Alapértelmezett nézet
Kapcsolat Bejelentkezés
Oktatás Kurzusok Állathigiénia és állomány-egészségtan 1.

Állathigiénia és állomány-egészségtan 1.

Nyelv
magyar
Jelleg
kötelező
Értékelés
vizsga (kollokvium)
Év a tantervben
4
Szemeszter a tantervben
2
Kredit
2
Előadás óraszám / félév
30
Szak
állatorvos (magyar)
Dokumentumtár
Dokumentumtár
Kik vehetik fel a tárgyat?
  • Állatorvos magyar
  • Állatorvos angol

A kurzus leírása

Az állathigiénia az állatorvos-tudománynak az az ága, amely az állatok élettani igényeinek és etológia szükségleteinek megismerésére alapozva leírja az egészség megóvásának feltételeit és kutatja az igényektől eltérő környezethatások által létrehozott élettani és biokémiai folyamatokat a betegségek kóroktanának és kórfejlődésének jobb megismerése céljából. Utóbbira alapozva, a termelés gazdaságosságát is figyelembe véve, rendszerezi a környezettel össze-függő betegségek megelőzése, leküzdése és felszámolása érdekében szükséges tennivalókat. Az állathigiénia elsősorban az állatál­lománnyal és az állatállományok egészségvédelmével foglalkozik úgy, hogy ezzel az ember környezetének védelmét is szolgálja.

Az állathigiénia olyan interdisciplináris tudomány, amely kapcsolatot létesít az állattenyésztés és az állategészségügy között. Ismeretanyaga az állatorvostan-hallgatók számára összefoglalja a gazdasági haszonállatok fontosabb tartási és takarmányozási technológiáit, bemutatja, hogy az állattenyésztés tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerei hogyan hatnak az állatok egészségére, a veleszületett magatartásformákra, a termelés gazdaságosságára és a környezetre. Mindezekre alapozva felkészíti a hallgatókat a tartás- és takarmányozástechnológiai rendszerek kritikai elemzésére, az állományszinten jelentkező összetett okú betegségek kórfejlődésének megértésére, a kórhatározás, a betegség-megelőzés és felszámolás tennivalóira.

Az állathigiénia c. tárgy keretében elsősorban azokat az időtálló elméleti ismereteket sajátíthatja el, amelyeknélkülözhetetlenek az összetett okú betegségek felszámolásában, az állati eredetű élelmiszer termelés gazdaságosságának javításában és az ember környezetének védelmében. Az általános állathigiénia ismeretanyaga a VIII. félévben kerül előadásra. Az elméleti előadások és a vidéki telepi gyakorlatok során Ön többek között megismerkedhet az állattartó telepek járványvédelmi előirtásaival, az állattartó telepek környezet szennyező hatásainak mérséklésével, a telepek és istállók fertőtlenítésének módszereivel, a mikroklíma állati szervezetre gyakorolt hatásaival, a környezet-diagnosztika vizsgáló módszereivel, a takarmányozás higiénia fontosabb ismereteivel és hangsúlyozottan az un, összetett okú (polifaktoriális) betegségek kórfejlődé-sével és a védekezés általános szabályaival.

A részletes állathigiénia a IX. félévben kerül előadásra. A részletes állathigiénia egyes fejezetei bemutatják a gazdasági haszonállatok tartástechnológiai módszereit, az eredményes szaporítás és felnevelés megszervezésének állategészségügyi ismereteit, a termelés gazdaságosságára ható fontosabb tényezőket és összefoglalják a fontosabb összetett okú betegségek kialakulásának megelőzésével, illetve jelentkezésük esetén, felszámolásukkal kapcsolatos ismereteket.

Előadások tematikája

Állathigiénia és állomány-egészségtan I. c. tárgy elméleti előadásainak

témakörei előadókkal (haladási napló)

(Neptun kód: ATEAH002HON)

(VIII. félév, 2024. február 5. – 2024. május 17.)

 

 

 

Február 8. Dr. Könyves László

Az állathigiénia és állomány-egészségtan tárgya és jelentősége, követelmények.

A telepszemle (farmvizit) tejelő szarvasmarha állományokban. A telepszemle előkészítése és végrehajtása. Vizuális állománydiagnosztikai módszerek. A takarmányozás vizsgálata. A tartástechnológia és menedzsment értékelése

 

Február 15. Dr. Kovács László

A járványvédelem általános elvei az állattenyésztésben. Mit jelent és miért fontos a járványvédelem? Járványvédelem és a betegségek terjedése. A járványvédelem alapelvei. A járványvédelem elemei.

Állathigiéniai követelmények az építőanyagokkal, határoló és nyílászáró szerkezetekkel szemben. Kockázatcsökkentés állattartó telep építése vagy átalakítása során. Procedurális, fizikális és operatív járványvédelem.

A járványvédelem kapcsolata az állomány-egészségüggyel, termeléssel és az antimikrobiális szerek alkalmazásával. A fejlett üzemi (telepi) járványvédelem ökonómiai hatása.

 

Február 22. Dr. Kovács László

A tisztítás és fertőtlenítés gyakorlati megközelítése az állattenyésztő gazdaságokban. A telepi járványvédelem és az állattartó gazdaságok higiéniai állapotának mérése.

A sertés-, baromfi- és szarvasmarha-betegségek átvitelének állathigiéniai, állomány-egészségtani vonatkozásai, összefüggésben a sertés-, baromfi- és szarvasmarhatelepek járványvédelmével.

 

Február 29 2. Dr. Hejel Péter

Az állattartás környezetvédelmi vonatkozásai. Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok kibocsátásának (emisszió) általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre. Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése.

Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai. Állathullák kezelése és ártalmatlanítása. Az almostrágya és hígtrágya kezelésének módszerei és környezetvédelmi vonatkozásai.

 

Március 7. Dr. Hejel Péter

A mikroklíma hatása a gazdasági haszonállatok egészségére és termelésére. A legfontosabb mikroklimatikus tényezők ismertetése. Az állandó testhőmérsékletű állatok hőszabályozása és hőegyensúlya. Hőtermelő és hőleadási folyamatok, az állat és a környezet közötti hőcsere mechanizmusok. A metabolizmus szerepe a hőszabályozó folyamatokban.

A hőstressz hatása a gazdasági haszonállatok egészségére és termelésére, a hőstressz mértékének számszerűsítése.

Mikroklíma igények az állattartásban

 

 

Március 14. Dr. Hejel Péter

A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére. Az istálló levegőjét szennyező gáznemű anyagok. A levegőben található aeroszolok. Az istállók levegőjét szennyező gázok és bio-aeroszol komponensek vizsgálatának módszerei.

 

 

Március 21. Dr. Hejel Péter

Az istállók klimatizálása. A zárt istállók szellőztetése  leggyakoribb fűtési rendszerek.

Az istállóklíma vizsgálata. Az istállóklíma fizikai tényezőinek értelmezése és vizsgálati módszerei. A klímatényezőket mérő műszerek.  A mérési eredmények feldolgozása.

 

Március 25-től április 1-ig Rektori szünet

 

Április 4. Dr. Könyves László

Az összetett okú betegségek. Definíciók: Összetett okú betegségek, élőcsíra terhelés. A fakultatív patogén mikro­organizmusok által okozott összetett okú betegségek kialakulása. A védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában. A környezeti tényezők hatása a védekező mechanizmusok működésére. Az összetett okú betegségek elleni védekezés általános szempontjai

 

Április 11.  Dr. Könyves László

A takarmányozás higiéniája I.

Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége.

A takarmány- és vízmintavétel helyes végrehajtásának szempontjai.

 

Április 18. Dr. Könyves László

A takarmányozás higiéniája II. A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége. Oxidatív stressz. Biogén aminok. Megelőzés lehetőségei.

A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége. A takarmányok mikroflórájának jellemzése, a mikrobaszaporodás feltételei. A takarmányromlás következményei és a megelőzés lehetőségei.

 

Április 25 Dr. Hejel Péter

Preciziós állattartási rendszerek (PLF) mint az állomány-egészségügyi menedzsmet legújabb eszközei

 

Május 2. Dr. Vass-Bognár Barbara

A takarmányozás higiéniája III. A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége. Szántóföldi penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Fuzárium toxinok. Zeralenon toxinok és származékaik általános jellemzése. Trichotecén mikotoxinok általános jellemzése. Fumonizin toxinok. Satratoxinok.

 

Május 9. Dr. Vass-Bognár Barbara

A takarmányozás higiéniája VI. A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége. Aflatoxinok. Ochratoxinok. Patulin. Penicillinsav. Citrinin.

A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinok elterjedtsége. A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinokra vonatkozó szabályozás. Határértékek. A mikotoxikózisok védekezés lehetőségei.

 

Május 16. Dr. Pribenszky Csaba

A szervezet és a környezet kölcsön­hatásai. A stressz-kutatás és újabb eredményei

 

Budapest, 2024. február 1.

 

 

Dr. habil Könyves László PhD

tanszékvezető, egyetemi docens

Gyakorlatok tematikája

Állomány-egészségtani vidéki telepi gyakorlat (1 napos kiszállás a 8. vagy a 9. félévben) – Farmvizit

 

 

Az állomány-egészségügyi gyakorlatok előtt a hallgatók balesetvédelmi oktatásban részesülnek.

 

Értékelés leírása

Kollokvium

Írásbeli vizsga NEPTUN rendszerben

45 darab egyszerű feleletválasztós tesztkérdés lesz, melyre 30 perc áll majd rendelkezésre

 

Értékelés:

 

0-60 pont – elégtelen

61-70 pont – elégséges

71-80 pont – közepes

81-90 pont – jó

91-100 pont – jeles