld. TVSZ 27. §.

Vizsga információk

Felkészülés:

Az előadásokon elhangzott tananyag. Az előadások anyaga az elearning.univet.hu oldalon elérhető

 

 

Kötelező irodalom

RAFAI P.: Állathigiénia. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

RAFAI P. – BRYDL E. – NAGY Gy.: A sertés-, a szarvasmarha- és a házityúktartás higiéniája és állomány-egészségtana. Budapest: Agroinform Kiadó, 2003.

Ajánlott irodalom

RAFAI P. – PAPP Z. – JAKAB L. – JANZA F. – LÁSZLÓ E.: Állatorvosi alkalmazott etológia. Jegyzet. Budapest: ÁOTE, 1999.

BRYDL E.(szerk.): A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei

és mérgezései. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1987.

BRAND A. – NORDUIZEN J.P.T.M. – SCHUKKEN Y.H.: Herd Health and Production Management in Dairy Practice.

Wageningen: Wageningen Pers, 1996.

RADOSTITS O.M.: Herd Health Food Animal Production Medicine.

W.B. Saunders Company, 2001.

EKESBO, I. 2011. Farm animal behaviour, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 781845937706

JENSEN, P. 2009. The ethology of domestic animals, CABI, Wallingford, UK, ISBN: 9781845935368

ALAND, A. –  BANHAZI, T. (ed.) Livestock housing. Modern management to ensure optimal health and welfare of farm animals ISBN: 978-90-8686-217-7 Wageningen: Wageningen Pers, 2013.

 

A vizsga  szóbeli vizsga lesz, minden vizsgázó 2 kérdést fog kapni, egyet az Állathigiénia 1. tárgyköréből, egyet pedig az Állathigiénia 2. tárgyköréből.

 

Állathigiénia és Állomány-egészségtan vizsgakérdések 2025.

Általános Állathigiénia

Animal hygiene and Herd health exam questions 2025.

General Animal hygiene

 

1. A járványvédelem általános elvei az állattenyésztésben. Mit jelent és miért fontos a járványvédelem? Járványvédelem és a betegségek terjedése. A járványvédelem alapelvei. A járványvédelem elemei.

General principles of biosecurity in animal production. What is and why is biosecurity important? Biosecurity and disease transmission. The principles of biosecurity. The components of biosecurity.

 

2. Állathigiéniai követelmények az építőanyagokkal, határoló és nyílászáró szerkezetekkel szemben. Kockázatcsökkentés állattartó telep építése vagy átalakítása során. Procedurális, fizikális és operatív járványvédelem.
   Physical properties of building materials. Demands for walls, roof, windows and floor. Risk reduction when building or remodeling a farm. Procedural biosecurity. Physical biosecurity. Operational biosecurity.

 

 

3. A járványvédelem kapcsolata az állomány-egészségüggyel, termeléssel és az antimikrobiális szerek alkalmazásával. A fejlett üzemi (telepi) járványvédelem ökonómiai hatása.

Biosecurity and its relationship with health, production and antimicrobial usage. Economic impact of improved biosecurity.

 

4. A tisztítás és fertőtlenítés gyakorlati megközelítése az állattenyésztő gazdaságokban. A telepi járványvédelem és az állattartó gazdaságok higiéniai állapotának mérése.

Practical approach of cleaning and disinfection on animal production farm. How the measure biosecurity and the hygiene status of farms.

 

5. A sertés-, baromfi- és szarvasmarha-betegségek átvitelének állathigiéniai, állomány-egészségtani vonatkozásai, összefüggésben a sertés-, baromfi- és szarvasmarhatelepek járványvédelmével.

Animal hygiene aspects of transmission of pig, poultry and cattle diseases and biosecurity in pig, poultry and cattle farms.

 

6. Az istállók mikroklímájának és belső levegőminőségének szabályozása.
   Az istállók fűtésének, hűtésének és szellőztetésének (légcseréjének) különböző, hazánkban is alkalmazott módszerei, valamint ezek kritikai értékelése.

 

Control of microclimate and indoor air-quality of livestock barns. Heating, cooling and ventillation (air exchange, heat abatement systems), and critical evaulation of the various solutions.

 

7. A levegő aeroszol-szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére. A lebegő részecskék jellemzői és mérési módszerei. A levegő minőségének mikrobiológiai ellenőrzése (bioaeroszolok mérése).

Impact of aerosol pollution of indoor air on farm animals’ production and health. Characteristics and measurement methods of airborne particles. Microbiological assessment of air quality (measurement of bioaerosols).

8. A levegő káros gázszennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére, valamint a munkaegészségügyi szempontok. Az istálló levegőjét szennyező legfontosabb gázok felsorolása, jellemzőik és mérési módszereik.

Impact of gaseous air pollution on farm animals’ health and productivity, and occupational health aspects. Main gases polluting the air of livestock buildings, their characteristics, and methods for their measurement.A mikroklíma hatása a gazdasági haszonállatok termelésére, egészségére.

9. A háziállatok hőszabályozásának élettani alapjai. Az állatok hőkörnyezetének értékelési szempontjai (pl. termoneutrális zóna, TNZ), valamint az állatok alkalmazkodása a környezeti hőmérséklethez.

Physiological basis of thermoregulation in farm animals (heat production, heat loss, and thermal balance). Criteria for assessing the thermal environment of animals (e.g. thermoneutral zone, TNZ), and adaptation of animals to ambient temperature.

10. A hőstressz hatása a gazdasági haszonállatokra. A környezeti stresszorok okozta hőstressz számszerűsítése: a hőérzeti indexek jelentősége, felépítése, számítása és gyakorlati alkalmazása.

 

Effects of heat stress on farm animals. Quantification of environmental heat stress: significance, structure, calculation, and practical use of heat stress indices.

 

11. Az állattenyésztés során keletkező szennyező anyagok kibocsátásának hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre. Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentési lehetőségei.

 

Effects of pollutants emitted from animal production on soil, surface water, and air. Mitigation of environmental impacts caused by livestock farming.

 

12. Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai. Az állati eredetű hulladékok és melléktermékek meghatározása. Az 1. kategóriába tartozó anyagok (beleértve a specifikált kockázatú anyagokat, SRM). A 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok. Az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok kezelésének és ártalmatlanításának elvei.

 

Classification, handling, and disposal of wastes and by-products in animal production. Definition of animal by-products and wastes. Category 1 materials (including Specified Risk Material, SRM). Category 2 and Category 3 materials. Principles of handling and disposal of Category 1, 2, and 3 materials.

 

13. A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége (avasodás, oxidatív stressz, biogén aminok, megelőzés lehetőségei)

Chemical decomposition of feed lipids and feed proteins and its relevance to animal health. The oxidative stress. Biogenic amines. Preventive measures.

14. A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége. (A takarmányok mikroflórájának jellemzése, a mikróba szaporodás feltételei, takarmányromlás és következményei)

Microbial contamination of feeds and its relevance to animal health. (Classification of feed flora. Environmental conditions of microbial gradation on feeds. Consequences of feed spoilage.)

 

15. A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége, a mikotoxinok keletkezése, csoportosítása

 

The animal health significance of mould contamination of feed, general characterisation, formation and classification of mycotoxins

 

16. A mikotoxinok kimutatási lehetőségei, kártételük haszonállattartó telepeken, a kérődzők sajátosságai

Detection possibilities of mycotoxins, their damage on farms, specific aspects of ruminants

 

17. A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a gazdasági haszonállatokra

Impact of zearalenone contamination of feed on farmed animals

 

18. A takarmányok trichotecén-szennyezettségének hatása a gazdasági haszonállatokra

Effects of trychothecenes on livestock

 

19. Fumonizin toxinok. Stachybotriotoxinok. Ergot alkaloidok

Fumonisin toxins. Stachybotriotoxins. Ergot alkaloids

 

20. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Aflatoxinok.

The importance of storage moulds. Aflatoxins.

 

21. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Ochratoxinok. Patulin, penicillinsav, citrinin

Store house mycotoxins. Ochratoxines. Patulin, Penicillin-acid, citrinin.

 

22. A mikotoxinokra vonatkozó szabályozás ismertetése

Description of the regulation of mycotoxins

 

23. A mikotoxinok elleni védekezés lehetőségei, kártételük csökkentés

Mycotoxin prevention and control

 

24. A takarmányok mikrobiológiai-higiéniai állapotának vizsgálata és értékelése. (Indikátor mikroorganizmusok, Patogén mikroorganizmusok a takarmányokban)

 

Examination and evaluation of the microbiological-hygienic status of feeds. (Indicator micro-organisms. Pathogens in the feeds.)

 

25. Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége. (Az ivóvíz fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzői, a háziállatok ivóvíz szükséglete, Példák a vízellátás és az állatok termelési- és egészségi állapota közötti kapcsolatra.

 

Hygiene of the drinking water. Physical, chemical and microbiological characteristics of the drinking water. Water requirements of the farm animals. Examples of the effect of water hygiene on the production and health of the farm animals

 

26. A takarmány- és vízmintavétel szempontjai és a mintavételek végrehajtása.

 

Rules, aspects and execution of sampling water resources and feeds.

 

27. A stresszről általában, fiziológiája, típusai 

Stress in general, its physiology

 

28. A stressz jólétet, egészséget és termelést befolyásoló szerepe a haszonállattartásban. A stressz felismerése és managementje

Stress effects in animal welfare, health status and production in farm animals. The diagnosis and management of stress

29. Összetett okú betegségek I. Definíciók. A fakultatív patogén mikroorganizmusok által okozott összetett okú betegségek kialakulása. Az élőcsira-terhelés szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Az élőcsíra-terhelés befolyásolásának tartástechnológiai és menedzsment lehetőségei.

Management related sin. multifactorial diseases of farm animals I. Definitions. The role of the facultative pathogens in the disease pathomechanisms.The concept of germ load. Interactions between housing and management factors and the germ load.

 

30. Összetett okú betegségek II. A nem specifikus védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. Környezeti tényezők hatása a védekező mechanizmusok működésére.

Management related sin multifactorial diseases of farm animals II. The role of the non specific deffence mechanisms in multifactorial disease resistance. Effects of environmental factors on the defense mechanisms.

 

31. A precíziós állattartás (Precision Livestock Farming, PLF). A technológia jelentősége és alapelemeinek általános ismertetése, alkalmazási lehetőségeik az állomány-egészségügyi menedzsmentben. Példák, egy választott rendszer részletes bemutatása.

 

Precision Livestock Farming (PLF). The significance and fundamental components of PLF technologies, and their applications in herd health management. Examples, including a detailed presentation of one selected system.

 

Kérődző állomány-egészségtan – Questions from ruminant herd health

 

1. A tejtermelő szarvasmarha-ágazat jellemzői, valamint a főbb hazai és nemzetközi trendek. Az ágazat helyzete és fejlődési irányai, a termelés, gazdaságosság és állomány-egészségügyi menedzsment általános szempontjai.

Characteristics of the dairy cattle sector and main national and international trends. Current situation and development directions of the dairy industry, including general aspects of production, economics, and herd health management.

2. Az állomány-egészségügyi, termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehenészetekben. A tehenészet menedzsmentjének szerkezete. Az állomány-egészségügyi, termelésorientáló program stratégiája és megvalósítási terve (protokoll).

 

Main elements of the herd-health, production-oriented programme in dairy farms. Structure of dairy farm management. Strategy and implementation plan (protocol) of the herd-health, production-oriented programme.

 

3. Anyagcsere profil vizsgálatok jelentősége, célja, végrehajtása és alkalmazása a tejhasznú szarvasmarha állomány-egészségügyi gyakorlatban.

Metabolic profile tests in dairy herds, relevance, indications, execution and the possibility of their use in cattle herd-health management.

 

4. Az anyagforgalmi vizsgálatok mintavételi protokollja tejhasznú szarvasmarha állományokban.

Sampling protocol of metabolic profile test in dairy herds.

5. A tejhasznú tehenek fontosabb metabolikus paraméterei, a normál értéktartományok és a kóros értékek értelmezése.

Relevant metabolic parameters of dairy cows, and interpretation of their normal ranges or pathological values.

 

6. Az energiaforgalom zavarai tejelő tehénállományokban. Jelentőség, előfordulás, következmények, kockázati tényezők, monitoring, megelőzés.

Ketosis in dairy herds. Prevalence, risk factors, consequences, monitoring and prevention

7. Hipokalcémia tejelő tehénállományokban. Jelentőség, előfordulás, következmények, kockázati tényezők, monitoring, megelőzés.

Hypocalcemia in dairy herds. Prevalence, risk factors, consequences, monitoring and prevention

8. A telepszemle (farmvizit) tejhasznú szarvasmarha állományokban. A telepszemle előkészítése és végrehajtása. Döntéshozatal.

Farm visit in dairy herds. General aspects and execution of farm visit. Decision making, Follow up

9. Vizuális állománydiagnosztikai módszerek. A tejelőtehén kondíciópontozásos rendszere. Bendőteltség vizsgálata. A bélsár konzisztenciájának értékelése. A takarmányadag vizsgálata (szarvasmarha).

Body condition scoring.Rumen Fill Scoring. Faeces scoring. Examination of the feed ration. (Cattle)

 

10. A tejtermelő tehenészetek higiéniája. A legfontosabb tartástechnológiai rendszerek ismertetése. Példák a tartási tényezők tejelő szarvasmarhák teljesítményére és egészségére gyakorolt hatásaira.

 

Hygiene of dairy farms. Description of the main housing systems. Examples of the effects of husbandry and environmental factors on the performance and health of dairy cattle.

 

11. A férőhely-tervezés legfontosabb szempontjai (pihenőterület, takarmány- és ivóvíz-hozzáférés, nyakrögzítők és pihenőbokszok száma stb.), különös tekintettel az elléskörüli időszak sajátos igényeire.

 

Main aspects to be considered in barn design (resting area, access to feed and drinking water, number of headlocks and cubicles, etc.), with special attention to the specific requirements of the transition period.

 

12. A leggyakoribb fejésgépesítési rendszerek és fejőház-elrendezési típusok ismertetése, azok jellemzése az állatok és a termelésszervezés szempontjából.

 

Description of the most common milking systems and milking parlor layouts, and their characterization in terms of animal welfare and production management.

 

13. Egy tipikus tejtermelő tehéntelepen megtalálható, az állategészségügyi menedzsment szempontjából legfontosabb, speciális rendeltetésű állattartó épületek felsorolása. Az előkészítő istálló, az ellető és a fogadóistálló tervezésének, kialakításának és üzemeltetésének legfontosabb kritériumai.

 

The most important special-purpose livestock buildings on a typical dairy farm from the aspect of herd health management. Main design, construction, and management criteria of the close-up barn, the calving/maternity area, and the fresh-cow barn.

 

14. A zsúfoltság negatív hatásai tejtermelő tehénállományokban, valamint a megelőzésre irányuló technológiai és menedzsment megoldások.

 

Negative effects of overcrowding in dairy herds, and technological and management measures for its prevention.

 

15. A tejtermelő tehenészetekben alkalmazott leggyakoribb állomány-monitoring eszközök és módszerek ismertetése.

 

Description of the most common herd-health monitoring tools and methods used in dairy farms.

16. Borjú és növendéknevelés állomány-egészségügyi menedzsmentje: Célok meghatározása, a felnevelési menedzsment szakaszai, Vemhes tehén/üsző menedzsment, újszülött borjak ellátása.

Animal hygienic and herd health aspect of raising calves I. Preset/production targets. Influential factors of calves’ health and performance (Breeding management, Pregnant cow/heifer and calving management, Nursing of calves)

 

17. A kolosztrum ellátás jelentősége, kolosztrum itatási menedzsment, a kolosztrum-ellátottság ellenőrzése.

Colostrum supply and management of calves. Control of maternal immunity of calves.

18. Borjak és tenyészüszők mikroklíma igénye, tartástechnológiák a felnevelés során, borjak és tenyészüszők emésztés-élettani sajátosságokat figyelembe vevő takarmányozása

Keeping technologies and nutrition of calves and growing cattle.

 

19. Gyakoribb baktériumos, vírusos és parazitás emésztőszervi megbetegedések borjakban, kialakulásuk, kórokok és a védekezés lehetőségei.

Common bacteriological, viral and parasitic diseases of calves. Risk factors, control and prevention of the diseases.

20. Borjak légzőszervi betegség komplexe (BRDC): klinikai formák, hajlamosító tényezők, kórokok, védekezés

Bovine respiratory disease complex (BRDC) of calves and growing cattle. Pathogens, clinical forms, risk factors, control and prevention of the diseases.

21. A húsmarha tartás állathigiéniai kérdései: fontosabb fajták, a húsmarhák tartásának fontosabb technológiai vonatkozásai, hízlalási módok.

Animal hygienic aspects of beef cattle production. Important Breeds, general aspects of management, housing/keeping technologies, forms of fattening

 

22. Húsmarha állományokban (anyatehén és hízóállományok) előforduló fontosabb összetett okú betegségek. Főbb termelési és állomány-egészségügyi mutatók, kockázati tényezők és a védekezés főbb szempontjai.

Main management related (sin. multifactorial) diseases of beef herds (suckler herds and beef feedlot herds). Risk factors, production and disease monitoring parameters, prevention

 

23. Húsmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló környezeti és menedzsment tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására. Tenyészbika menedzsment.

Monitoring and management of the reproduction in beef herds. Factors influencing reproduction of cows Management tools for the improvement of reproductive performance. The mating bull management.

 

24. A tejelő szarvasmarha állományok szaporodásbiológiai gondozása: monitoring, a szaporodási teljesítményt jellemző mutatók, a szaporodást befolyásoló tényezők, eszközök a szaporodási teljesítmény javítására

Monitoring and management of the reproduction in dairy cattle herds. Factors influencing reproduction of cows. Management tools for the improvement of reproductive performance.

 

25. A szarvasmarha lábvég-betegségei. A funkcionális csülökkörmözés.

Diseases of the bovine digit. Functional hoof trimming.

 

26. Szarvasmarhák lábvég-egészségügyi monitoringja, védekezési programok és fürdetési protokollok.

Monitoring and preventive measures of hoof disorders in cattle.

27. A tőgygyulladás definíciója és jelentősége.
    The definition and importance of mastitis.

 

28. A tőgygyulladás formái. Diagnosztikai lehetősségek.
    Forms of mastitis. Diagnostic opportunities.

 

29. A tőgygyulladás gyógykezelése.
    The treatment of mastitis.

 

30. A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló hajlamosító tényezők.
    The predisposing factors affecting the development of mastitis.

 

31. A fejés menete – A fejés során elvégzendő teendők ismertetése.
    Milking technique – The expected tasks during the milking.

 

32. Fertőző kórokozók. A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei.
    Contagious mastitis pathogens. Control of contagious mastitis pathogens in a dairy herd.

 

33. Környezeti kórokozók. A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei
    Environmental mastitis pathogens. Control of environmental mastitis pathogens in a dairy herd.

 

34. Átmeneti jellegű kórokozók. Az átmeneti jellegű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei
    In-between mastitis pathogens. Control of in-between mastitis pathogens in a dairy herd.

 

 

35. Kecske és juh állomány-egészségügyi menedzsment. Hasznosítási irányok, a tartástechnológia fontosabb elemei, az állomány-egészségügyi programok fontosabb elemei

Herd health management of goats and sheeps. (Production branches , main aspects of housing technology  Practical components of herd health programs )

36. A gidák és bárányok legfontosabb összetett oktanú betegségei  (Kontroll és megelőzés, legfontosabb fertőző-nem fertőző és hiánybetegségek) )

Common diseases of kids and lambs. (Controll and prevention, infectious, non-infectious, deficiency diseases)

 

37. A juhok és kecskék fontosabb megbetegedései ( Parazita kontroll, tőgygyulladás, fontosabb fertőző és nem fertőző betegségek )

Common diseases of sheep and goat . (Parasite controll, mastitis management , important infectious and non- infectious diseases

 

38. PLF lehetőségek  kiskérődzők tartásában

 

PLF options in small ruminants

 

39. Az állatjóllét vizsgálata a termelőhelyen. Példák a gyakorlati auditok végrehajtására.

Practical auditing of welfare in livestock production units.

 

Sertés állomány-egészségtan – Questions from swine herd health

 

1. A sertéshústermelés jellemzői (Rövid történeti áttekintés a második világháborút követően, a sertéshústermelés jelentősége, szervezése /tenyésztési piramis/)

 

Characteristics of pig production I. (significance of the pig industry in the animal agriculture, organisation of pig production /the breeding pyramid/

 

2. A sertéshústermelés jellemzői II. (Fontosabb sertésfajták és hibridek, hibridizációs sémák, a tenyésztő szervezetek szerepe, utód ellenőrzés, értékmérő tulajdonságok)

 

Characteristics of pig production II. (Main pig breeds, hybridisation schemes, the role of breeders’ association and the breeding authority, performance testing, qualitative and quantitative traits for breeding value estimation)

 

3. A sertéstartás technológiai rendszerei I.) (Tenyész-, hizlaló- és árutermelő telepek termelési folyamatábrája. Egy-, két-, három- és négyfázisú tartási rendszerek)

Management technologies of swine production I. Operational set up of breeding, fattening and commercial pig farms. (Schematic diagram of operation. SSF /farow-to-finish/; bi-phase, three- and four-phase systems)

 

4. A sertéstartás technológiai rendszerei II. (Fiaztatási módszerek: egyedi fiaztatás, csoportos fiaztatás, szabadtartási rendszerek; ezek kritikai elemzése. A fiaztató rácsokkal szemben támasztott főbb követelmények: méretek, rácspadozat tulajdonságai, fűtő-, etető- és itató rendszerek)

 

Management technologies of swine production II. Farrowing systems (individual farrowing, demands for the creep, heating systems, feeders and drinkers, regulations for the slatted floor, size of the farrowing crate, group farrowing and group nursing systems, free range farrowing)

 

 

5. A sertéstartás technológiai rendszerei III. (Választott malacok tartása: padlószintű csoportos tartás, battériás tartás, ház a házban /Nürtringer/ rendszer)

 

Management technologies of swine production III. Housing of the weaned pigs (weaners’ pool, flatdecks, the “Nürtringer” system)

 

6. A sertéstartás technológiai rendszerei IV. (Dán típusú hizlaló épületek; takarmány kiosztási rendszerek; itató berendezések; szellőztetési megoldások)

 

Management technologies of swine production IV. Feeding and watering systems in housing of fattening pigs (drinking facilities, dry feeding, slop feeding technologies, effect of feed distribution on the air hygiene)

 

7. A sertéstartás technológiai rendszerei V. A kocatartás technológiai rendszerei (vemhesítő szállások, a vemhes koca szállás). Kiscsoportos tartás módszerei, kritikai értékelése. Nagy csoportos tartás, lényege, kritikai értékelése.

 

Management technologies of swine production V. Housing of the sow (breeding sow house, housing systems for the pregnant sow). Group housing, large groups.

 

8. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan I. (Az állategészségügyi szolgáltatás fejlődése; A tervezett állategészségügyi szolgáltatás rész-elemei.)

 

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry I. The changing role of the veterinarian. (Main trends in the past 50 years in pig production, services given by the general practitioner and by the full time consultant, components of the planned animal health and production programmes)

 

9. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan II. (Cél és akciós paraméterek; ellenőrző listák példákkal)

 

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry II. Target and action parameters (definition and examples), check lists (definition and examples)

10. Termelés orientált, tervezett állategészségügyi programok a sertéshús termelésben. Sertés állomány-egészségtan III. (A szaktanácsadás gyakorlata: előkészület, helyszíni vizsgálatok, a tapasztaltak elemzése és megvitatása, vágóhídi monitor vizsgálat eredményeinek interpretálása, válogatott témák megvitatása, jelentés készítés)

 

Production oriented, planned veterinary programmes for the swine industry III. The practice of consultancy (previsit preparation, on the spot activity, analysis and discussion of the results of the visit, selected topics, preparation of the report)

 

11. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. I. (A szaporodási teljesítmény ellenőrzése, az alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők)

Herd health management of reproduction I. (monitoring of the reproductive performance, factors that affect the litter size) (Swine)

 

12. A szaporodásbiológiai munka szervezése sertés állományokban. II. (Kocaforgó, a nem termelő napok számát befolyásoló környezeti tényezők, gyakori panaszok)

Herd health management of reproduction II. (Farrowing index, non-productive days, factors that influence puberty, frequent complaints)

 

13. A koca fialás körüli betegségei I. (PDS – Kórképek, miért tipikusan összetett okú betegség, az endotoxinok szerepe, klinikai tünetek)

The periparturient diseases of the sow I. (PDS – forms of the disease complex, an exemplary management related disease, the role of endotoxins, clinical signs)

 

14. A koca fialás körüli betegségei II. (PDS – Közreható takarmányozási és tartási körülmények, állomány szintű kórjelzés, megelőzés és gyógykezelés)

The periparturient diseases of the sow II. (PDS – Feeding and management factors that are involved in the development of the disease, diagnosis at herd level, preventive and therapeutic measures)

 

15. Kocák selejtezése. (Okok, következmények, selejtezési stratégia)

 

Culling of the sow. (Reasons and economic consequences, culling strategy, statistical analysis of culling)

 

 

16. Kocák végtag betegségei. (Lehetséges fertőző és nem fertőző okok, pododermatitis, osteochondrosis, váll-táji felfekvés: okok, megelőzés)

 

Leg disorders of the sows (Infectious and non-infectious reasons, pododermatitis, osteochondrosis, shoulder ulcer: reasons and prevention)

 

17. A fialástól a választásig I. (Malacok fialás körüli elhullása /késői magzatelhalás, intrapartum elhalás, korai postnatalis elhullás/ okok, elkülönítés, kockázati tényezők)

 

Herd health management from farrowing till weaning I. (Perinatal piglet mortality /late foetal death, intrapartum and early postparturient deaths/, risk factors of producing stillborn piglets)

 

18. A fialástól a választásig II. (Malacok fialást követő elhullása: nem fertőző okok, a kolosztrum ellátás jelentősége)

 

Herd health management from farrowing till weaning II. (Non-infectious postparturient piglet losses, importance of colostrum)

 

19. A fialástól a választásig III. (Malacokat veszélyeztető főbb fertőző okok, hajlamosító tényezők, útmutató a kocák és malacok vizsgálatához a fiaztatóban)

 

Herd health management from farrowing till weaning III. (infectious postparturient losses, diagnosis of infectious postparturient losses at herd level, recognition of risk factors)

 

20. A választástól a malac utónevelés végéig I. (A választott malac fejlődési erélyét meghatározó tényezők: életkor, anatómia-élettan, takarmányozás, tartás gondozás)

 

Herd health programme from weaning to the end of the postweaning period I. (age, anatomical-physiological, nutritional and housing/management factors that influence the weight gain and diseases of piglets in the periweaning period)

 

 

21. A választástól a malac utónevelés végéig II. (Gyakoribb baktériumos és vírusos betegségek a választás körül, a bélflóra szerepe, a választáskörüli emésztőszervi betegségek megelőzése)

 

Herd health programme from weaning to the end of the postweaning period II. (Role and functions of the small intestine; role and functions of the intestinal microflora; defence against intestinal pathogens, general aspects of prevention of periweaning diarrhoea of pigs)

 

22. Hízó állományok állat-egészségügyi menedzsmentje. (Hatékonyságot jellemző paraméterek, cél és akciós paraméterek, adat regisztráció, gyakoribb fertőző és nem fertőző betegségek a hizlalás idején)

Herd health management of the fattening pig (efficiency parameters, target and interference levels, data that should be recorded, methods of data recording, common diseases of the fattening pig)

 

23. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja I. (alapelvek: tipikusan összetett okú betegség: élőcsira terhelés, légzőkészülék védekezésére ható környezeti tényezők)

 

Porcine respiratory disease complex I. An exemplary multifactorial disease. (germ load, environmental factors that affect the non-specific and specific protective mechanisms of the respiratory tract)

 

24. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja II. (Állomány-szintű diagnózis, a betegség előfordulása/súlyossága, mikroorganizmusok és környezeti tényezők hatása)

 

Porcine respiratory disease complex II. (Methods of diagnosis at herd level (prevalence/severity of the disease, related micro-organisms, environmental risk factors)

 

25. A sertés idült légzőszervi betegségeinek állomány-egészségügyi kontrollja III. (A védekezés módszerei: gyógykezelési/immunizálási programok, szegregált termelés)

Porcine respiratory disease complex III. Methods of control. (medication/immunisation programmes segregated production, eradication

 

26. A sertés telepek állomány-egészségügyi kontrollja. Magas állat-egészségügyi státuszú állományok létrehozása, és a mentesség fenntartása

Herd health control programs on swine farms.
How to create herds with high animal health status, and how to maintain it.

 

27. A vágóhídi patomorfológiai vizsgálatok állomány-egészségügyi jelentősége. A fontosabb pontozási módszerek ismertetése.

Pathomorphological data collection and analysis in the abattoir. The main scoring systems.

 

 

 

 

 

 

 

Baromfi állomány-egészségtan

 Questions from poultry flock health

 

 

1. Házityúk tenyész állományok tartástechnológiájának állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai az előnevelési időszakban; az előnevelés kritikus időszakai, legfontosabb szervezetbeli változások napos kortól az előnevelési időszak végéig.

Animal hygiene and flock health aspects of the housing technology (husbandry) of domestic fowl breeding flocks during the rearing period; critical stages of rearing and the most important physiological changes from day-old age to the end of the rearing phase.

 

2. Házityúk tenyész állományok tartástechnológiájának állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai a tojástermelési időszakban; az áttelepítés/beólazás kritikus időszaka; a tojástermelés indításának; illetve indulásának kritikus időszaka, a tojástermelési görbe alakulása a termelési ciklusban

 Animal hygiene and flock health aspects of the housing technology (husbandry) of domestic fowl breeding flocks during the egg production period; critical stages of transfer (population of production barn); critical period of the onset and initiation of egg production; change(s) of the laying curve throughout the production cycle.

 

3. A tyúktojás-termelés állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai; minőségi és mennyiségi problémák jelentkezése a termelési ciklus folyamán; a nem megfelelő tojástermelés esetén szóba jöhető (fertőző és nem fertőző) kóroki tényezők

 Animal hygiene and flock health aspects of egg production in domestic fowl; occurrence of qualitative and quantitative problems during the production cycle; possible infectious and non-infectious etiological factors in cases of inadequate (quality and quantity) egg production.

 

 

 

4. Brojlercsirke állományok tartástechnológiájának állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai

 Animal hygiene and flock health aspects of the housing technology of broiler chicken flocks.

 

5. A nagyüzemi tenyészpulyka tartástástechnológiájának állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai

Animal hygiene and flock health aspects of the housing technology of large-scale breeding turkey flocks.

 

6. A nagyüzemi végtermék (hízó-, brojler) pulyka tartástástechnológiájának állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai

Animal hygiene and flock health aspects of the management technology of large-scale commercial (fattening or broiler) turkey flocks.

 

7. A nagyüzemi házityúk és pulyka termelés (termék előállítás) teljesítménymutatói; keltetési idő, napos testtömeg, előnevelési és termelési időszak hossza az egyes baromfi fajoknál; a tojástermelés teljesítménymutatói a különféle termelési (termék előállítási) módokban

Performance indicators (objectives) of large-scale domestic fowl and turkey production; incubation period (hatching time), day-old body weight, duration of the rearing and production phases in different poultry species; egg production performance goals under various production systems.

 

8. A kacsa tartástechnológiájának állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai a különféle termelési rendszerekben

Animal hygiene and flock health aspects of duck housing technology in different production systems.

 

9. A lúdtartás tartástechnológiájának állathigiéniai és állomány-egészségtani vonatkozásai a különféle termelési rendszerekben

Animal hygiene and flock health aspects of goose housing technology in different production systems.

10. A nagyüzemi baromfitartási technológiák állatjólléti vonatkozásai; állománysűrűség; ketreces tartásmód; tollcsipkedés-kannibalizmus; csőr- és karomkezelés; kacsa- és lúdtömés

Animal welfare aspects of large-scale poultry husbandry at the different production (housing) technologies; stocking density; cage and alternative housing systems; feather pecking and cannibalism; beak and claw treatment; force-feeding of ducks and geese.

 

 

11. A nagyüzemi baromfi(tojás)keltetés-technológia állathigiéniai vonatkozásai és állomány-egészségtani vonatkozásai; a keltetőüzem felépítése; a keltetési folyamat legfontosabb mozzanatainak jellemzése a tenyésztojások beérkezésétől a napos állatok szállító járműre történő felpakolásáig.

 Animal hygiene and flock health aspects of large-scale poultry (egg) hatching technology (hatchery management); structure of the hatchery; description of the main stages of the hatching process from the arrival of hatching (breeding) eggs to the loading of day-old birds onto transport vehicles.

 

12. A baromfi mikrobiom állomány-egészségtani vonatkozásai

 Flock health aspects of microbiome of poultry.

 

Nyúl állomány-egészségtan

 

A nyúltartás technológiája a gyakorlatban. A nyulak szaporításának szervezése és állomány-egészségtani vonatkozásai. A nagyüzemben termelő nyulak fontosabb betegségei, megelőzésük, és a károk csökkentésének lehetőségei.

 

Herd health management of rabbit production. (Breeds. Breeding management. Housing.) Important diseases of industrial rabbits.